2017.11.18., szombat - JenőZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Tisztelet a hősök, áldozatok előtt

2017. szeptember 19. kedd, 17:39
Szerző és fotó: Antal Lívia
Pusztamagyaródon felavatták és megáldották a két világháború helyi áldozatai előtt tisztelgő, az önkormányzat által felújított emlékművet, melyen emléktáblát helyeztek el a hortobágyi kényszermunkába elhurcoltak emlékére.

A negyvenes években emelt és most felújított emlékmű előtt dr. Ferenczy Sándor, Pusztamagyaród díszpolgára, nyugalmazott háziorvosa (1. kép) emlékezett meg az első és második világháború helyi áldozatairól. Mint mondta, fájdalmas azok nevét látni és olvasni, akik a mai generációnak egykor családtagjai, szülei, dédszülei, testvérei, rokonai, kortársai voltak. Ők nem hősnek születtek, hanem embernek, mégis azt áldozták fel, ami a legdrágább mindenkinek. Életüket abban a hitben, hogy mindezt a hazájukért, családjukért teszik. Az eredmény a 20. század legnagyobb öngyilkossági kísérletének nevezhető két világháború elvesztése, melynek következtében fiatal életerős embereket veszítettek el, családok ment tönkre, az ország kétharmadát elcsatolták. Az emlékművekre ezért írhatjuk fel azt, hogy a Magyarország is hős volt és egyben áldozat is, hangsúlyozta.

Az emberségükben, tisztességükben, vagyonukban tönkretettek és kitaszítottak nevében Kiss Bódog Zoltán, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége megyei szervezetének elnöke szólt. Felidézte, hogy 1919-ben Lenin utasítására 133 nap alatt az akkori kommunista pártelit 70 ezer ember ellen indított eljárást, 15 ezer ember lecsukatott, és 596 embert kivégeztetett. A második világháború után 560 ezer magyar hadifogoly, politikai fogolyként minősítve ragadt a Szovjetunióban, a Gulagon dolgoztatva. Közülük 260 ezren jeltelen sírban eltemetve az idegen földben. Ez nem volt elég, a 47-es elcsalt választás után 48-tól 53-ig az ÁVH emberivel megindult Magyarország szisztematikus tönkretétele, mégpedig a vidéken élő népesség földönfutóvá tételével, sorolta a szomorú tényeket.

Bene József és Karakai Istán az elhurcoltak emléktáblájánál

Zala megye határ menti térségként elvesztette területének egyharmadát a trianoni békediktátum miatt, és miután határsávot hoztak létre 1950. április 12-én beindult a gépezet Kádár János belügyminisztersége alatt. Akkor 37 településről közel 1500 embert hurcoltak el éjszaka koholt vádak alapján Szolnok és Hajdú-Bihar megyében lévő munkatáborokba. Nem volt elég a kifosztás, kulákoknak nevezték őket, és a családok még negyven év után is érezték megbélyegzés hatásait. Kiss Bódog Zoltán reményét fejezte ki, hogy ezek az embereket a falu visszafogadja, és ennek kapcsán köszönetét fejezte ki Bene Józsefnek, a falu volt lakosának, aki kitelepítettek tiszteletére emléktáblát emeltetett Pusztamagyaródon.

A megemlékezésen felolvasták Bene József édesanyjának emlékiratait az elhurcolásról, majd Lukács József színművész szavalta el Batári Gábor Hortobágy száműzöttjeire emlékező, Irgalom című versét. Bene József a kutatómunkában részt vett diákoknak emléklapot adott át, valamint a deportálás 60. évfordulójára megjelentetett könyvet az iskola igazgatónőjének. Ezután koszorúkat helyeztek el, mások mellett Kovács Károlyné polgármester és dr. Ferenczy Sándor a világháborúk áldozatai tiszteletére, valamint Bene József és Aigner Anikó az ebesi kényszertáborba elhurcoltak emlékére. Végül a megemlékezők közösen olvasták fel a Hortobágyi imádság című verset.

MEGOSZTÁS

KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK