Történelme
Fekvése Történelme Közigazgatás Címtár Térkép Kodáros Sóvidek Szováta Parajd Korond Sóbányászat

Erdély Sóvidék Felsősófalva Egyház Iskola Teleház Faluturizmus Rendezvények Fotóalbum Vendégkönyv Virtuális piac Linkek Testvérfalu Hírek Tánctábor Levelezés Térkép Tartalom Könyvészet

Újdonságok Könyvajánló Tánctábori fotók Építés alatt

Utoljára frissítve
2005.04.23.

Adatok (Felső)Sófalva történetéhez

A Görgényi-havasok lábainál fekvő (Felső)Sófalva, Korond és Sóvárad mellett a Sóvidék legkorábbi települései közé tartozik. A székelység a XII-XIII. század fordulója körül szállta meg a területet, a sólelőhelyek közelében alapítva meg Sófalvát. A sóbányászatra utaló nyomok egészen a bronzkorig nyúlnak vissza.

Sófalva nevét először 1493-ban említik az oklevelek ("Soofalva") II. Ulászló királyhoz intézett folyamodványban. 

Sóhegyek távolról
Az akkori hét székely szék - Aranyosszéket is beleértve - panasszal fordult II. Ulászló magyar királyhoz, Báthori István erdélyi vajda erőszakoskodásai miatt (innen származik a mondás: “a székelyek az ördöggel is szövetkeznek, csak a Báthoriakkal nem!”). A panaszos falvak között ott találjuk Sófalva nevét is.

Parajddal együtt Alsósófalva is leányegyházközsége volt Felsősófalvának egészen 1802-ig. Addig Felsősófalva Alszege volt. Az iskola melletti Nyáros dombon volt egy "kis oratoriumocska fából építve", ahová időnként átjárt a felszegi lelkész istentiszteletet tartani. Mellette volt egy harangláb és benne egy csengettyű.

Felső- és Alsósófalva 1760-ig Sófalva néven egy falut alkotott és a középkori Sófalva a mai Felsősófalva központi területeit foglalta magába. A két Sófalva különválása a székely falvak történetének sajátos fejezete. 

A régészeti leletek alapján valószínűsíthető, hogy Alszeg területét a XVI. századtól kezdik megszállni az anyatelepülésről átköltöző családok. A két település közigazgatásilag és egyházilag a XVIII-XIX. század fordulójáig egységet képezett. Ugyanúgy Sófalva területéből vált ki a XVI-XVII. század folyamán Parajd is. Felsősófalva havasi szállásain jött létre az újkorban Békástanya. Sógödör - ma szeméttel van betemetve
A régi Felszeget Felsősófalvának, míg a később keletkezett Alszeget Alsósófalvának nevezték. A természetes falukettőzésben az anyaközség szerepét Felsősófalva töltötte be. E kettős falut hagyományőrző, szorgalmas nép lakja. Vidékét joggal nevezik a regék és mondák földjének.
Felsősófalvi világháborús műemlék Az 1614-es lustra katonai népesség-összeírás (lustra) készítésének idejében Sófalva a Sóvidék második legnagyobb települése, 55 családfővel. A falu a XVIII-XIX. századig Sóvidék egyik központi települése, a századfordulón több mint kétezer lakója volt. Az 1873-as közigazgatási törvény Felsősófalvát a Sóvidék udvarhelyi részeiből és a Felső-Nyikómente falvaiból kialakított korondi járás központjává teszi. Népességének csökkenése a második világháború óta szinte folyamatos, mai lélekszáma 1440 fő. Lakóinak többsége a XVI. század második fele óta református.

Amint a kutatások kimutatták, korai temploma a XIII. században épült. Iskolájáról 1614 óta tudunk. Művelődési otthona 1947-ben létesült. 

A falu gazdag hagyomány- és hiedelemvilággal rendelkezik, ilyenek például a Kodároshoz fűződő történetek.

Felsősófalvi református templom

Sófalvi András

Vissza Főoldal Fel Előre