|
|
|||||
                  
Utoljára frissítve |
Nyugat felől - Maros megyéből -jövet
PARAJD
(Praid) Hargita megye
kapuja. Ha az ide látogató elhagyja Szovátát, és a Marosvásárhely-Székelyudvarhely
országúton (13A-as műút) folytatja felfedező útját a Székelyföld
belsejébe, mintegy 5 km megtétele után a völgy mindinkább összeszűkül
és a hegyek egészen közel merészkednek.
A községhez ma 5 település tartozik: Parajd, Felsősófalva, Alsósófalva, Bucsin és Békástanya. Lakossága az 1992-es népszámlálás szerint 7.043 fő (6.619 magyar, 70 román, 354 cigány).
Látnivalók: sóbánya (asztmáskezelő és kápolna a bányában), sómalom, sósfürdő (mezotermális fürdő), sószoros, Sóháta természetvédelmi terület, Áprily Lajos emlékház, református templom (műemléképület).
|
||||
   
   
|
|||||
A sóbánya melletti Lásski-dombról a csodálkozó tekintet
mind magasabb bércekre vetődik. Nyugaton a Malomhegy (623 m),
északon a Láz, északkeletre a Kopactető, délre pedig a Sóhegy
(Sóháttya - 576 m) látható. A régi bánya irányában a látóhatárt
a dús lombozató erdővel borított Harom (833 m) zárja le.
Parajd a Székely-Sóvidék természetes központja, a Kárpát-medence
egyik legfontosabb sóbányahelye. Parajd sóhegye a vidék
lakosságának "kenyere". A falu fejlődése a sóaknákhoz kötődik. Ma is igaz a mondás:
"a sóvidéki ember sóból teremti meg jövőjét".
A sósziklák, a sós források szemet-lelket gyönyörködtető
természeti ritkaságként kísérik a Korond vize sószorosát
és a sógödröket. Parajd látnivalóinak zöme a sóval
kapcsolatos. Így érdemes sorra megtekinteni a sóbányát, a
benne kialakított asztmakezelő központot, a sómalmot, a sósfürdőt,
a Sóhátát és a Korond vize áttörését a pőre sósziklák
között. A Parajdtól délre kialakult sószoros Erdély egyik legszebb
és legérdekesebb természeti ritkasága.
A régi sóbánya közelében a Korond vize (vagy Nagyvíz
pataknak is emlegetik a sóvidékiek) a festői sószorosban tőr
át a Sóháta (vagy Nagyholló, azaz a sótömzsöt magába
foglaló domb) és a Gyurkos (Kisholló, Gyilkos oldal) között.
Gyakori a földalatti járatok és kis forrásbarlangok képződése,
kisebb nagyobb sósztalaktitokkal (függő cseppkövek) sófürtökkel
és karfiolszerű sóvirágokkal. A sósziklák aljából vékony
erek fakadnak: e tömény sósforrások a felszíni csapadékvizekből
táplálkoznak, s miután megjárták a só "gyomrát",
sóval telítve bukkannak elő. A sótömzs fedőrétegén
kisebb-nagyobb tölcsérek, töbrök keletkeznek, melyek a földalatti
vizek hatására idővel tekintélyes méretűvé bővülnek. A szoros környékén a só közeli jelenlétét jelzi a vörös
sóvirág (Salicornea herbacea). A Sóháta természetvédelmi
terület, amely egy 8 ha-os kiterjedésű országos és megyei földtani
védterület, Parajd belterületétől délnyugatra.
