|
|
|
                  
Utoljára frissítve |
BÉKÁSTANYA Felsősófalva VIII. fődűlőjéből alakult tanyai település. A vulkáni fennsík
déli peremén fekszik, 4 km-re Felsősófalvától. A szórvány kis házai
az északi Kőbánya (927 m) és a déli Les-hegy (871 m) között terülnek
el.
PÁLPATAKA (Valea lui Pavel) 7 km-re Korond központjától, a Miklós- és a Köves patak közti vulkáni fennsíkon fekszik, a Derékföld és a Málnavész oldala között, 875-1000 m magasan.
FENYŐKÚT (Fantana Brazilor) Korondtól 6 km-re fekvő szétszórt házcsoportokból és esztenákból alakult szórványtelepülés. A Melegpatakfő (1005 m ) és a Datka (963 m) között fekvő szórványfalut Korondról a Piac érintésével, az Észak vize mentén közelíthetjük meg, egyes részeit pedig a 13A műútról a Köves-, Égettvész- és Nagy-Lapos-patak mentén vezető ösvényeken.
1910-ben 243-an, 1992-ben 401-en (mind magyarok) laktak Fenyőkúton. A lakosság fő foglalkozása ma is a havasi állattenyésztés.
|
   
|
|
A telep a múlt században
keletkezett, első lakója a hagyomány szerint egy Fülöp nevű felsősófalvi
gazda volt. 1898-ban került be a települések törzskönyvébe. L:
1910: 124, 1956: 256, 1966: 303, 1977: 206, 1992: 144 fő (mind
magyarok). Művelődési otthona 1953-ban épült. A hegyi
birtokok két részre csoportosultak: Felső-Békás
(Sebe mezeje Sebe kosára, Kőbánya, Bálinté) és Alsó-Békás. Békástanyán
kedvező feltételek kínálkoznak a falusi-tanyai vendégfogadás
beindítására.
A községi út a
Leshegy tartománya (Hollókőháttya, Leshegy, Békéspataka, Gyökerestető)
felől kapaszkodik fel a fennsíkra. A Bagolyhegy és Pálpataka sarkán
áthaladó Miklósvize határt képez Békástanya felé. A hatalmas
belterületen szétszórt házak és állattartó épületek
helyezkednek el. 1946-ig Korond nagyközség 11. tízese volt. Pálpatakát
1898-ban törzskönyvezték. Lakossága 1992-ben 452 fő (mind
magyarok).
Régen Korond 12. tízeseként
tartották nyilván. 1898-ban törzskönyvezték. A korondi lakosság
legelőként használta a "hegyen" lévő területeket. Orbán
Balázs a korondi fennsíkot szépnek találta, az irtványokon a legelésző
nyájakat és a regényes fekvésű pajtákat emelte ki. A hagyomány
szerint az első "fészekrakók" a múlt század első felében
telepedtek fel Korondról, s égetéssel, favágással irtották az erdőt,
bővítették a művelhető földeket és legelőket. 1903-ban 31 ház
jelzi az alakuló bokortanyát. 