2017.11.25., szombat - Katalin Zalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Városmarketing Keresztury módra

2017. szeptember 12. kedd, 20:29
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP; ZalaEgerszeG archív
Mai divatos szóhasználattal élve egyfajta városmarketing-tevékenységet folytatott a hatvanas-hetvenes években Keresztury Dezső Zalaegerszeg érdekében, hiszen ahol csak tehette, pozitív színben tüntette fel szülővárosát. Nemcsak könyvekhez írt előszót, de ő volt a szerzője a városról készült korabeli dokumentumfilm szövegének is.

113 éve született Keresztury Dezső (1904-1996) akadémikus, költő, Zalaegerszeg díszpolgára. A hagyományokhoz híven, az évforduló alkalmából belvárosi szobránál rendezett megemlékezést a nevét viselő emlékbizottság. Az ünnepség szónoka, Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, a költő életútját és Zalaegerszeghez való viszonyát értékelve tette a bevezetőben említett megállapítást. Miszerint Keresztury amolyan marketingtevékenységet végzett a város érdekében. Erről kérdeztük az ünnepség után az igazgatót.

Keresztury Dezső (jobbról) és Németh János keramikusművész (ZalaEgerszeG archív)

Film, versek és pozitív üzenetek

- Zalaegerszeg sokáig úgy volt elkönyvelve, mint egy isten háta mögötti település, ráadásul a sötét Zala, vagy a „göcseji” jelző sem volt túl hízelgő a vidékre nézve. A hatvanas években aztán robbanásszerű fejlődésnek indult a város, és ez a látványos növekedés megfogta Kereszturyt – válaszolta Kiss Gábor.
Mint mondta: a tudós korábban nem, vagy csak ritkán járt Zalaegerszegen, annak ellenére, hogy legidősebb testvére itt élt. Valószínűleg a gyermek Kereszturynak nem voltak túl jók utolsó emlékei a városról; apja, dr. Keresztury József – ügyvéd, majd polgármester – 1918-ban öngyilkos lett, a családnak komoly anyagi problémái lettek, s ezt követően költöztek el innen.

A költő, akadémikussal a hatvanas években vette fel a kapcsolatot Felföldi Tiborné tanár, aki akkor még kollégiumi igazgató volt (később a Zrínyi-gimnázium vezetője lett). Keresztury ezt követően gyakrabban jött, megtetszett neki a lendületes fejlődés, és kezdte átértékelni azt, ami emlékeiben élt; hogy Zalaegerszeg egy „por város”. Annál is inkább, mert a megyeszékhely nemcsak méretében és lakosságszámában gyarapodott, hanem a kultúrpolitikai törekvések miatt egyre több fiatal értelmiségi, illetve művész is otthonra lelt itt.

- Az akadémikus egyre inkább kezdte felvállalni zalaiságát, zalaegerszegiségét. Egyre többször hívták, szívesen jött, s láthatóan kicsit imponált is neki a sok felkérés. Több képzőművésszel, pedagógussal, intézményvezetővel baráti viszonyt is kialakított. Például egy idő után Kustos Lajos tanácselnökkel is, aki tényleg egy városért tevékenykedő, agilis vezető volt.
Bár Kiss Gábor szerint ez a barátság lassan alakult ki, ami ismerve Keresztury életútját, érthető is valamelyest. Az egykori Eötvös Collegium-i igazgatót és művelődési minisztert a kommunista rendszer „kényszerítette” könyvtári és akadémiai pályára. (Így lett az MTA főkönyvtárosa, majd az Országos Széchenyi Könyvtár főosztályvezetője.) Bár tudományos munkásságát mindvégig elismerték. Kustos is nagyra becsülte az akadémikust, és talán egyfajta lehetőséget is látott abban, hogy egy országosan elismert tudós, költő nemcsak felvállalja, hogy idevalósi, hanem népszerűsíti is szülővárosát.

Kiss Gáborral az ünnepség után beszélgettünk

- Pedig direkt politikai vagy pártérdek nem volt emögött – folytatta a könyvtárigazgató. Keresztury a 60-as 70-es években minden vele készült interjúban, minden nyilatkozatban egyszerűen csak pozitív képet festett a fejlődő, növekedő Zalaegerszegről. Mai szóhasználattal élve: pozitív üzeneteket küldött a nyilvánosság felé. Ez azért volt fontos, mert előtte rossz híre volt ennek a vidéknek, a költő pedig mindig beszámolt valami jóról, valami látványos előrelépésről.

Számszerűsíteni persze nehéz ennek a ténykedésnek a hozadékát. Ám rengeteg helyi könyvhöz, kiadványhoz írt Keresztury előszót, illetve az ő nevéhez köthető annak a rövid, két részes dokumentumfilmnek is a kísérőszövege, ami 1971-ben készült a városról. Ezenkívül több költeményben is megemlékezett szülőföldjéről. A Hazalátogatóban című vers például pont a „visszatalálásról”, kapcsolatfelvételről szól. A pozitív üzeneteket erősítette az is, hogy a hetvenes években a szintén zalai születésű Deák Ferenc is kezdett kiszabadulni abból a politikai karanténból, amibe korábban zárták. Így Keresztury – aki kutatója és nagy tisztelője is volt a „haza bölcse” munkásságának – azt is fel tudta mutatni, hogy ő is onnan származik, mint Deák. Az igazgató szerint pedig Keresztury és Deák nevének lett egyfajta identitásképző ereje is a helyiek számára.

Keresztury Dezső 1975-ben a város díszpolgára lett, s egészen haláláig (1996) megőrizte szoros, baráti kapcsolatát a várossal. A család egykori Jánka-hegy hajléka ma a város tulajdona, ahol sok fontos dokumentum található a tudós életéből és életről.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK