Utoljára frissítve
2005.04.23.
Webmester

A Sóvidéken több monda él, és ezek közül az egyik legjellegzetesebb, ámbár nem a legismertebb a Kodáros mondája, amely helyileg Felsősófalvához kötődik. Erről a mondáról ismertetésképpen tesszük közzé a Magazinban megjelent Fülöp D. Dénes cikkét.

Kodáros meséje, amely ma is őrzi titokzatosságát

Felsősófalván Dárius kincsét keresik

A Felsősófalva közelében lévő jókora kerek domb – melynek a tetején régebb egy nagy lyuk volt – nagyon izgatja az emberek fantáziáját azért is, mert Kodárosnak hívják. E név a helybéli lakosok szerint Dárius ókori perzsa uralkodóra utal, akinek kincse még ma is a domb mélyén rejtőzik.

Szász Tibor helyi református lelkész arról tájékoztatott, hogy ez idáig három alkalommal kezdtek ásatásokat kincskereső emberek a Kodároson.

Amint elmondta, a falu fölött, a templom és a Gyepűkapunak nevezett peremrész között van egy szinte szabályosan kerek szikladomb. Ennek a dombnak a tetején régebb egy nagy tölcsér alakú lyuk volt, amelyet szaknyelven szifonnak neveznek. Ez a lyuk lassan betömődött, de a feljegyzések szerint évszázadok óta létezett. A lyuk felkeltette az emberek kíváncsiságát, így születtek meg a legendák, miszerint ott a domb mélyén barlang lehet, amely mesés kincseket rejthet. A Kodáros név elemzéséből pedig többen arra következtetnek, hogy a domb mélyén csakis Dárius kincse lehet. A legenda egy titkos kapu létezéséről is szól, amelyet viszont életveszélyes átlépni; tulajdonképpen ezért akadtak el ez idáig az amatőr kutatások.

A múlt század végén, 1886-ban, amint a sziklába vésett dátum is tanúsítja, egy Skóciából érkezett szerencsevadász a faluban munkásokat fogadott és belefúrt a domb oldalába. Délről a szifon irányába egy tizenöt méter hosszú folyósószerű alagutat ástak. A helybeli szóhagyomány szerint több hónapig tartott az ásatás, ezalatt a skót úriember beleszeretett a neki szállást biztosító helyi módos gazda leányába. A lány meggyőzte a kincskereső férfit, hogy hagyjon fel az értelmetlen kutakodással, ne költse a pénzét fölöslegesen. A skót hallgatott a tanácsra és leállította a munkálatot, majd a lánnyal együtt, akit elvett feleségül – a helyiek szerint – valahová a Nyikó mentére költözött; két malmot vásároltak, annak működtetéséből éltek. Szász Tibornak szándékában áll utánanézni, hogy mi a valóságalapja a meseszerű történetnek. A két világháború között, a lelkész szerint, a 20-as évek végén egy felsősófalvi kocsmáros ásatott újból a Kodároson. A kocsmában a Kodárosról gyakran szó esett, és az italfogyasztás miatt gyakran beadósodó legények az ásással törlesztették fizetnivalójukat. Kb. három-négy métert haladtak előre az előzőleg már 15 méter hosszúságú folyosó végén, és ekkor jósnőhöz fordultak, mert már kongott a belső sziklafal, ami üreg létét bizonyította. A jósnő a kártyákból azt jövendölte, hogy aki elsőként belép abba az üregbe, az rögtön meg fog halni. Ekkor megijedtek az ásást végző legények, senkinek sem volt bátorsága tovább dolgozni.

Legutóbb a '70-es évek végén néhányan újból ásni kezdtek, sőt próbafúrásokat végeztek és arra készültek, hogy robbantással mélyítsék a lyukat. Igen ám, de erre a műveletre már senki sem vállalkozott, mert a folyosó beomlásától tartottak. Felelevenedett a legenda a titkos, veszélyes kapuról is, amelyet embernek tilos átlépnie. Többen attól is féltek, hogy a domb mélyéről előjönnek az ördögök. Akik a lyukba bemerészkedtek, azt állítják, hogy a belső fal döng, illetve visszhangoznak az ütések, tehát bennebb (nem is túl messzire) nagy üreg létezhet. Röviden ennyi a Kodáros meséje, amely ma is őrzi titokzatosságát.

A közelmúltban a magyarországi tévénézők is megismerhették a Kodáros titkáról szóló legendákat, hiszen az RTL Klub egyik riportere filmezett a helyszínen, ásót adva két fiatalember kezébe, mintha éppen kincskeresésre indultak volna. A Kodáros domb titkának legvalószínűbb megfejtése dr. Vofkori László véleményén alapulhat, miszerint a sziklatömbben vulkanikus barlangképződmények lehetnek.

Fülöp D. Dénes

Megjelent a "Magazin"-ban!