A terveknek megfelelően halad az inkubátorház bővítése Zalaegerszegen, az északi ipari zónában. A megnövekedett igények miatt elindított projekt kivitelezési munkálatai augusztusban kezdődtek, és az új épületszárnyak 2013 tavaszán kerülnek átadásra. A mintegy négyezer négyzetméteres új épületrész várhatóan 120 új munkahelyet teremt a közeljövőben - tájékoztatott Háry András, az ipari és gazdaság-fejlesztési programok koordinátora. Hozzátette: a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. által megvalósított projekt teljes költségvetése 572 millió forint, melyhez a Széchenyi Terv pályázatán 172 millió forintot sikerült nyerni.
Idén már több alkalommal jelentett be a zalaegerszegi Flextronics International Kft. elbocsátási szándékot, mely után a tényleges leépítés a bejelentettnél kevesebb volt. Ezúttal azonban a két létszám megegyezik. Decembertől kezdődően három ütemben 1100 törzsállományú dolgozójától válik meg az elektronikai gyártócég.
Zalaapáti és Zalabér között útfelújításra, Kispáliban, Nagykanizsán és Sormáson pedig ipari területek fejlesztésére összesen közel másfél milliárd forint támogatást nyertek a pályázók az Új Széchenyi Terv pályázatain - közölte a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség csütörtökön az MTI-vel.
Több európai ország is szeretné átvenni a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium (MVHK) által kisvállalkozásoknak kidolgozott mikrofinanszírozási rendszerét, amelyet egy európai projekt keretében népszerűsítenek - mondta el a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetője keddi zalaegerszegi sajtótájékoztatóján. Nagy András kifejtette: a jelenleg legnagyobbnak számító, DIFASS elnevezésű európai gazdaságfejlesztési program keretében a kis- és középvállalkozások innovatív finanszírozási eszközeit gyűjtik össze 16 ország 26 szervezetének részvételével. Ehhez a több mint 3,2 millió eurós keretösszegű, idén indult és további két évig zajló programhoz csatlakozott az MVHK által kidolgozott Credinfo, vagyis internetalapú mikrofinanszírozási rendszer.
A Köztársaság úton és a Kisfaludy Sándor utcában is nagy a sürgés-forgás. Mindkét helyszínen nagy erőkkel zajlik a kerékpárút kialakítása, ami nagy figyelmet kíván meg a közlekedőktől. Zalaegerszeg önkormányzata 180 millió forintot nyert a Nyugat-dunántúli Operatív Program Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése kiírásán. A 20 millió forint önrészt igénylő beruházás összesen négy nyomvonalat érint a zalai megyeszékhelyen, melyből két szakasz 2013-ban készül el.
Befejezéséhez közeledik a Mould-Tech Kft. új saját üzemcsarnokának építése a zalaegerszegi északi ipari parkban. Az autó- és elektronikai ipari beszállító cég műanyag és fém fröccsöntő szerszámok fejlesztésével és gyártásával foglalkozik. Új telephelye kialakítására 96 millió forintos támogatást nyert a Nyugat-dunántúli Operatív Programon. Az épület elkészült, ahol már a belső munkák zajlanak.
Már most komoly aggodalmak fogalmazódnak meg az agráriumban, a mezőgazdasági vállalkozások számára ugyanis a 2014-es esztendő kritikus évet ígér az életbe lépő új uniós támogatási rendszer miatt. Nem megnyugtató a készülő új földtörvény sem, mely több, régóta fennálló problémára nem nyújt megoldást – vélekedik Pintér Sándor, a pókaszepetki Zalagrár Kft. ügyvezetője.
A Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében 335 millió forintból újult meg a Karmacsot Jánosházával összekötő mellékút, elsősorban Vindornyaszőlős belterületét érintő mintegy két kilométeres szakasza.
A helyzetelemző munkaanyag jelenleg is egyeztetés alatt áll, szakmai megalapozottsága érdekében a lehető legszélesebb körben igyekeztünk bevonni a véleményezésbe a megye igazgatási, gazdasági és civil résztvevőit - fogalmazott Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke, a megyei fejlesztési koncepcióról tartott fórum első állomásán, Zalaegerszegen. Mint fogalmazott a zalai elképzeléseket összhangba kell hozni az országos fejlesztési koncepcióval. Meg kell határozni a prioritásokat, és ennek figyelembevételével végigvinni a munkát, összhangban a piaci elvárásokkal. Természetesen úgy, hogy mindez megvalósítható legyen, és fejlődést hozzon az aprófalvas megye életében.
Érdemes lenne átvilágítani a veszteséges fürdők működését, újragondolt tervekkel és a szükséges fejlesztésekkel szinte mindegyik létesítmény pénzügyi helyzete rendezhető lenne a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnöke szerint.
Egy új fürdő esetében különösen fontos az előkészítés és a tervezés; a kapacitások, a technológia és az üzemeltetés átgondolása. Mindegyik fürdő nyereséges, ahol helyesen mérték fel az igényeket és készítették el a terveket, illetve jó a marketing és az árképzés - mondta Vancsura Miklós az MTI-nek annak kapcsán, hogy több új, jelentős összegű uniós támogatást is elnyert beruházás súlyos veszteséggel küzd.
A szakember szerint fürdőt tervezni speciális feladat, amit a legjobb építész is csak úgy tud megoldani, ha közlik vele, hogy hány vendégre számítanak az adott létesítményben, és ismernie kell az alkalmazott technológia részleteit is. Több esetben az előkészítésnek ez a része nem volt megfelelő - jelentette ki.
A szövetség ügyvezető elnöke szerint hibás alapkoncepció esetén az elkészült létesítményt nem lehet gazdaságosan üzemeltetni, de ilyenkor érdemes átvilágítani a működést.
Több, ma már sikeres fürdő esetében volt szükség utólagos átvilágításra, illetve kiegészítő beruházásokra. Ezekkel ki lehetett javítani a hibákat, nőtt a vendégforgalom és javult az eredményesség - tette hozzá, példaként említve a sárvári és a gyulai, illetve a harkányi gyógyfürdőt is.
Vancsura Miklós úgy fogalmazott: a hírek szerint a dunaújvárosi, az esztergomi és újabban a makói fürdőben gondok vannak. A szakember szerint meg kellene próbálni kezelni a problémákat. Ehhez a fürdőszövetség segítséget nyújt tagjainak - hívta fel a figyelmet.
A fürdőket át kell vizsgálni például energetikai, üzemeltetési szempontból. A hatékonyabb üzemeltetéshez legtöbbször újabb befektetésre van szükség, de akadt olyan épület, ahol 2-2,5 millió forintos beruházással 8-10 százalékkal lehetett csökkenteni az energiaköltségeket - közölte az ügyvezető elnök. Hozzátette, hogy a szakértői átvizsgálás segíthet elérni legalább a nullszaldós működést.
Vancsura Miklós szerint 80 milliárd forint áramlott a fürdőszektorba az elmúlt 10-15 évben, és összességében a fürdők jól teljesítenek, közvetlenül 8 ezer, közvetve 25 ezer munkahelyet teremtenek. Éves bevételük 50 milliárd forint körüli, ebből adók és járulékok formájában csaknem 20 milliárdot fizetnek be a költségvetésbe.
Az ügyvezető elnök nem ért egyet azzal, hogy túl sok fürdő lenne Magyarországon. Elmondta: Magyarországon évi 25 millió fürdővendég van, ezek körülbelül 30 százaléka külföldi.
Rekordszintre emelkedett időarányosan a horvát-magyar áruforgalom az idén, amely az első félévben mintegy 20 százalékkal bővült - közölte Magyarország zágrábi nagykövete Nagykanizsán.