Archivum

Harminc évvel ezelőtt lépett először színpadra saját szerzeményeivel Lukács Sándor dalszerző, énekes. Tizenöt éves volt akkor, s a keszthelyi Helikon Diáknapok válogatójára készült. Három évvel később REU-MA zenekarával már aranyokleveles lett ugyanezen a rendezvényen. Aztán később jött a Technikai Szünet, a Tarhonya Kedélyzenekar, majd a Tea Culpa és a Kriszti és a Magyarucca; hogy csak néhányat említsünk azok közül az együttesek közül, melynek alapítója, frontembere, vagy "csak" zeneszerzője, dalszerzője volt.

"Ezerarcú világ a Zala mentén" címmel indít kulturális és művészeti nevelést szolgáló programokat általános iskolákban és óvodákban az Együtt a Jövőért Egyesület. A civil szervezet idén májusban nyújtott be pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett TÁMOP-kiírásra. A program lehetővé teszi, hogy kulturális intézmények és civil szervezetek részt vegyenek a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában.

A zalaegerszegi műszaki felsőoktatás tízéves jubileuma alkalmából szerveztek konferenciát a kétéves fennállását ünneplő megyeszékhelyi Technológiai Centrumban. A rendezvényen az érdeklődők megtekinthették a centrumban kifejlesztett új mérőeszközöket, valamint tájékoztatást kaptak a már országos konzultációra bocsájtott Befektetés a jövőbe címet viselő nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia tervezetéről.

A Magyar Múzeumi Történész Társulat (MAMUTT) Wellmann Imre-díjjal tüntette ki Megyeri Anna történészt, a Göcseji Múzeum főmuzeológusát. Az országos, sőt határokon átnyúló társulat évente egy alkalommal rendez szakmai konferenciát, ahol mindig két olyan kollégát jutalmaznak meg, akik a történeti muzeológia terén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

Nemcsak friss adatokat, hanem bizonyos szempontból új szemléletet is eredményez majd az a jelenleg is zajló kutatómunka, mely a Don-kanyarnál harcoló zalaegerszegi 17/III. zászlóalj történetét dolgozza fel. A kutatás apropójául a magyar 2. hadsereg keleti hadszíntérre (Szovjetunióba) vezénylésének 70. évfordulója szolgál. A részletekről Molnár András történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatója tájékoztatta szerkesztőségünket. Elöljáróban elmondta: egy évvel ezelőtt Szabó Péter hadtörténésszel, a Hadtörténeti Intézet tudományos főmunkatársával az idei évfordulóra készülve felelevenítettek egy húsz évvel ezelőtti együttműködést.

Zalaszentiván és Nagykutas körjegyzősége a megyében elsőként írta alá október 31-én a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodást. Zalaszentiván, Alibánfa és Zalaszentlőrinc, valamint Nagykutas és Kiskutas községek képviselő-testületei 2012. október 24-én megtartott együttes képviselő-testületi ülésükön egyhangú szavazással, igazgatási feladataik ellátására közös önkormányzati hivatal létrehozásáról döntöttek.

Múzeumpedagógiai évadnyitót rendezett a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága a Göcseji Falumúzeumban. A meghívott oktatási intézmények képviselői a nagykanizsai Thúry György Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, és a skanzen idei múzeumpedagógiai kínálatával ismerkedhettek meg, interaktív formában.A résztvevőket Kaján Imre múzeumigazgató köszöntötte, aki a jeles alkalomból fakanalat fogott, és egy különleges lengyel káposztaételt főzött a foglalkoztató ház melletti téren a vendégeknek.

Harminc éves az állandó színház Zalaegerszegen. Na, nem konkrétan a Hevesi Sándor Színház épülete, hanem a Ruszt József rendező nevével fémjelzett "előévad". Zala megyében a 80-as évek elején döntöttek arról, hogy állandó színházi társulat létesüljön, melynek toborzásával és vezetésével Ruszt József rendezőt bízták meg. A megyei tanács az egykori (mai Kosztolányi téren álló) Megyei Művelődési Központ épületét szemelte ki a társulat számára. Az elképzelések szerint az MMIK-t 1983 őszére alakították volna át színházi célokra. Csakhogy Ruszt nem akarta megvárni míg átépítik az épületet, így 1982-ben a megyei vezetéssel sikerült elfogadtatni az úgynevezett előévad terveit.

A Szlovénia - Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program hat éves projekt, mely számos örökségvédelmet célzó megmozdulást takar. Ezek sorába tartozik a napokban bemutatott két kiadvány megjelenítése. Egyikük gasztronómiai kalauzként szolgál, a másik a fehér foltnak számító szocialista rendszer népi építkezését tárja fel az érintett Zala és Vas megye, valamint Muravidéken. Az értékmentő kiadványok és a projekt bemutatását Rigó Csaba kormánymegbízott kezdte. Elmondta, a június végén zárult "Múltunk közös értékei" program 85 százalékban (96,5 millió forint) az Európai Unió által támogatott.

– Mindent meg kell tenni azért, hogy Magyarország régi hírnevéhez méltóan, a nagy magyar vadászhősök emléke előtt is tisztelegve, újra vadászati nagyhatalommá váljon – hangsúlyozta Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a zalai vadászati évadnyitón. A gímszarvasbika-vadászati szezon kezdetét beharangozó rendezvény a Sohollári völgyben várta a zalai vadászokat és a program iránt érdeklődőket szeptember elsején.

Ma délután hivatalosan is kezdetét vette Zalaegerszegen az V. Belvárosi Szüret és Zalai Teríték rendezvény. Mint az az eseményt megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: idén először szorosan összekapcsolódik a Szüret a sohollári Zalai Vadászati Évadnyitóval. Gyutai Csaba polgármester elöljáróban elmondta a kettős rendezvény célja, hogy népszerűsítsék az egyre fejlődő borászati kultúrát, valamint a vadászatot és a zalai erdőkben rejlő egyéb kincseket- például a gombát. Nem véletlen, hogy az idei szüret programja számos gasztronómiai meglepetést kínál, "Zalai teríték" címmel: vad és gombaételek, valamint tradicionális zalai falatok kerülnek az asztalra.

Egy ajándékba kapott kék színű golgotavirág "fertőzte meg", majd egyre nagyobb érdeklődést mutatott e növénycsalád tagjai iránt. Autodidakta módon képezte magát, az egyébként informatikát tanító pedagógus, s ma már akár szakkönyvet is tudna írni az általa alaposan megismert 100 példányról. Ezzel Simon Károly személyében az ország egyik legnagyobb golgotavirág szakértőjével büszkélkedhet Zala megye.

A nyár utolsó, és az ősz legelső hétvégéjén ismét mindenkit Egerszegre várnak, hiszen hagyományokhoz híven idén is megrendezésre kerül a Belvárosi Szüret programsorozat. Az augusztus 31-szeptember 2-a között zajló esemény nemcsak szüreti mulatság, hanem különleges "Zalai teríték" is lesz egyben. A gasztronómiának ugyanis kiemelt szerep jut.

Az idei augusztusi nemzeti ünnephez kapcsolódó Mesterségek Ünnepe (Budapest) kiemelt témája a ritka, régi mesterségek bemutatása lesz. Ennek apropóján kerestük fel Török Károlyné Miszori Mariann néprajzgyűjtőt, aki férjével együtt a fenti kategóriába sorolt bútorfestés művelője és a "szakma" oktatója. A mesterséget Erdélyben sajátította el férjével közösen. Mint mondja, egész életében a népművészet közelében telt, mégis a bútorfestés volt az az ág, melybe első látásra beleszerelmesedett. S igazi motivációja az alkotás mellett a tudás továbbadása.

Augusztus a termékenység, a betakarítás, a női minőségek hónapja. A magyar egyházi év kiemelkedő időszaka, Szent István ünnepe mellett a legjelesebb Mária nap, Nagyboldogasszony (augusztus 15.) is ekkorra datálódik. (Az évkörben egyébként hét Boldogasszony ünnep található.) Szintén jelentős a Kisboldogasszony (szeptember 8.) napjáig tartotó úgynevezett "kétasszony köze", mely a gazdasági életben is fontos volt (búzacséplés, tyúkültetés, "orvosi füvek" gyűjtése) A régiségben minden jeles eseményhez, ünnephez tánc kapcsolódott. Ezen hagyományok élesztésére Zalaegerszeg környékén is van példa.

Szeptember elsejétől új igazgatója lesz a zalaegerszegi Városi Hangverseny -és Kiállítóteremnek. A Keresztury ÁMK-hoz tartozó intézményegység korábbi vezetőjét, Farkasi Csillát (aki tavasszal vonult nyugállományba) Nagy Johanna, a Gönczi Galéria kurátora, a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep vezetője váltja.

A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság augusztus elején tartott ülésén harmincnégy új kiemelt turisztikai beruházás támogatásáról döntött a Regionális Operatív Programok keretében. A javasolt támogatások összegét 46,7 milliárd forintban határozták meg. A három nyugat-dunántúli program között található az egy milliárd forintból megvalósítani kívánt Eszterháza Közép-európai Kulturális Központ fejlesztésének harmadik üteme; a pannonhalmi Apátsági Major Látogatóközpont 1,4 milliárd forintból történő kialakítása; illetve a keszthelyi Festetics-kastély korszerűsítése, ami 1,8 milliárd forint odaítélt támogatásból realizálódik.

Hosszú és kalandos légiutazás után ért haza Japánból a zalaegerszegi Griff Bábszínház társulata kedd este. A PAT 2012 Tojamai Gyermek Előadóművészeti Világfesztivál vasárnap esti záró ünnepsége után busszal indultak a zalai bábosok Tojamából Tokióba. Hétórás éjszakai buszutazás után, hétfőn reggel érkeztek a Narita nemzetközi reptérre, ám a Lufthansa légitársaság közel 1000 utast befogadni képes óriásmadarának hajtóműve felszállás közben meghibásodott. A János vitézt bemutató társulat tizenhárom tagja a jelmezeket, bábokat, kellékeket rejtő huszonöt nagybőrönddel és a két hatalmas kellékládával egy napot még Tokióban töltött - tájékoztatta szerkesztőségünket az utazás és a fesztivál részleteiről Pinczés István igazgató.

Az idei év elkényezteti a sportrajongókat, futball EB, nyári olimpia. Az extrém sportok kedvelői is új módon próbálhatták ki magukat és nemcsak képernyő előtt ülve. A közelmúltban rendezték meg Magyarországon és Közép – Európában is először a "Harcosok futása" (Fighters Run) elnevezésű akadályversenyt Pósteleken (Békéscsaba közelében). Négy zalaegerszegi fiatal képviselte megyénket, s a mezőny első harmadában végeztek.