                  
   
Utoljára frissítve
2005.04.23.
|
Domborműavatás 2004. július 18-án 18 órakor Felsősófalván
leplezésre kerül Parajdi Sándor amatőr szobrász alkotása, mely dombormű a
Sóvidéki Székely táncot és a híres Nyicu zenekart ábrázolja.
A csodálatos virtuozítású írástudatlan prímás, néhai Paradicza
Mihály (Nyicu) és a cimbalmos Paradicza János portréit olyan gyönyörűen
ábrázolja, hogy a régi székely népzene mestereinek minden mozdulatára rá
lehet ismerni. Parajdi Sándor felsősófalvi születésű sóbányász az igazi
székely ezermesterek nyomdokait követve, a fúrás-faragáson kívül szobor és
dombormű-alkotásokkal is öregbíti Sóvidék hírnevét. Művei közül említésre
méltó a Hősök emlékműve, mely az első és második világháború halottainak
állított emléket 1992-ben, 2000-ben Székely Mózes erdélyi fejedelem és
sófalvi sókamarás domborművét készítette el, amikor a helybéli iskola
felvette a Székely Mózes Általános Iskola nevet.
A sóvidéki székely táncot ábrázoló domborművet a Felsősófalvi
Művelődési Otthon homlokzatára helyezik fel, azzal a céllal, hogy az
egykor nagyon híres sóvidéki táncnak és a Nyicu zenekarnak emléket
állítson.
A sóvidékiek még a XX. század utolsó évtizedeiben is olyan híres táncosok
voltak, hogy az egykori Maros Magyar Autonóm Tartomány, majd ennek
megszűntetése után Hargita megyei szinten leggyakrabban az élen végeztek.
Főleg a korondi és a felsősófalvi táncosok értek el szép eredményeket, de
a többi sóvidéki településen is – Parajdon, Szovátán, Sóváradon, Atyhán,
Alsósófalván, Pálpatakán, és Fenyőkúton – ismerték e gyönyörű magyar
táncot. A sóvidéki táncokat mára már Csíkszeredától Budapestig, sőt a
Kárpát-medencén kívül is táncolják.
A dombormű ünnepélyes felavatása után néhány órával fog kezdődni a László
Csaba vezette, tizedik évfordulóját ünneplő felsősófalvi Székelyföldi
Táncház, ahol évek óta találkoznak Japántól az Amerikai Egyesült
Államokig, Erdélytől Magyarországig a táncot tanulni vágyó fiatalok.
Tavaly már több, mint 300 fiatal ropta az erdélyi (kalotaszegi, csíki,
sóvidéki, mezőségi, szatmári, csángó stb.) táncokat.
dr. Szekeres Sándor
|
