2017.11.20., hétfő - JolánZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Sajtótörténet és könyvmentés

2017. július 14. péntek, 19:28
Szerző: -pet-; Fotó: pP
A zalai sajtó másfél évszázados történetével kapcsolatban hangzottak el előadások a közelmúltban a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

Dr. Gyenes Imre helyismereti könyvtáros, Cserhalmi Henriette könyvrestaurátor és Sebestyénné Horváth Margit igazgatóhelyettes az 1800-as évek közepén megjelent Zalai Közlönytől kezdve, egészen a korai lapok mai digitalizálásáig értékelték az eltelt időszakot.

Előadás a könyvtárban

Gyenes Imre előadásában kiemelte: 1861-1890 között 46 újság jelent meg Zala megyében. Ez ugyan szép számnak tűnik, ám soknak közülük mindössze egyetlen lapszáma látott napvilágot, és 16 újság nem érte meg az egy évet sem. Ezek a lapok még afféle közlönyök voltak, vagyis időszaki kiadványok. Újságírók sem voltak a mai klasszikus értelemben; főleg tanárok, ügyvédek, vagyis a helyi értelmiség publikált a lapokba. Mai értelemben vett napilapokról csak a 20. századtól beszélhetünk, addig hetente, vagy még ritkábban jelentek meg a kiadványok.
 

Zalaegerszeg első lapját, a Zalamegyét 1883-ban Udvardy Ignác iskolaigazgató indította el. A város Nagykanizsához és Keszthelyhez képest évtizedes lemaradásban volt lapkiadás terén. Ezt a lapot 1900-ban egy másik – a Magyar Paizs – is követte, melynek főszerkesztője Borbély György tanár volt. Érdekes, hogy míg a „közlöny” elnevezésű lapok főleg Nagykanizsán és Keszthelyen jelentek meg, azok az újságok melyeknek Zala, Zala megye állt a nevében, Zalaegerszegen működtek. A könyvtáros szerint ennek az az oka, hogy a város ezzel is hangsúlyozni kívánta a megyeszékhely voltát.

dr. Gyenes Imre

E korabeli kiadványok restaurálásáról Cserhalmi Henriette szólt. Egy 2009-es pályázatnak köszönhetően indulhatott el a könyvtárban a könyvmentés. Erre a régi papírok minőségromlása miatt volt szükség. Minél nagyobb ugyanis egy papír savassága, annál nagyobb mértékű a töredezés, sárgulás. Elhangzott: a restaurátor az idővel versenyzik, hogy minél több lapot tudjon megmenteni a pusztulás elől. A restaurálást – melyhez speciális folyadékokat és vegyi anyagokat használnak, majd újra is kötik a példányokat – a Magyar Paizzsal kezdték, ami egy nagy munka volt, hiszen 2009-től 2012-ig tartott.

A digitalizálás folyamatáról Sebestyénné Horváth Margit tartott előadást. Elmondta: a zalai sajtó jó része ma már fellelhető a világhálón. A digitalizálásra állományvédelmi szempontból volt szükség, hiszen fontos, hogy a restaurált példányokat az olvasók ne kezdjék el újra „nagyüzemben” használni, mert az újabb állagromláshoz vezet. Az is cél volt, hogy az állomány otthonról is elérhető legyen, így a kutatók munkáját megkönnyítsék az internetes hozzáféréssel.

A rendezvényen – mely a Múzeumok Éjszakája keretén belül valósult meg – néhány korabeli sajtóterméket is megtekinthettek az érdeklődők.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK