2017.11.24., péntek - EmmaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Forradalmi művek a tájképek alatt

2016. szeptember 30. péntek, 11:10
Szerző:-pP-; Fotó: pP
Különleges festményekből nyílt tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. Görgényi István (1915-1973) tatabányai festőművész „leleplezett” alkotásait láthatja a közönség a következő egy hónapban.

 „Leleplezett”, hiszen az 1956-os forradalmi eseményeket, és a megtorlás gyötrelmeit megörökítő művek titokban készültek. A festő pedig portréknak és tájképeknek álcázta a tiltott témájú képeket. Évtizedekkel később aztán lehullt a lepel, illetve a fedőréteg az eredeti alkotásokról.

Titkos ’56-os-os művekből nyílt tárlat

A titokzatos festmények születésének és megtalálásának körülményeit dr. Gyimesi Endre történész, a város egykori polgármestere elevenítette fel. A művész a Kádár-korszak idején tájkép és portréfestőként volt ismert. Halála után pedig évtizedekig egy pincében hevertek festményei. Mígnem a rendszerváltozást követően egy keszthelyi vállalkozó, Rigó Erik meg nem vásárolta a kollekciót. Mivel a művek hosszú évekig a pincében porosodtak, restaurátorhoz vitte a képeket. A szakembernek tűnt fel a furcsaság; mintha a lazán felkent tájképek és portrék alatt, valami más is lenne…

A megtorlás éveiben akár halálbüntetés is járhatott volna az alkotónak az ilyen témájú festményekért

Hát volt is: a forradalmi eseményeket és azok kegyetlen utóéletét ábrázoló, drámai művek. Több mint félszáz ilyen alkotás került elő a restauráláskor. Gyimesi Endre elmondta: az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából ismerheti meg a zalaegerszegi közönség ezeket a különleges képeket. Bár Görgényi István életműve országosan kevéssé ismert, munkássága és bátorsága példaértékű. Az 56-os kollekción évtizedekig dolgozott a művész, a legnagyobb titokban. Sem családja, sem barátai nem tudtak, nem tudhattak róla. A festő ugyanis nemcsak saját életét, hanem szerettei biztonságát is kockáztatta a tiltott témájú művekkel. Ennél kevesebbért is ítéltek halálra embereket a megtorlás éveiben. A történész szerint ugyanakkor az alkotó tette mégis optimizmust sugall; bízott benne, hogy egyszer az utókor megismeri ezeket a műveket.

Rigó Erik, Sümegi György, Nagy Johanna és dr. Gyimesi Endre a tárlatnyitón

A tárlatot megnyitó Sümegi György művészettörténész elmondta: a képek harminchárom éven át várták, hogy felfedezzék őket, érdekes, hogy maga a Kádár-kor is harminchárom évig tartott. Az is különös, hogy Görgényi pont a rendszer által favorizált Tatabányán, a „szocialista” városban hozta létre ezt az életművet. Hiszen olyan közeg és légkör vette körül, melyben kiváltképp nagyon óvatosnak és körültekintőnek kellett lennie, nehogy veszélybe sodorja magát. Festményeit egyfajta üzenetként hagyta hátra a jövőnek.

Görgényi kezdetben Aba-Novák Vilmos, majd Rudnay Gyula tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán. Rudnay stílusa későbbi művein is érződik. Bár a művészettörténész szerint sötét tónusú, drámai hatású festői modora Munkácsytól eredeztethető. Kijelenthető, hogy az 1956-os forradalom vizuális képhagyatékának legnagyobb kollekcióját hozta létre a művész.

Lehull a lepel, vagyis a fedőréteg. A háttérben nyomokban még látszik a tájkép.

A Gönczi Galéria tárlatán a festményeken kívül látható egy digitális fotókból álló sorozat is, mely a restaurálás egyes fázisait mutatja be; vagyis azt, hogy a könnyedebb témájú „fedőképek” alól, hogyan kerültek elő a drámai festmények.

A Rejtett képek '56 című tárlat október 15-ig látogatható.

 

MEGOSZTÁS

KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK