2017.11.17., péntek - Hortenzia,GergőZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Csány és a kortársak

2017. november 13. hétfő, 17:53
Szerző: -pet-; Fotó: pP
Két évvel ezelőtt rendeztek a városban konferenciát Csány László születésének 225. évfordulója alkalmából. A tudományos ülés előadásainak bővített anyaga a minap kötet formájában is napvilágot látott.

A Csány László és kortársai című kiadványt a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban mutatták be, a zalai közgyűjteményi szakmai napok záró eseményeként. Kiss Gábor, a könyvtár igazgatója a résztvevőket köszöntve felelevenítette a Csány-kutatások történetét. Mint mondta: a századforduló után, a függetlenségi törekvések erősödésével párhuzamosan kezdett növekedni Csány László kultusza. Zalaegerszegen Borbély György gimnáziumi tanár, lapszerkesztő állt a kultusz élére és szorgalmazta a Csány-szobor felállítását. Ez 1931-ben – már Borbély halála után – történt meg. A téma első komolyabb kutatója az andráshidai Novák Mihály néptanító volt, aki bővebben foglalkozott a zalai középbirtokos családból származó, 1848-as politikus és kormánybiztos életével.

Kötet a reformkor politikai kapcsolatairól

Az 1970-80-as években aztán újabb kutatások indultak az akkori fiatal, helyi történész gárda munkásságának köszönhetően. 1986-ban, az első közgyűjteményi napokon Molnár András történész, a Zala Megyei Levéltár jelenlegi igazgatója tartott egy előadást a reformkori politika egyik legjelentősebb személyiségének életpályájáról. A kutatások ezt követően elmélyültek, sőt kiterjedtek Csány és a kortársak kapcsolatának vizsgálatára is. Annál is inkább, mert bizalmi kapcsolat és barátság fűzte Deák Ferenchez és Kossuth Lajoshoz is.

Kiss Gábor, Béres Katalin és Molnár András a kötetbemutatón

A kötetbemutatón Molnár András, a kiadvány egyik szerzőjeként kitért arra, hogy az 1950-es években Barta István történész emelte be a reformkor nagyjai közé a mártírsorsra jutott Csányt. Annak ellenére, hogy a zalai politikus „csak” afféle háttérember volt az 1848-49-es időszakban, hiszen kormánybiztosi pozíciót töltött be, nem miniszterit. Ennek ellenére fontos szerepei és feladatai voltak. Barta gyakorlatilag Kossuth életművének sajtó alá rendezése közben jutott el Csányhoz, majd megkezdte Kossuth és Csány kapcsolatára vonatkozó kutatásait is. Felfedezve a két politikus egymásra nagyon hasonlító agilitását és munkabírását.

A levéltár igazgatója elmondta: a két évvel ezelőtti konferencia (melynek ötletgazdája dr. Gyimesi Endre volt) is Csány és a kortársak (többek között Kossuth Lajos, Perczel Mór, Bem József, Mészáros Lázár és Görgei Artúr) kapcsolatára fókuszált. A párhuzamos életrajzokat országosan ismert, neves történészek elevenítették fel, s az ő tanulmányaik olvashatók a mostani kötetben is.

Béres Katalin történész, muzeológus - aki a könyvben Csány és Kossuth kapcsolatát elemzi – rávilágított a két politikus közötti fizikai és mentalitásbéli hasonlóságra. Mindketten kiváló szervezők, szónokok és nagy munkabírású hazafiak voltak. Személyes kapcsolatuk az 1840-es évek elején indult; rengeteg levelet is váltottak ez idő alatt. A bizalomra épülő, szoros munkakapcsolat azonban 1849 nyarán – mikor már látszódott a szabadságharc végkifejlete – megszűnt. Vitájuk azonban korábban is volt, mikor 1843-ban Deák Ferenc nem fogadta el a „vérrel megszavazott” követséget, s Kossuth e heves vitában nem állt Csány mellé.

A két reformkori politikus közötti fizikai hasonlóságot pedig mi sem bizonyítja jobban, minthogy a zalaegerszegi díszterem pulpitusa felett lévő, Csányról készült festményt, nagyon gyakran amolyan „elfuserált” Kossuth-portrénak nézik a betérők.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK