Archivum

A szó önmagában is szép: szecesszió. Az irányzat pedig amit jelöl, átalakította a 20. század elejének művészetét, az építészettől, lakberendezéstől kezdve a képzőművészeten át egészen az irodalomig. Mint az a művészettörténettel foglalkozó könyvekből is tudható, a szó jelentése kivonulás, elkülönülés, de ez egyáltalán nem valami negatív dologra utal, hiszen egy új művészeti stílust születését jelentette.

A terhességtől a kisgyerek első lépéséig sok idő telik el; a Göcseji Múzeum legújabb kiállításán majd egy évszázad. Ekkora korszakot ölel ugyanis fel a "Sírva jössz a világra, és körülötted mindenki mosolyog" című tárlat, melyet nemes egyszerűséggel csak születés-kiállításként emleget mindenki, már az anyaggyűjtés óta. A rövidítés tulajdonképpen rendjén van, hiszen a születés fogalmába sok minden belefér: a tárlat így a terhesség, szülés, szoptatás, névadás és gyermekellátás rítusait és tárgykultúráját dolgozza fel a 19. századtól napjainkig.

A város építészeti értekeit vette górcső alá a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület és a Városesztétikai Társaság (Vártár) legutóbbi ülésén, a Göcseji Múzeumban. A civilek egyrészt számba vették Zalaegerszeg műemlékeit, helyi védettség alatt álló épületeit, valamint azokat a házakat, melyek egyelőre egyik besorolás alatt sem szerepelnek, ám komoly értékkel bírnak.

Tíz esztendővel ezelőtt, 2004 októberében nyílt meg a zalaegerszegi Griff Bábszínház. Az első előadás a Hófehérke volt, melyet Kovács Ildikó állított színpadra. A társulat életében azóta több igazgatóváltásra (Kovács Géza, Bősze Katalin, Horváth Károly, Pinczés István) is sor került, és költözött is az intézmény.

A Zalaegerszegi Zsidó Hitközség csütörtökön ünnepelte a zsidó újévet, a ros hásáná-t, mellyel kezdetét vette az 5775. zsinagógai esztendő. Az ünnep az ember teremtésének évfordulója, hiszen a Talmud szerint Isten 5775 évvel ezelőtt ezen a napon teremtette meg az embert, hat nappal a világ teremtése után.

Keresztury Dezső születésének 100. évfordulóján többször szóba került a néhai költő, akadémikus zalaegerszegi, Mártírok utcai szülőházának jövője. Az utca elején álló sarokházat 1904-ben építtette édesapja, Keresztury József, a város egykori polgármestere. A ház először földszintes volt, majd emeletet építettek rá. A földszinti részt kiadták különféle üzlethelyiségek céljára, az emeleten lakott a Keresztury család, illetve egy ügyvédi iroda is működött fent.

Ismét fókuszba került a Göcseji Falumúzeum fejlesztése. Az ország első szabadtéri múzeumának modernizálása már többször napirenden volt az elmúlt években. Készült már terv egy nagyméretű fogadóépület létrehozásáról, melyhez forrást is találtak, ám a közigazgatás átalakítása miatt többször fenntartót váltott a múzeum, így a megvalósítás elmaradt.

Száztíz éve született Zalaegerszegen Keresztury Dezső költő, akadémikus. A város 1996-ban elhunyt díszpolgáráról az elmúlt héten rendezvénysorozattal emlékeztek meg több helyszínen, sőt az idei esztendőt a programokat szervező Keresztury Dezső Emlékbizottság emlékévvé is nyilvánította. A jeles évforduló alkalmából a költő egykori szülőházának homlokzatán felavatták Németh János keramikusművész legújabb – Keresztury szellemiségét idéző – domborművét.

Elindult a 2014/15-ös évad a Griff Bábszínházban; az idén tíz éves jubileumát ünneplő társulat hat új előadással szórakoztatja a gyerekeket a következő hónapokban. Az évadnyitó társulati ülésen mindenekelőtt elhangzott: az igazgató, Pinczés István betegsége miatt továbbra is Szűcs István vezeti a színházat.

Hetedik alkalommal kerül megrendezésre a Belvárosi Szüret és Zalai teríték Bor- és Gasztrofesztivál, mely a hagyományokhoz híven Zalaegerszeg belvárosában várja a látogatókat. A Dísz tér átalakítása miatt ugyan most egy kicsit kisebb területen. A szeptember 3-7-ig megrendezésre kerülő fesztivál jelképesen már augusztus 30-án elindult, mégpedig a sohollári Zalai Vadászati Évadnyitóval.

Mi változott az évszázadok alatt: a gyermekszületéshez kapcsoló filozófia, vagy egyszerűen csak a technikai fejlettség és a széles kínálat módosította a gyermekváráshoz kötődő szellemiséget? Egyáltalán hogyan lehet mindezt egy kiállítás keretében bemutatni? Marx Mária etnográfust kérdeztük, aki éppen a Göcseji Múzeum soron következő tárlatához gyűjti az anyagot. A terhesség, születés, gyermekágy, keresztelő tematikájú kiállítás novembertől lesz látható.

Évről évre gyarapodik a Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep gyűjteménye. A pár hete lezárult XXIII. GébArt-i alkotótáborban ismét számos új alkotás született, melyek egyelőre – a többi itt készült műhöz hasonlóan – raktárba kerülnek. Jó volna pedig láthatóvá tenni valamilyen formában a kollekciót. Most jöhetne a közhelyszámba menő riporteri kérdés, hogy miért fontos az évről évre megrendezésre kerülő művésztelep.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban július 14-től új könyvtárhasználati szabályzat lépett életbe. A két korábbi könyvtár, a József Attila Városi Könyvtár és a Deák Ferenc Megyei Könyvtár adatbázisa egyesítésre került. Ehhez kapcsolódóan a jövőben egységes olvasójegyet használhatnak a látogatók.

Éppen negyven évvel ezelőtt, 1974. július 4-én nyílt meg a korabeli belváros két modern nagyáruháza, a Domus, és a Centrum. Mint arra bizonyára még sokan emlékeznek, a Domus Széchenyi téri bejáratán keresztül egy több enteriőrből álló bútor- bemutatóterembe érkezett a vevő, a Kovács Károly térre néző földszinti elárusítótérben pedig szőnyegek, függönyök és csillárok között lehetett válogatni. A Centrum pedig egy igazi modern, mozgólépcsős nagyáruháznak számított, egy vidéki városban.

Munkácsy Mihály, a festőfejedelem teljes életművét átölelő tárlatot nyitottak a közelmúltban, a hévízi múzeumban, ahol számos Munkácsy-fotót, tizenhét festményt, hat grafikát, több reprodukciót, vázlatrajzot és személyes tárgyat is bemutatnak. A fürdővárosba érkezett továbbá Rippl-Rónai József Munkácsyról készített akvarellje is, melyet mestere halála után festett. Békéscsaba, Sopron, Győr és más nagyváros után Hévíz is illő módon tiszteleg a szeptember másodikáig látogatható tárlat megszervezésével a 170 éve született festőgéniusz előtt.

Múzeumok éjszakáján fogadta először a látogatókat a Göcseji Múzeum felújított fogadótere, és az átalakított Kisfaludi Strobl Zsigmond-gyűjtemény. Az intézmény vezetése, valamint Gyutai Csaba polgármester már a Szent Iván éjhez kapcsolódó kulturális vigadalom előtt beszámolt a felújítás részleteiről egy sajtótájékoztató keretében. Kaján Imre múzeumigazgató elmondta: az intézmény legújabb büszkesége a megújult kiállítás, és előtér. A negyven évvel ezelőtt kialakított Kisfaludi-gyűjtemény már rossz állapotban volt, ráfért a modernizálás.

"Amiről a kövek mesélnek..." címmel, a Musica Antiqua Együttes közreműködésével június elején avatták a Balatoni Múzeum új római és középkori kőtárát. A földszinten látogatható állandó kiállításon a hosszú évtizedek alatt a Balaton-felvidékről és a Kis-Balaton környékéről származó összegyűjtött leleteket válogatták össze. A római kori sírköveket, oltárköveket, oszlopfőket, urnákat, szarkofágokat, épületekhez tartozó kőfaragványokat - az I. századtól a IV. századig dokumentálva mutatják be.

Hivatalosan is felavatásra került a Ruszt József tér. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előtti tér átnevezését a színház 30. születésnapja alkalmából kezdeményezte Kocsis Gyula (EZE) városházi képviselő, még 2012-ban. A táblaavatásra és az átadóünnepségre – melyre az elmúlt héten került sor – a társulat tagjai, és az önkormányzat képviselői is összegyűltek. A közönséget először Vigh László országgyűlési képviselő köszöntötte.

A Keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ minimum tíz fő jelentkezése esetén egyhetes nyári táborokat szervez gyermekek számára, hogy a nyári vakáció idén is kellemesen és hasznosan teljék.

A vihar szombatra elvonult, így minden programot meg tudtak tartani az Egerszeg Fesztiválon. Ezek egyike volt a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság díjátadója. Az elismeréseket a nagyszínpadon osztották ki az arra érdemes rendőröknek.