Utoljára frissítve
2005.04.23.
Webmester

KOROND (Corund) Hargita megye nagyközsége, Sóvidék egyik leghíresebb települése. A község lakossága 1992-ben 6.349 fő volt (5.879 magyar 15 román, 455 cigány). A községközpont lakossága 1992-ben 5.097 fő volt (4.629 magyar, 13 román, cigány).

A falut nyugatról a Firtos-hegy (1063 m) és a Kadácsmező (852 m), északról a Hollókő (858 m) és a Sólyomkő (üregeiből a fejedelmi solymárok ajándékba vitték a török szultánnak járó évi nyolc sólymot), keletről a Csillag-hegy (815 m), Szőlőmál (781 m) és a Les-hegy (847 m), míg délről a Kalonda-tető (825 m), Horvásmező (744 m), Égettvész (917 m), Vápa (865 m), Sarok (777 m), Fügevár (850 m) és Hazanéző (934 m) veszi közre.

Fő vízfolyásai: Korond vize (Nagyvíz-patak), Kebelet, Sugó (Firtos), Észak- (Fenyőkút és Pálpataka felől) és Határ-pataka (Felsősófalva felől). Korond neve elválaszthatatlan a népi kerámiától, az edényipartól. Korond a népi fazekasság egyik erdélyi központja. Jelenti a népművészet továbbélését, hagyományaink folytatását és a helybeliek jólétét is. Az agyagipar egyike a legősibb mesterségeknek, s mivel alapanyaga maga a föld, legközelebb áll a természethez kötődő emberhez. Talán ez a magyarázata annak, hogy háziipari formája századunkban is fennmaradt. Teleki József írta Korondról, hogy "Minden ember itt vagy fazakas, vagy sendelly csináló" (Úti Jegyzések, 1799).

Az életképes nagyközség lakóira jellemző a sokféle foglalatosság: a hagyományos fazekasság, a famegmunkálás, a taplókészítés és a kereskedelem (régen szekérrel, ma autóval). A fazekasság létalapját a falu nyugati határán, a Szakadát-patak bal partján előforduló szürke pala (agyag) képezi. Volt aragonitbányája (ma természetvédelmi terület) és híres borvízfürdője (ma az árcsói kerámiavásár színhelye).

Korondon értékesítik a Fehér-Nyikó menti falvak fűzfavesszőből készült eszközeit és a környék faragóinak munkáit is. Korond a hagyományait őrizve korszerűsödő székely falu típuspéldája: a fazekasiparra alapozva kereskedelmi, idegenforgalmi és művelődési szerepköre is egyre számottevőbb. A Korondi-medencét pannóniai korú agyag, homok, agyagmárga, konglomerátum tölti ki, amely az Atyhai-nyergen (700 m) át közlekedik az Etédi medencével.

A hegykeret már a neogén vulkáni fennsík tartozéka. A Fügevári kőbányában andezitet termelnek ki. A falu északi részén a lakosság több gázfeltörést (fortyogó) ismer. A nagyobb "köveknek" is nevet adtak: Likaskő, Hollókő, Zsomborkő, Laposkő, Tövisbojtorjánkő.

A falu életében igen jelentősek a borvízforrások. A Diómáli-forrás a 13A műút mellett, a falu keleti végén található. Vasas borvizének hozama eléri a napi 10.000 litert; gyógyvízként javallható gyomor- és bélhurut, vérszegénység esetén. A Szőlőmáli-forrás a falu keleti határában, a szőlőmáli gyümölcsösben fakad, innen vezették be a Telek és Borvíz utca kereszteződéséhez. Bikarbonátos, enyhén klóros, magnéziumos, kalciumos víz.

Vofkori László