Göcseji Múzeum

Az elmúlt napokban újkőkori körárkok után kutatott a Zala megyei Gétye határában egy régészeti csoport, mely a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete (MNM NRI), az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Göcseji Múzeum szakembereinek együttműködésével jött létre.

A nyár folyamán átalakult a múzeum szervezeti rendje, hiszen augusztus 1-én megalakult a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága (ZMI). A közgyűlés a Göcseji Múzeum eddigi igazgatóhelyettesét (a keszthelyi Balatoni Múzeum korábbi vezetőjét), Havasi Bálintot bízta meg az intézmény irányításával.

Kevesen tudják, hogy augusztus 29-én ünnepeljük a magyar fotográfia napját. 1840-ben ugyanis ezen a napon készült hazánkban először olyan fotó (egy dagerrotípia), mely szabadtéri eseményt ábrázolt. Mint az az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján olvasható, a kutatók eddigi ismeretei szerint a jeles dátumig csak műtermi – jórészt portrékat és családi fotókat ábrázoló – képek készültek Magyarországon.

Európa Kulturális Fővárosa Veszprém, így nemcsoda, hogy a nyári hónapokban a bőséges programkínálat sok kirándulót, érdeklődőt csábít a szomszéd megyébe. Annál is inkább, mert a kulturális kavalkádnak vannak zalai szálai is; például a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban látható Egry József (Zalaújlak, 1883. március 15. – Badacsonytomaj, 1951. június 19.) kiállítás.

Új jelentéssel ruházta fel Zoób Kati divattervező időszaki kiállítását Tóth Renáta azzal, hogy különböző témájú könyveket helyezett ki az egyes öltözékekhez. A zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei- és Városi Könyvtár igazgatója a napokban tartott szubjektív tárlatvezetést a Göcseji Múzeumban, ahol természetesen a könyvek és a ruhák kapcsolatáról volt szó.

Laczkó Gyula, a 19. század végén, 20. század elején élt festőművész alkotásait keresi a Göcseji Múzeum. A Facebookon közzétett felhívásban arra kérik a lakosságot, hogy ha van valakinek a birtokában, nappalija vagy hálója falán, háza padlásán a mellékelt szignóval ellátott festmény, jelezze azt a múzeumnak.

Az öltözködés pszichológiája, a színek ereje és néhány tragikus sorsú nő is szóba került azon a szubjektív tárlatvezetésen, melyen Nagy Réka klinikai szakpszichológus kalauzolta a közönséget a Göcseji Múzeumban.

Zalaegerszegen tartotta éves ülését a MAMUTT, azaz a hazai történészeket és muzeológusokat tömörítő Magyar Múzeumi Történész Társulat.

TRendben vagyunk – e jelszóval hirdették meg országszerte az idei Múzeumok éjszakáját, melyre június 24-én került sor. A rendezvénysorozathoz a város több intézménye is csatlakozott. A Göcseji Múzeumon kívül családi programokkal, kiállításokkal, előadásokkal és rendhagyó tárlatvezetésekkel készült a Mindszentyneum, a Göcseji Falumúzeum, a Zalaegerszegi Törvényszék és a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár is.

Megújította a középiskolásoknak szóló múzeumpedagógiai foglalkozását a Göcseji Múzeum. Az „Elődeink élete” című állandó kiállítás rendhagyó történelemóráin szabad az, ami az iskolában elvileg nem; a diákok használhatják a mobiltelefonjukat.

Az első állandó kiállítás megnyitásához (1950. július 2.) kötődik a Göcseji Múzeum Napja, melynek alkalmából egy évvel ezelőtt „házon belüli” díjat alapított az intézmény. Az elismerést Szentmihályi Imréről, a múzeum néhai igazgatójáról nevezték el.

Különdíjas lett a múzeumok szakmai versenyében a Göcseji Múzeum. Ma délelőtt a budapesti Ludwig Múzeumban átadták "Az év múzeuma" kitüntető címeket, melynek sokáig esélyese volt a zalaegerszegi intézmény is (erről a lehetőségről korábban több sajtóorgánum és maga a múzeum is beszámolt internetes oldalain).

Istenek, ideák, hősök volt a mottója az idei régészet napja országos programsorozatnak. A kétnapos (június 2-3.) eseményhez a Göcseji Múzeum is csatlakozott.

Zoób Kati divattervező eddigi pályafutásának állít emléket a Repertoár – Az ellentétek harmóniája című kiállítás, mely csütörtök délután nyílt meg a Göcseji Múzeumban.

Egy emlékplakett-csoportot állítottak ki a Göcseji Múzeum munkatársai a Hónap műtárgya sorozat legújabb állomásaként. A különleges érmékkel Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának évfordulójára (1885. május 13.) emlékeznek. Az addigi városbírók helyett ekkor választották meg elődeink a város első polgármesterét, Kovács Károlyt.

Az egykori polgármester nyakkendőiről, külföldi delegációktól kapott ajándéktárgyakról és fogadásokon fogyasztott különleges ételekről is szó esett többek között a Göcseji Múzeum Protokoll és diplomácia című kiállításának záróeseményén, melynek vendége dr. Gyimesi Endre volt. A rendhagyó tárlatvezetésen Béres Katalin történész kérdezte a volt politikust, aki 1994-től 2010-ig vezette a várost, egy ideig pedig országgyűlési képviselő, majd miniszteri biztos is volt.

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be a Zalaegerszegi Füzetek várostörténeti kiadványsorozat 18. számát. A kötet a 2021-es „Zalaegerszeg nevezetes személyiségei a 19-20. században” című tudományos konferencia előadásait tartalmazza, bővített változatban. A könyv – melynek kiadója a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány volt – ugyanezzel a címmel látott napvilágot, Kiss Gábor főkönyvtáros szerkesztésében.

Porcelánok és kerámiák kerültek terítékre a IV. és egyúttal szezonzáró Múzeumi kerengő című rendezvényen. A Göcseji Múzeumban rendezett sétán hat tárgyat, illetve tárgyegyüttest láthatott a közönség, melyhez hat különös történet társult.

A városi képviselőtestület legutóbbi ülésének legfontosabb döntéseiről számolt be a ZEGINFO keretében Balaicz Zoltán polgármester. Átalakul a múzeum vezetése, a város új díszpolgára pedig dr. Palkovics László lesz.

A holokauszt magyarországi emléknapja (április 16.) alkalmából egy tóravért és egy tóramutató került a hónap műtárgyaként a polgármesteri hivatal aulájában látható vitrinbe, a Göcseji Múzeum jóvoltából.