Rövidhírek
A jelenségalapú oktatásról
Könnyedén az oktatásról, egy laza családias este keretében – vezette fel a beszélgetés témáját Balaicz Zoltánné alapító tag. Elmondta, a PISA-felmérés azt vizsgálja, hogy a 15 éves korosztály milyen mértékben rendelkezik alapvető ismeretekkel, melyeket mindennapi életükben, a továbbtanulás során, valamint a munkába állásban hasznosítani tudnak majd. A kedélyeket az eredmények romlása borzolta: az OECD-átlag 493 és 500 pont közötti, ezzel szemben a magyar diákok csak 472–477 közötti pontot hoztak. A háromévente végzett nemzetközi felmérés három területet, a szövegértést, matematikát és a természettudományt érinti.
Beszélgetés dr. Palkovics Lászlóval a női szalonban
Dr. Palkovics László válaszában kitért arra, hogy egy másik nemzetközi oktatási mérésben (TIMSS) a magyar diákok kifejezetten jól szerepelnek, most is átlag feletti eredményeket produkáltak a negyedikesek és nyolcadikosok, matekból például a finnekkel és a lengyelekkel nagyjából egy szinten vannak.
A PISA-eredmény kapcsán úgy fogalmazott, ez nem azt jelenti, hogy a „mi gyerekeink” rosszak vagy jók. Fontos jelzés azonban többek között arra vonatkozólag, hogy a kicsit poroszos magyar oktatási rendszerben hiányzik még a jelenség alapú megközelítés. Példának említette a villámlást, amit nem lehet csak a matematika, csak a fizika módszertanával leírni.
Hangsúlyozta, nem a PISA-teszt eredménye miatt kell átalakítani a magyar oktatási rendszert, a változtatást az indokolja, hogy a gyerekeknek jobb, értékelhető tudása legyen, nem csak lexikális, hanem a képességek és készségek terén is rendelkezzenek megfelelő kompetenciákkal. Ha azt szeretnénk, hogy a PISA-eredmény jobb legyen, akkor a nyolcadik osztályban is be kell vezetni a komplex természettudományi tantárgyat. A mérés fontos tanulsága az is, hogy az eredmények mennyire erősen függenek a családi háttértől, tehát a jó és méltányos oktatáshoz való hozzáférésen is javítani kell, fűzte hozzá.
A magyar oktatási rendszer eredményességén hogyan lehet javítani, erről úgy vélekedett: továbbra is szükség van lexikális tudásanyagra, de ugyanígy fontosak az életben később használható kompetenciák, a problémamegoldás, a csoportmunka vagy a jó kommunikációs készség kialakítása. Ezt szolgálja a projektalapú illetve a jelenségalapú oktatás bevezetése. Ismét példaként említette a villámlás jelenségének komplex (kémiai, biológiai, fizikai) természettudományi magyarázatát. Mint mondta, ha ez így fog történni, akkor már léptünk egyet a jobb PISA-eredmény irányába.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Bejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca közöttSegítség a balesetet szenvedett családanyánakÚtépítés pénteken a zalaegerszegi Mészáros Lázár utcábanDiákközgyűlés konkrét javaslatokkalCivil jelölteket támogat a Tiéd a Város EgyesületFussunk együtt egy jó ügyért Zalaegerszegen!Keresztes Csaba a zalaegerszegi pártszövetség polgármesterjelöltjeGyalogosan a túloldalon – járdafelújítás a Kinizsi utcábanVasúti karbantartás miatt útlezárások lesznek Andráshidán -
rovatunk hírei
Bejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca közöttSegítség a balesetet szenvedett családanyánakÚtépítés pénteken a zalaegerszegi Mészáros Lázár utcábanDiákközgyűlés konkrét javaslatokkalCivil jelölteket támogat a Tiéd a Város EgyesületFussunk együtt egy jó ügyért Zalaegerszegen!Keresztes Csaba a zalaegerszegi pártszövetség polgármesterjelöltjeGyalogosan a túloldalon – járdafelújítás a Kinizsi utcábanVasúti karbantartás miatt útlezárások lesznek Andráshidán top 10
Elkészült az új Hattyú bisztróSzabó T. Anna versekről, csendrőlNőművészet, vagy feminizmus?A kis Annie-val zárul a színházi évad ZalaegerszegenMegjelent D. Bencze Erzsébet új köteteCziffra Fesztivál ZalaegerszegenA költészet napjára készülnek a Hevesi-színházbanKeresztury Dezső emlékév színes programokkalSzamizdat kultúra a Kádár-korszakbanKeresztes Csaba a zalaegerszegi pártszövetség polgármesterjelöltje