|
|
|
                  
Utoljára frissítve |
FELSŐSÓFALVA
(Ocna de Sus) a 46.533 szélességi és a 25.150 hosszúsági fokon fekszik, Románia közepén
elterülő Hargita megye nyugati részén.
Keletről Korond község, délkeletről Atyha,
nyugatról Alsósófalva, északnyugatról Parajd
és északról Gyergyócsomafalva határolja. A falu Korond-vize jobb
oldalán, a vulkáni fennsík szomszédságában, a Kis-mező
és a Nagy-hegy közelében, az árvízmentes térszínen
helyezkedik el.
Ugyanitt a település további ÉNy és DK irányú terjeszkedése figyelhető meg. Századunk elejétől a negyvenes évekig a falu alaprajzában nagyon kevés változás figyelhető meg.
Ezt a 2100 körüli stagnáló lakosságszám is magyarázza. A második világháborútól napjainkig majdnem folyamatos az enyhe lakosságfogyás, a település alaprajza évtizedeken át majdnem azonos maradt.
A mai országút a Korond-vize egykori mocsaras területén húzódik, amit a XVIII. században csapoltak le. Az 1882-es térképeken már az új út szerepel. A 13A műúttól a Korond vize felé eső vizes-mocsaras térszínt Sóútaljának nevezik. Dimbes-dombos határa északon a Sóhátig terjed, amiből egy részt a parajdiaktól vettek meg.
|
|
|
|
Az I. katonai felmérés térképein a Sóvidék
legnagyobb települése, jellegzetes halmaz-település.
1786-ban a térség legszámosabb települése:1565 lakosa
volt. 1867-re lakossága csak kétszáz fővel gyarapodott.
A későbbiekben DK irányú fejlődése figyelhető meg.
Ny-on a Korond-vize mocsaras területe, K-en a vulkáni
fennsík meredek lejtői határolták. 
Felsősófalva
tipikus havasalji halmaztelepülés, noha a főút mentén végighaladva
rajta 2 km hosszú sorfalunak tűnik. A mai országút
vonalánegykor a Korond vize mocsaras területe húzódott. A régi országút
a Sóútalja - Bakszeg - Fülöp utca - Lukács utca - Átal vonalán
vezetett Parajd irányába. 
Ingyen sót ugyanis csak az
kaphatott, akinek határa kiterjedt a Sóhegyre. A Kis- és a Nagy-Súgó találkozásánál
vékonyabb széncsíkok fordulnak elő. 
A falu belterületétől keletre
emelkedő 
