Frimmel Gyula

Néhány év kihagyás után ismét kiállítást rendezett a Vitrin Kortárs Képzőművészeti Egyesület. A zalai alkotókat tömörítő társaság tagjai a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában állították ki legfrissebb műveiket.

Szilvia csodálatos élete – e szavakkal nyitotta meg Frimmel Gyula grafikusművész a Gönczi Galériában Nagy Szilvia zománcművész kiállítását. Az alkotó – aki az Ady-iskola tanáraként is ismert a városban – most először mutatkozik be nagyobb léptékű, szinte egész munkásságát átfogó kiállítással. Frimmel Gyula az Amélie csodálatos élete című filmből kölcsönözte a felvezető gondolatot. Utalva a főszereplőre és Nagy Szilviára is jellemző szeszélyességre, alkotási vágyra, és hogy kincsesdobozokat rejtegetnek.

Legyőztük a telet, hiszen megérkezett a csillagászati tavasz, és eltüntettük a telet, mert a klímaváltozás miatt alig-alig látunk már hófedte tájakat.

A „frimmelizmusról” és a különböző sokszorosító technikák együttműködéséről is szó esett a 8.01 online galéria legutóbbi tárlatának finisszázsán. Frimmel Gyula „A rézborzoló” című kiállítását ezúttal Szurcsik József festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika tanszékének vezetője mutatta be.

A rajzolás tevékenységéből indult el egész pályafutása. Dús László szakkörében kezdett, sőt onnan számítja végleges elköteleződését a képzőművészet felé. A festés kevésbé vonzotta, ám a „szöszmötölősebb” grafikai irányzatok igen.

Hatvannégy éve született és nyolc éve hunyt el Fischer György szobrászművész. Az alkotóra az Eötvös közi Országépítő szobránál emlékeztek meg barátai, tisztelői, pályatársai. Az eseményt a közelmúltban alakult Fischer György Emléktársaság szervezte.

A közelmúltban jött létre a Fischer György Emléktársaság azzal a céllal, hogy a nyolc éve elhunyt Munkácsy-díjas szobrászművész köztéri alkotásait figyelemmel kísérjék.

Alkotásaival már korábban is jelen volt, személyesen viszont most először utazott el a Nemzetközi Mezzotinto Fesztiválra Frimmel Gyula grafikusművész, az Ady-iskola művésztanára. A rangos seregszemlét kétévente rendezik meg Jekatyerinburgban, Oroszország negyedik legnagyobb városában.

Elveszni térben és időben. Átgyalogolni egy láthatatlan határmezsgyén a jelenből a múltba. Zavarodottan állni a fővárosi Andrássy- és (vagy?) Népköztársaság út egyik buszmegállójában, miközben nem teljesen világos, hogy az előttünk álló sarokháznak vajon a külső homlokzatát, vagy a belső udvarát látjuk-e.

Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész (a Nemzet Művésze) alkotásaiból nyílt tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. Az agytornára inspiráló, több nézőpontból értelmezhető műveket Frimmel Gyula grafikusművész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A kiállításmegnyitó után Orosz István tárlatvezetést is tartott. A kollekció február 23-ig tekinthető meg.

Készül az egerszegi vár, formálódik a belváros látképe is, madártávlatból. Mindez persze művészeti alkotásokon: térplasztikán és grafikán. Első írásos említésének 770. évfordulóját ünnepli idén Zalaegerszeg. Az ünnepségsorozat részeként új köztéri alkotás készül a Mindszenty térre, ősszel pedig egy várostörténeti képeskönyv is megjelenik.