2017.11.18., szombat - JenőZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Serényi, a lírai fényképész

2017. június 29. csütörtök, 15:03
Szerző: -pet-; Fotó: pP
A magyar fotótörténet számára is izgalmas kiadvány született, miközben Zalaegerszeg múltjába és egy helyi fotográfus életébe is bepillantást nyerhetünk…460 korabeli fotón keresztül.

A napokban látott napvilágot Megyeri Anna történész-muzeológus Serényi Árpád, Zalaegerszeg és Göcsej fotográfusa című kötete. A kiadványt a Göcseji Múzeumban ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Csengel-Plank Ibolya, az Országgyűlési Múzeum fotótörténésze. Mint fogalmazott, a most megjelent könyv nem monográfia, nem is tanulmánykötet, hanem egy fotótörténeti szempontból is kiemelkedő fejezeteket tartalmazó, várostörténeti képes albumról van szó. Több évtizedes munka áll mögötte, hiszen Megyeri Anna 1990-ben publikálta első tanulmányát Serényi Árpádról (1897-1941), aki a két világháború között dolgozott a városban.

Megyeri Anna és Csengel-Plank Ibolya a kötetbemutatón

Fotótörténet és várostörténet egy kötetben

Fotóművész volt, vagy fényképész, netán fotóriporter? Egyáltalán mit jelentett a 20-as, 30-as években egy kisváros fotográfusának lenni, és a mai fotótörténet mit tud hasznosítani ebből a zalaegerszegi örökségből? Csengel-Plank Ibolya szerint Serényi inkább fényképész volt, ám felvételei közül kiemelkedik néhány, ami komoly művészi értékkel is bír. Képei lírai hangulatúak, munkáit meg lehet különböztetni másokétól. Emiatt nemcsak szimpla kordokumentációk. Nem véletlen, hogy nemzetközi sikereket is elkönyvelhetett.

A fotótörténész szerint ugyanakkor azt is látni kell, hogy Serényi Árpád a kor modernizmusa ellenére inkább volt konzervatív, semmint extravagáns. Oka ennek persze az is, hogy nem volt mellette olyan modern közeg, ami más nagyobb városokat jellemzett ekkoriban. Zalaegerszegen jórészt neobarokk épületek álltak, Göcsej pedig a népiesség, a paraszti világ ábrázolását jelentette. A hivatalos kultúrpolitika is a magyaros stílust támogatta. Az akkori fotográfusok nagyon sokszor dolgoztak megrendelésre Egy kisvárosi fényképész munkája ugyanis nemcsak a művészetről, a saját elképzelések megvalósításáról szólt. Jórészt nem abból éltek. Serényi abban viszont különleges volt, hogy kimozdult a műterméből és épületeket, embereket, tájakat, eseményeket is megörökített. Ez utóbbi miatt afféle fotóriporterként is tekinthetünk rá; annál is inkább, mert ehhez a társadalmi kapcsolati is megvoltak. Beágyazódott Zalaegerszeg közéletébe.

Érdekes az is, hogy bár az európai nagyvárosok és Budapest is a modern művészeti törekvéseket támogatta ebben az időben, az előbb említett magyaros, népies stílus mégis népszerű volt Nyugat-Európában, hiszen kuriózumnak számított. Ezért is díjazták Serényi felvételeit külföldön. És bár a 30-as években Zalaegerszegen még festett hátterek előtt dolgoztak a fényképészek (ami a nagyvárosokban már rég eltűnt), Serényi, piktorializmusa ellenére egyáltalán nem utasította el a fotográfia modern látásmódját, újszerű perspektíváit. (Ez látszik is néhány portréján.) Olvasott külföldi lapokat, járt budapesti kiállításokra, tehát nem volt elzárva a korszellemtől. Egy sokoldalú fotográfus volt, ami mindenképpen erénynek számított. Épületfotói és néhány lírai portréja pedig fotótörténeti szempontból is jelentős.

A dizájn Orbán Ildikó munkája

Megyeri Anna, a kötet szerzője elmondta: a Göcseji Múzeumban ezer darab Serényi fotográfiát őriznek, de ennél jóval több képe is lehet még különböző helyeken, hiszen nem mindig szignózta felvételeit. A könyv szerkesztése, a fotók kiválasztása és a rövid kísérőszövegek összeállítása komoly munkát igényelt, amiben nagy segítséget nyújtottak a kollégák. A kiadvány dizájnja és látványos – épp a líraiságot bemutató – borító Orbán Ildikó grafikai tervező munkáját dicséri.

A könyvben Serényi Árpád felvételei mellett egy fejezet erejéig a kortársak is megjelennek. A városban összesen négy fényképész dolgozott ebben az időszakban. Ezenkívül betekintést nyerhetünk a fotográfus pályájának kezdeti szakaszába, a műtermi munkába, jó néhány helyi kulturális vagy politikai esemény pillanata is megelevenedik. De Zalaegerszeg néhány fontosabb épületének kialakulása, felavatása éppúgy nyomon követhető, mint a korabeli utcák, terek, városkörnyék egykori hangulata is.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK