2017.11.22., szerda - CecíliaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Régészet Napján a közösségi életről

2017. május 31. szerda, 18:04
Szerző: Bánfi Kati; Fotó: pP
A római kori közösségi élet, valamint az alkoholos italok története volt a téma az idei Régészet Napján. A Magyar Régész Szövetség ötödik alkalommal hirdet ilyenkor tematikus országos programot, melyhez már második alkalommal kapcsolódott a zalaegerszegi Göcseji Múzeum. A rendezvényt családiassá tették a gyerekeknek számára kínált „régészesdi” játékok.

 Korhű ruhában, azaz tógában és szerzetesi csuhában tartották meg előadásukat a régészek, Eke István és Orha Zoltán. Mellékletként néhány régészeti leletet is csatoltak, illetve filmvetítés egészítette ki a mondanivalót.

A római közösségi terek kapcsán Eke István kiemelten beszélt hazánk területén elterülő római provinciáról, Pannoniáról. 104-ben ketté osztott tartomány volt, mely virágkorát, Hadrianus idején élte, a 3-4. században pedig egyre nőtt fontossága. Pannóniai örökségünket Zalaegerszegen, Zalalövőn és Zalaváron lehet megtekinteni, az itteni múzeumokban, kiállítóhelyeken.

Orha Zoltán és Eke István tartottak előadást

Elhangzott, a római városok, mind telepítettek voltak, stratégiailag fontos helyeken, nem egyszer katonai táborokhoz kapcsolódva jöttek létre. Ezeket fallal védték, víz –és csatornarendszert, úthálózatot építettek hozzá. A központi tér a fórum volt, az utak kereszteződésében. Körülötte közigazgatási épületek létesültek, illetve a politikai és üzleti élet főszínterekén is funkcionált. Jelentősek voltak a közfürdők (házi fürdőszoba hiányában), mely minden polgár számára elérhető volt. Hideg és meleg vizes medencéiben külön női és férfi részleg állt rendelkezésre. A nagyobb városokban külön épületben kapott helyet a színház, ahol görög és római darabokat játszottak, költői estek, néha gladiátor játékok kaptak helyet. Ez utóbbira azonban inkább az amfiteátrumokban került sor, minden nagyobb volumenű rendezvény mellett.

Az alkoholok pedig, mint a közösségi rendezvényeken fogyasztott italok, kapcsolódtak az előző témához Orha Zoltán előadásában. A bor, a sör és a pálinka múltjáról hangzottak el információk, s azért csuhában állt ki az előadó, mert a szerzeteseknek jelentős szerepük volt ezen a téren is.

A közönséget leletsimogatás is várta

Mivel kevés volt az ivóvíz, a borfogyasztás egykor általános volt, sőt főzéshez is használták a musttal együtt. Viszont a nők nem ihatták. Kedvelt volt az édesbor, ismerték a mézes változatot is, aperitifként pedig fűszeres vagy forralt bort szolgáltak fel. Nagy ivászatokat az előkelők és a császár rendezett. Pannoniában 92-ben betiltották a borkészítést, a római nedűk védelmében. Később ezt a rendelkezést feloldották. A honfoglalók is ismerték a szőlőtermesztés fortélyát. A 12. századtól kezd nőni hazánkban a borkereskedelem. Ez a tatárjárás után fokozódik és polgárok is borászkodtak, mivel kiváltságokkal járt (kilenced mentesség). Mátyás király idejében jelentős export irányult Oroszországba. A törökök az adók miatt támogatták a borkészítést. S míg a 17. században Európa-szerte elismert volt a magyar bor (1650-ben említik először a tokaji aszút), a következő századot a hanyatlás, a technikai lemaradás jellemzi.

A sör múltjával kapcsolatos lelet található Zalaváron (Mosaburg) a 9. századból. A 13. századtól alakulnak ki a sörfőző céhek, de valódi szakmává a 17. századtól vált.

A pálinka pedig borpárlatként kezdte „karrierjét”, a hosszabb eltarthatóság és kisebb helyigény miatt. Magyarországi története Károly Róberttel indul, akinek felesége rozmaringos borpárlatot adott betegségére. Eleinte orvosság kategóriaként szerepelt ez az ital, aztán „rákaptak” az emberek az aqua vitae fogyasztására. A megye területén lepárló berendezést is találtak a régészek, melyet rekonstruáltak és próbának vetették alá. A kezdeti alapanyagok az árpa, a kukorica és a krumpli volt, a Hungaricummá lett gyümölcsből készült pálinka csak a 20. században jelenik meg.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK