                  
   
Utoljára frissítve
2005.04.23.
Webmester
|
Csak két hónapot uralkodott Székely Mózes
Felsősófalván vasárnap emlékeztek a rövid
ideig uralkodó Székely Mózes erdélyi fejedelemre, aki gyermekkorát e
faluban töltötte, később pedig sókamarásként is élt itt, valamint
udvarhelyszéki főkapitány és főkirálybíró is volt egy ideig, 1600-1601
között pedig az erdélyi fejedelmi tanács tagja.
 Három
udvarhelyszéki településhez konkrétan is kötődik az egyetlen székely
származású erdélyi fejedelem, Székely Mózes sorsa: Lövétéhez,
Siménfalvához és Felsősófalvához. Vasárnap a falunapok keretében a
református templomban istentisztelettel kezdődött a megemlékezés,
amelyen Szász TIbor lelkész hirdetett igét, óvodások és ifjak kórusa
énekelt: Az iskola udvarán a vendégeket Berecki Erzsébet igazgatónő
köszöntötte, Fülöp Zoltán alpolgármester méltatta az eseményt, Mihály
János pedig a lövétei testvériskola plakettjét adta át, majd a helyi
iskolások műsorát tekinthette meg a nagyszámú közönség. A felsősófalvi
születésű dr. Szekeres Sándor, aki jelenleg a Határon Túli Magyarok
Hivatalának alkalmazottja, felidézte Székely Mózes életútjának főbb
mozzanatait. Megtudhattuk, hogy Erdély egyetlen székely fejedelme
1550-ben vagy 1553-ban született Udvarhelyen, s ma megoszlanak a
vélemények arról, hogy Székelyudvarhelyről vagy Lövéte egyik ilyen ne1vű
részéről van-e szó. János Zsigmond uralkodása idejében Literáti Székely
János a sófalvi sóbánya kamarása volt, az ő fia Mózes. Háborús időkben
nevelkedett, Buda elfoglalása után a magyar államiság folytonosságát az
Erdélyi Fejedelemség biztosította. Megszületik az unitárius vallás is, a
Dávid Ferenc által össze- hívott zsinaton 1568-ban tért át erre a hitre
Székely Mózes. Fiatal korában sókereskedéssel foglalkozott, majd beállt
katonának Báthori István táborába. Rendkívüli bátorságáért, vitézségéért
Báthori nevezte ki. A Rettegett Iván orosz cár elleni hadjáratokban
döntően hozzájárult azok sikeréhez. Tetteiért adományozta neki Báthori,
Zsigmond vajda 1583-ban a hat jobbágyportát Siménfalván, tíz
jobbágyportát és a vashámort Lövétén, az adományozólevélben Székely
Mózest mint Sófalvi Sókamarást emlegetve. A székelyek szabadságjogainak
meg nyirbálása miatt Székely Mózes rövid ideig az osztrák támogatással
Erdélybe betört havasalföldi Mihai vajda oldalára áll, de ráébred:
Mihály ígéretei hazugságok. 1603-ban a nagyon fiatal Bethlen Gábor is
Székely Mózest ajánlja az erdélyi trónra, és május 8-án, a törökök által
elismerve, fejedelemmé választják. Az osztrákok biztatására Radul
havasalföldi vajda Erdélyre rátámad, hozzá csatlakozott a csíki és a
háromszéki székelyek egy része is. Székely Mózes serege 1603. július
17-én a Brassó melletti csatában vereséget szenvedett, amelyben a
fejedelem is életét veszítette, s a „turáni átok” szerint Székely Mózest
csíki székelyek ölték meg. A sírhelyét jelölő, az 1800-as években
készült el, majd az eltűntetett emléktábla előkerült és az 1990-es évek
elején az unitárius lelkészi lak falára helyezték.
Fülöp D. Dénes |
