Utoljára frissítve
2005.04.23.
Webmester

A Görgényi-havasok vulkáni fennsíkjától nyugatra elhelyezkedő peremövezet fokozatos átmenetet képez az Erdélyi-medence belső részei felé, az alacsonyabban elhelyezkedő Küküllők-dombvidéke irányába. A többnyire pannon és szarmata üledékek által borított peremvidék keleti részéhez tartozik a Szovátai (Sóvidéki) - dombság is. Az itt megtalálható só felszíni megjelenése (Szovátán, Parajdon) sajátos felszínfejlődést és jellegzetes domborzati formákat erdményezett. Szováta város, a Sóvidéki dombság legnagyobb települése, 520 m tengerszint fölötti magasságban helyezkedik el, az Északi szélesség 46^o 32' és a Keleti hosszúság 22^o 55' metszéspontjánál a Juhod-, Sebes- és Szováta - patakok völgyeiben.

Szováta első telepesei sóőr családok lehettek. Első említésük 1578. szeptember 13-án történik, amikor Bátori Kristóf erdélyi vajda kiváltságlevelet ad a szovátai sóbánya őreinek.

Orbán Balázs monográfiájában említi, hogy 1800 körül a felső Szováta völgyében volt egy meleg tó, melyben gyerekkorában fürdött, de a tó eltűnt. A legrégibb tó a Fekete tó, mely valószínűleg elhagyott római bányában keletkezett. Több kisebb tó is volt az 1800-as években, azonban ismeretlenek voltak, csak vadászok jártak ott s azok meséltek az alig hozzáférhető tavakról s egy nagyon meleg tóról, azonban ezekkel a tavakkal Orbán Balázson kívül senki sem törődött. 

A Medve- tó 1875-ben keletkezett. Kiss Sándor szerint 1875 nyarán égiháború következtében a Cseresnyéshegy felől jövő két patak felduzzadt, s a víz a Zoltán hegy alatt tóvá gyűlt össze. 

A víz és a só örökös küzdelme következtében leomlott dolina elzárta a folyók útját, s egy lefolyástalan terület keletkezett, melyet a két patak vízzel töltött meg. A víz a legalacsonyabb ponton lefolyt, ott kapott egy dolinát, ez is megtelt vízzel, így keletkezett a Mogyorósi- tó, mely aztán a sósziklákon át lefolyást talált a Szováta patak felé. Ezek azt bizonyítják, hogy a Medve- tó nemcsak karsztos tó, hanem torlaszos is. A tavak ezután feledésbe mentek. A fürdő a mai Géránál alakult ki, ahol felfogták több patakocska vizét s Fehér Jordán tónak nevezték, mert fehér sóval borította földben volt, a tulajdonos Veress József fürdőkabinokat (fülkéket) építtetett ide, majd a Fekete tó mellé is villákat építtetett, és így az 1882-es fürdőkönyv szerint már 214 személy látogatta a fürdőt. 

A Géra virágzása a századforduló első éveire esik, ma már az alsó telep elvesztette jelentőségét mert az 1970-es árvíz tönkretette a fürdőt. A felső telep jó néhány évvel a Medve-tó keletkezése után jött létre. Illyés Lajos, a nagy természetbarát, kinek földjén a tó elterül, látta meg, hogy Szováta jövője nem a Géra sósfürdőben, hanem a csodálatos völgyben van. Felismerve a Medve-tó jelentőségét, építkezni kezdett, s pár év múlva egész villatelep volt itt. 1901-ben hivatalosan is megalapította Felső-Szováta gyógyfürdőt. az ő hívására jött először dr. Lengyel Béla 1898- ban , majd dr. Roth 1899-ben, dr. Kalacsinszky Sándór 1901-ben, Schafarzik Ferenc 1904-ben és Rózsa Mihály 1910- ben. Szováta a háborúig állandóan fejlődött. Illyés Lajos és fia Illyés Tibor sokat tett a fürdő érdekében . A világháború sok kárt okozott, helyre kellett állítani a fürdőt.

1921- ben megalakult a Fürdő Rt, mely nekifogott a fürdő helyreállításának, több villát , fürdőkabinokat, sétautakat építtetett. Így az egykori elhagyott hely hamarosan világhírű fürdővé vált.

Részletesebb információt Szovátáról, történelméről és a Medve tóról itt talál!