|
|
|
                  
Utoljára frissítve |
Felsősófalvi falunapok keretében 2003. július
6-án a Felsősófalvi Székely Mózes Általános Iskola kezdeményesére
meghitt emlékünnepséget tartottunk Székely Mózes erdélyi fejedelem
megválasztásának 400. évfordulójára és ugyanakkor megemlékeztünk a
fejedelem halálának ugyancsak 400. éves évfordulójáról. Székely Mózes az
egyedüli székely fejedelem, rövid uralkodása végén 1603. július 17-én
hősi halált halt Brassó mellett.  A
falunapok keretében terveztük, hogy Sófalva szétválásának 200.
évfordulóját Alsó- és Felsősófalva közösen fogja megünnepelni, de végül
nem így történt. Ez nem baj, hiszen mindkét településen külön-külön
ülték meg az ünnepet, amelyen kölcsönösen résztvettek a másik faluból
való képviselők.Felsősófalván a hangsúlyt Székely Mózes fejedelem megünneplésére összpontosítottak. A vasárnapi napsütésben a délelőtti istentiszteletre több százan jelentek meg főleg Felsősófalváról, de ezen kívül számosan jöttek Alsósófalváról, Korondról, Parajdról, Lövétéről, Erdély sőt Magyarország távolabbi részeiről. Az ünnepi istentiszteleten református lelkész Szász Tibor hirdette az ígét szívhez szólóan, majd ezt követően a lelkész feleségének vezetésével a legapróbb sófalvi gyerekek énekeltek. A református templomból kijövet az ünneplő közönség a Korondi Fúvószenekarral találkozhatott. Az óvoda és a templom-kút előtti téren a  korondi
rezesbanda katonai indulókkal szórakoztatta a közönséget. Az ünneplő
közönség a térzenét követően az iskola udvarára ment, ahol Székely Mózes
fejedelemről Bereczki Erzsébet, az iskola igazgatója, Fülöp Zoltán,
Parajd község alpolgármestere, Mihály János a Lövétei Székely Mózes
Általános Iskola küldöttségének nevében mondott rövid méltató beszédet.
A méltatók sorában jómagam következtem, egy nagyobb ívű beszédre
készültem, de a rövid ideig tartó nyári zápor igen felgyorsította a
beszéd folytatását, ezért mintegy fél órai és a magyar történelem
zivataros évszázadairól szóló megemlékezést kényszerűen fel kellett
gyorsítani és befejezni.Érdemes az elmondottakból néhány gondolatot kiemelni: „A két pogány közt egy hazáért, a magyarság megmaradásáért folytatott harc intézményes keretét az Erdélyi Fejedelemség biztosította, melynek első fejedelme, János Zsigmond volt az utolsó szabadon választott magyar király is egyúttal, aki Buda elfoglalása után Erdélyben talált menedéket. (Itt zárójelben el kell mondani, hogy Bethlen Gábort is megválasztották Magyarország királyának, de őt végül is nem koronázták meg.), A magyar államiság folytonosságát az Erdélyi Fejedelemség biztosította és nem csak azért, mert az utolsó szabadon választott magyar király lesz az első erdélyi fejedelem, hanem főleg azért, mert a sok háború és polgárháború ellenére is sikerült a magyar társadalom legfontosabb értékeit és elemeit megmenteni, nem szűnt meg az oktatási hálózat, sőt beindulnak a reformációnak is köszönhetően a magyar tanítási nyelvű iskoláink. A reformációnak köszönhetően szinte egész Erdély, sőt Magyarország nagy része is református lesz. Ezt követően pedig megszületik az unitárius vallás is, melynek erejére vonatkozóan csak szemléltetésként megjegyzem, hogy a Dávid Ferenc által összehívott zsinaton 1568-ben több mint 400 unitárius lelkész jelent meg. Így lesz többek között János Zsigmond fejedelmen kívül Székely Mózes is unitárius.”…  „1603
elején Székely Mózes az elégedetlenek élére állt, Bektás temesvári basa
segítségével kikergette Erdélyből Basta rabló, fosztogató zsoldos
csapatait. Ugyanazon időben III. Mohammed szultántól athnámét (szultáni,
egyfajta fejedelmi kinevezési okirat) s az erdélyi fejedelemség
jelvényeit: kardot, buzogányt és zászlót nyert, 1603 áldozócsütörtökön
(május 8-án) Erdély fejedelmévé kiáltották ki. Az általános zűrzavarban
az ország fejedelem nélkül marad. Ekkor ajánlják fel a fejedelemséget
Bethlen Gábornak, Székely Mózes jó barátjának és harcostársának, de
Bethlen fiatal korára hivatkozva és arra is, hogy Székely Mózes
bölcsebb, megfontoltabb és már eddig is a fejedelmi tanács tagja volt,
neki ajánlja fel a trónt. Székely Mózes rövid ideig tartó fejedelemsége
alatt is tovább folytatódik a Habsburgok által támogatott polgárháború.
Ekkor hágott szerencséje tetőpontjára politikai és katonai pályafutása,
hiszen Rudolf császár is hajlandó lett színleg a békére és Székely
fejedelemségének elismerésére.” Székely
Mózes előfutára annak a gondolatnak, mely felismerte, hogy abban a
korban a magyarság csak úgy tudja biztosítani létét, ha a török által
elismertetett részben önálló Erdélyi Fejedelemséget hoz létre, e
gondolatot valósítja meg Bocskai István és Bethlen Gábor. Napjainkig
érvényes székely népünkre Petőfi Sándor sora, hogy ”Csak nem fajult
el még a székely vér, minden kis csöppje drágagyöngyöt ér”. Székely Mózesről Erdély egyik legvitézebb katonájáról, a későbbi fejedelemről iskolát neveztek el Lövétén, majd ezt követően a felsősófalviak is úgy döntöttek, hogy iskolájukat róla fogják elnevezni. Az iskolák fontosságáról gyakran kell beszélni. ”Az iskola a nemzet megtartó ereje és a felemelkedésének útja.”
Székely Mózes fejedelem megválasztásának és halálának 400. évfordulóját a Székelyföldön egyedül Felsősófalván ünnepelték meg egész napos ünnepség keretében. Az ünnepségről tudósított az Udvarhelyi Híradó, a Hazanéző ( a Korondi Firtos Művelődési Egylet kiadmánya), az Átalvető (az magyarországi EKOSZ folyóirata) és az Erdélyi Magyar Krónika. Az írott sajtón kívül beszámolt a Duna Televízió és a Kossuth Rádió is. Szorosan kapcsolódik a felsősófalvi megemlékezéshez Korondhoz és Brassóhoz köthető rendezvény is. A felsősófalvi ünnepséget követően Székely Mózesről ismertetőt
tartottam a Korondi Anyanyelvi Táborban, melynek vezetője Ambrus Lajos a
Korondi Középiskola aligazgatója, ahol a Kárpát-medence középiskolásai
jelentős számban vettek rész Győrtől Csíkszeredáig. Szekeres Lukács Sándor |
|
|
|
A
méltató beszédeket követően a nyári nap is kisütött, így a színpompás
sóvidéki öltözetben megjelenő kisiskolások műsora nagyon megpezsdítette
az ünnepséget. A felsősófalvi iskolások műsor lenyűgözte az ünneplő
közönséget. A műsorban gyerekdalok, székely népdalok, sóvidéki táncok és
Wass Albert versek örvendeztették meg a közönséget. A dalokat és a
táncokat Miklós Attila helybéli pedagógus tanította be. A felsősófalvi
iskolások műsorát követően az ünneplő közönség a Művelődési Ház irányába
távozott a korondi fúvószenekar zenéjének kíséretében. A művelődési ház
termében a meghívott vendégek ünnepi ebéden vettek részt.
Csak
egy kis szusszanásnyi maradt a késő délután kezdődő történelmi
vetélkedőig. Az iskola V-VIII. osztályos tanulói Székely Mózes fejedelem
életéről és tevékenységéről egy történelmi vetélkedőn vettek részt. A
verseny nyertese a VIII. osztályosok csoportja, de a többi csapat is
kitűnően teljesített. Bár csak minden székelyföldi iskolában legalább
ennyit tudnának az egyetlen székely fejedelemről. A történelmi
vetélkedőt Nyágrus László helybéli pedagógus szervezte meg, aki
oroszlánrészt vállalt a többi program lebonyolításában is. 
Az
eddig felsorolt pedagógusokon kívül a rendezvény sikeres
lebonyolításában aktívan részt vett a többi tanerő is, de nem
feledkezhetünk meg az iskola többi alkalmazottjáról, a lelkész
feleségéről, valamint a többi sófalvi asszonyról és férfiről sem, akik
emlékezetessé varázsolták e nem mindennapi rendezvényt.
