Kodáros

Utoljára frissítve
2005.04.23.
Webmester

A Kodáros barlang bejáratánál található kőbevésett felirat

A felsősófalvi népi hiedelmek közül talán a Kodároshoz fűzött mesés történetek a legismertebbek. A falu fölé ÉK-ről magasodó szikladomb mélyén van elrejtve a helybéliek hite szerint Darius király, más változatban Kodáros mondabeli király kincse. A kincskereső szenvedély a múlt század végén addig fokozódott, míg néhány ember egy közel 20 m mély barlangot ásott a domb oldalába. Kodáros barlangja

Munkájuk emlékét a barlang fölötti nagy andezit kőtömbbe bevésett felirat őrzi (“1889 B& N Ástuk”). A hiedelem eredete a Darius-mondák kialakulásával van kapcsolatban. Az írott források alapján úgy tűnik, hogy Ilosvai Selymes Péter 1548-ban írt “Nagy Sándor története” és más XVI. századi széphistóriák alapozták meg a Kárpát-medencében a “dariusi Felsősófalva határában található Kodáros barlangjának a bejárata kincsek” mítoszának kialakulását.

A Kodáros név minden valószínűség szerint a Darius származéka. A monda helyhez kötésében számos tényező közrejátszhatott. A hegycsúcsok a népi hiedelmek, mondák egyik fő megnyilvánulási helyei. Feltételezhető, hogy a szikladomb mélyén egy üreg létezik, bár ennek kőzete andezit tufából van. A hely titokzatosságát a közelben lévő két temető is Kodáros barlang bejárata fokozhatta.

A monda kialakulásának fő oka a domb tetején keresendő, ahol egykoron valamilyen emberkéz alkotta építmény állhatott. Ennek lepusztult - titokzatosnak, megmagyarázhatatlannak tűnő - maradványai alapozhatták meg a későbbiekben a népi hiedelem kialakulását.

IRODALOM
Sófalvi András: Kodáros, avagy Dáriusz kincse. Hazanéző 8 (1997) 1. sz. 4-7.
Sófalvi András: Darius kincse. (Kézirat).