Kitartás és türelem

Iskola- és óvodabezárás, vasúti szárnyvonalak megszüntetése, költségvetési hiány – a gondok, melyekkel szembesültek ebben az évben a zalai önkormányzatok is, különösen a kistelepülések helyhatóságai. A témáról Vigh Lászlóval beszélgetünk. Zala megye második legnagyobb körzetének országgyűlési képviselőjét arról kérdeztük, a hozzátartozó települések önkormányzatai milyen esztendőt zárnak, és mire számíthatnak a tervezett 2008. évi központi költségvetés tekintetében. 

Vigh László az önkormányzatok helyzetéről

– A Zalaszentgrót központú körzet országgyűlési képviselőjeként pártállástól függetlenül végzem munkámat. Ezzel azt szeretném hangsúlyozni, bár a Fidesz–KDNP színeiben jutottam be a parlamentbe, megválasztott képviselőként azonban nem a párt, hanem körzetem 102 települése és 50 ezer lakosa érdekeit igyekszem képviselni az önkormányzati és területfejlesztési bizottság tagjaként végzett tevékenységemben is. Úgy gondolom, hitelesen, mivel a negyedik ciklusban vagyok Felsőrajk polgármestere, így rálátásom van a helyi problémákra, az embereket helyben foglalkoztató kérdésekre.

– Milyen évet zárnak körzete önkormányzatai?
– Iskola- és óvodabezárásokkal valamint vasúti szárnyvonalak megszüntetésével terhelt évet hagynak maguk mögött az önkormányzatok. A parlamentben ezek ellen minden esetben interpelláltam, illetve szóltam annak érdekében, hogy Zalalövőn legyen mentőállomás. Minden lehetséges törvényi eszközzel éltem, hogy a települések megkapják a forráshiány-támogatást. Ez utóbbi óriási munka volt, tekintettel a körzet nagy számú igénylőjére. De megérte, mert sikerrel jártunk. Ugyancsak kemény munkát végeztem az iskolabezárások megakadályozásáért. Körzetemben több iskola, köztük Felsőrajk intézménye sem felelt meg a létszám törvényi előírásának. Az érintett falvak polgármestereivel összefogva egy alapítványhoz csatlakoztunk, de nem sokáig örülhettünk, mert ezt az alapítványt ellehetetlenítették. Ekkor magánszemélyként új alapítványt hoztunk létre, amely „megmentette“ az iskolákat. Mindezt az év legnagyobb sikerének tartom. 

Vigh László a hét első három napját a plenáris és bizottsági ülések miatt Budapesten tölti, a többi napot helyben. Elmondja, amikor csak tudja, elérhetővé teszi magát minden hozzáforduló számára fogadóóráin kívül is. Gyakori elfoglaltsága ellenére az ünnepi eseményekre szóló meghívásoknak is igyekszik eleget tenni.

– A tervezett központi költségvetés tükrében hogyan látja a jövő évet?
– Megítélésem szerint a felhasználható források csökkenése miatt sérülhet az önkormányzatiság. Ugyanis ha nem adnak elegendő pénzt bizonyos feladatokra, csorbul az önkormányzatiság „szabadon dönthetek sorsomban“ elve. 2008-ban még kevesebb jut a helyhatóságoknak kötelező feladatai – oktatási, egészségügyi és szociális intézmények fenntartása, utak karbantartása – ellátására. Kérdezem, ha az alapműködés anyagi költsége nem biztosított, akkor miből jut egyáltalán fejlesztésekre, pályázatok önrészének előteremtésére. A polgármestereket, képviselőket kitartásra és türelemre buzdítom, és arra kérem, a várható nehéz helyzetre reagálva, ne adják fel intézményeiket.

Vigh László úgy látja, az önkormányzatok intézményi finanszírozási gondjaiban a társulási működtetés sem ad kielégítő megoldást, hiszen már mindenki társult mindenkivel, a kör tovább nem igazán bővíthető. Véleménye: a helyhatóságok bevétele emelése érdekében nem növelhetők tovább a helyi adók, és újként az ingatlanadó sem vethető ki, mert az emberek többsége, főleg a kisfalvakban, teljesítőképességének határához érkezett. Jellemző a sebezhető társadalmi csoportok további elszegényedése, de nem csak a kistelepüléseken, a szociális válság, a társadalmi rétegek közti különbség mélyülése a nagyobb településeken és a városokban is „kézzel tapintható“.

Az országgyűlési képviselő nehezményezi, hogy 2007-ben nem voltak olyan pályázati kiírások, melyekkel a kistelepülések érdemben élhettek volna. Az uniós pályázatok szempontjából a 2008-as év sem kecsegtet túl sok jóval. A feltételek nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthetők. Ilyen például, ha a minimális lélekszámi megkötés ötezer fő. Zala kis lakosságszámú településeinek így több pályázat – köztük turisztikai, pedig ezzel sokan élnének – már szóba sem jöhet.