Frei Tamás: A bankár

Tízszeres pénzzel fogadnék arra, hogy nem a magát regényíróként is kipróbáló Frei Tamás lesz a huszonegyedik század megújuló magyar irodalmának reprezentánsa. Benne van a kalapban, hogy tévedek, de akkor jaj nekünk és a magyar nyelvnek.

„A konspirációs thriller” állítólagos magyar meghonosítója a korai Frei-dossziékban megismert ultragazdagok általa rajongásig szeretett világát próbálja ismét megfesteni bűnözőkkel, világrengető összeesküvésekkel és véget nem érő hajszákkal. Az egyik szívderítő jelenetről mesélnék: a magyar miniszterelnök magánrezidenciájában tűnődik a világ dolgairól, a „nyugati spekulánsszél” kis hazánkra támadó kapzsiságáról. Tűnődik, pálinkázgat, várakozik vendégére. Aki hamarosan meg is érkezik, hegymászóruhában, mert „Nepálból jövök, Gyuri hívása ott ért utol”. Soros Györgyről van szó, akit megkért a magyar miniszterelnök, hogy hozza őt össze Lionel Rothschild báróval, aki, lám, jött azonnal, nem ám csapot-papot ott hagyva Nepálban, hanem még egy annál is fontosabb embert. „Mert a Kínai Befektetési Társaság elnökével épp ott másztam hegyet”. És ennyi.

A bankárral éppen az a baj, amit látszólag erényként tüntet fel a könyv metrókocsikat elárasztó hirdetése: hogy napjaink legfontosabb kérdéseivel foglalkozik. Bankárvilággal, a világ pénzügyi köreinek taktikus játékaival, és sok egyébbel is, de felszínesen, pongyolán; félinformációkkal, konyhapolitizálással, ami esetenként nagyobb kárt okozhat az olvasóban, mint a rossz helyesírás. Igaz, olykor kifejezetten szórakoztató. Mint a nepáli hegyoldalról „magánrepülős globális pörgésben” Budapestre érkező bankárfigura, amint málnapálinkázgat a magyar miniszterelnökkel.

Ulpius Ház Könyvkiadó, 3499 Ft