2017.10.23., hétfő - GyöngyiZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

’56 Zalaegerszeg: lövések a pártházból

2016. október 23. vasárnap, 12:22
Szerző: -pet-
1956 októberében országszerte egyfajta rituálé zajlott: a vidék tulajdonképpen lemásolta a fővárosi eseményeket. A felvonulások azzal kezdődtek, hogy a tüntetők mindenhol ledöntötték a szovjet hősi emlékműveket, leverték az épületekről a vörös csillagot, kiszabadították a politikai foglyokat.

Zalaegerszegen sem volt ez másképp. A forradalmi események sok más vidéki városhoz hasonlóan itt is október 26-án kezdődtek. Béres Katalin, a Göcseji Múzeum történésze úgy fogalmazott: kellett két-három nap ahhoz, hogy a vidék feléledjen, megmozduljon. A muzeológus október 23-a előestéjén tartott Zalaegerszeg belvárosában történeti sétát, felidézve a 60 évvel ezelőtti eseményeket és főbb helyszíneket.

Várostörténeti séta a forradalom emlékére

A séta a Díszterem (vagyis a levéltár) épülete elől indult. Az első helyszín a Kazinczy tér volt, hiszen 1956. október 26-án itt (vagyis az akkori Marx téren) gyűltek össze a Deák Ferenc Gimnázium diákjai, majd a város különböző munkahelyeiről érkező dolgozók is csatlakoztak hozzájuk. A később több ezresre duzzadt tömeg aztán nemzetiszínű zászlók alatt, jelszavakat skandálva az akkori Megyei Tanács épülete elé, majd a vasútállomásra ment. Az épületről leverték a vörös csillagot, és ledöntötték a szemközti téren álló felszabadulási emlékművet.  A tömeg ezután a Csány térre vonult, ahol elhangzott a Himnusz, a Szózat és Nemzeti dal, majd a Mártírok úti ÁVH székházhoz (későbbi leánykollégium) ment a menet, hogy kiszabadítsák a politikai foglyokat. Közben a Pontház előtt álló Hamburger Jenő szobor is ledőlt.

A sétán elhangzott: a tüntetés délután is folytatódott, ekkor a pártbizottság Ady utcai épülete (ma Zalai Hírlap szerkesztősége) előtt gyülekezett a tömeg, akik az első titkár (Dénes István) lemondását követelték. A békés tüntetők több felszólítás ellenére sem hagyták el a helyszínt, ezért előbb feloszlatni próbálták őket, majd a pártházból lövések dördültek: két ember életét is veszítette.

Béres Katalin a séta során több érdekességet is említett. Megemlékezett például a Göcseji Múzeum akkori igazgatójáról, dr. Szentmihályi Imréről, akinek 56-os fotográfiái tíz évvel ezelőtt kerültek elő egy eléggé meglepő helyről: a skanzenben  látható hajdinahántolóból. Az igazgató nem is az októberi, sokkal inkább az 1956. december 11-12-i eseményeket fotózta végig a múzeum ablakiból (a Göcseji Múzeum épülete akkor a Kazinczy tér 1. szám alatt állt) és az Ispita épületéből. December 11-ére ugyanis országos sztrájkot hirdetett a Központi Munkástanács, melyhez Zalaegerszeg is csatlakozott. Az események azonban tüntetésbe csaptak át, a tömeget a belvárosban karhatalmisták és orosz tankok oszlatták szét. Ezeket az eseményeket dokumentálta többek között Szentmihályi, ám a megtorlástól való félelem miatt elrejtette a negatívokat a hántológépbe. A tekercsek csodás módon, és időpontban kerültek elő: 2006-ban, épp a forradalom 50. évfordulóján, mikor a hajdinahántolót restaurálni vitték.

A történész azt is elmesélte, hogy a mai Göcseji Múzeum épülete 1956-ban a Városi Tanács székhelye volt. A mai időszaki kiállítóterem helyén pedig klub működött: itt alakult meg 1956. október 27-én a Zalaegerszegi Forradalmi Tanács, Pék József és Varga Ferenc vezetésével.

A régi fotókról lehet tudni azt is, hogy az akkori tanácsépületet (vagyis a mai múzeumépületet) erődszerű kerítés vette körül, melyre a forradalom leverését követően a pártpropaganda felírta, hogy „Éljen a Kádár kormány!” Egy ismeretlen, bátor helybéli később az „éljen” szó elé egy „f” betűt írt, erősen megváltoztatva ezzel a mondat értelmét.

Az erről készült felnagyított fotográfia pár napig még megtekinthető a Dísz téren, ahol az 56-os eseményeket ábrázoló felvételekből látható installáció.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK