Vezető hírek
56 tisztasága – művész szemmel
Az intézmény három hónappal ezelőtt, a Pofosz kezdeményezésére hirdetett pályázatot a témában, a Zalához kötődő képzőművészek körében. A felhívásra 19 képzőművész jelentkezett negyven alkotással; ezekből látható most tárlat a hangversenyteremben. A pályaműveket szakmai zsűri is értékelte.
Kortárs alkotók pályaműveiből nyílt tárlat
Hogyan lehet a hatvan évvel ezelőtti eseményeket a képzőművészet mai eszközeivel, és a 21. század szellemiségével feldolgozni? Nem lesz-e túl sok az ideológiai töltet, az objektív értékelést elnyomó érzelem, vagy a forradalomhoz kötődő (képi) klisé. Egyáltalán kell –e objektivitás vagy távolságtartás a művészek részéről, vagy épp az alkotási folyamat az, ahol ki lehet élni a különféle érzelmeket. Sok kérdés kavarog a látogató fejében egy efféle kiállítás kapcsán. S nemcsak azért, mert egy mai napig kényes témát dolgoz fel, hanem mert kiemelt évfordulóról van szó; melyre ugyebár illik valami szépet és magasztost készíteni. A másik dolog, ami felmerül az emberben, hogy vajon mennyire képes a fiatalabb művészeket megmozgatni a forradalomnak emléket állító felhívás.
Utóbbi kérdésre válasznak talán annyi is elég, hogy képes. Olyannyira, hogy a kiállítók között mindössze ketten vannak, akik átélték ’56-ot, sokan pedig maximum gyermekkoruk egy részét töltötték az előző rendszerben. Ami a többi felvetést illeti: az aggályok alaptalanok. Nincsenek sem túlcsorduló érzelmek, sem pedig általánosítások. Összességében egy ötletekben gazdag, technikailag sokszínű, múltértelmezésben pedig gondolatébresztő kiállítást láthatunk. A helybéli művészek közül sok ismerős nevet találunk: Farkas Ferenc, Németh János, Szényi Zoltán éppúgy ott van, mint Nagy Szilvia, H. Póka Emőke, Kiss Ágnes Katinka, vagy éppen Monok Balázs.
Ahogy a tárlatot megnyitó Tóth Csaba főiskolai docens, Munkácsy-díjas festőművész is fogalmazott: a pályázat sikeres lett. Nagyon sok szép mű készült, hiszen ami képes visszaigazolni 1956 tisztaságát, az magas művészi értékű alkotásnak tekinthető. A pályázókat külön lehet választani aszerint, hogy éltek e már az adott történelmi korban, vagy később születtek-e, illetve, hogy korábban volt –e már hasonló témájú alkotásuk, vagy eddig csak a lelkükben hordozták ’56 üzenetét. Akárhogy is: a téma még ma sincs teljesen „kibeszélve”. Sok mű épp erre a „kibeszéletlenségre” játszik rá, vagy az eddig elfojtott érzelmeket, gondolatokat igyekszik megjeleníteni; ám egyáltalán nem patetikusan.
Milyen módon örökíthető át a forradalom és szabadságharc, illetve azt követő megtorlás szellemisége a kortárs képzőművészetbe? A festőművész úgy látja, hogy a pályázók számos jelképet, metaforát, emlékképet használtak fel az alkotási folyamatban. Volt, aki az antikvitáshoz, mások a keresztény szimbólumokhoz nyúltak vissza, többen pedig a forradalom klasszikusnak számító jelképeihez. Ez utóbbiak közül talán a legfontosabb a lyukas zászló, melyet Budaházi Tibor festőművész értelmezett újra Jelek című fénynyomatával. A zsűri díjazta is a művész pályamunkáit.
Szintén elismerést vehetett át újszerű megközelítéséért Tóth Norbert képzőművész, aki a fiatalabb korosztályt képviseli a tárlaton. Tóth Csaba elmondta: azért díjazták az alkotó műveit, mert olyan dologgal él, ami nemcsak szimbólumrendszerében, hanem technikájában is történelmi ihletésű. A Kádár-korszakra jellemző, hogy megpróbálta eltakarni, titkolni a forradalom emlékét. Tóth Norbert Nubes I.-II. című képei a „lemeszelt képekre”, az eltitkolásra éppúgy utalnak, mint a rendszerváltozás utáni „felfedés”, szabadság állapotára. Festményeit mészréteggel vonta be, melyre ha vizet spriccelünk, láthatóvá válik maga a festmény. A mész ezenkívül azt is jelzi, hogy a szabadságharc napjaiban ezzel az anyaggal öntötték le az elesetteket.
A pályázat harmadik nyertese Stamler Lajos festőművész lett, aki Emlék(mű) I-II című digitális nyomataival – mintegy fotószerűen – egyszerre jeleníti meg 56 euforikus hangulatát, örömét, ám az ötvenes évek nyomasztó világát is.
A pályázók közül voltak, akik plakátszerűen, mások a grafika eszközeivel, vagy éppen bronzba öntve, textilbe szőve emlékeztek meg a forradalom napjairól, szellemiségéről.
A tárlat – melyen Balaicz Zoltán polgármester is köszöntötte az alkotókat – november 19-ig látogatható.
MEGOSZTÁS
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
-
rövidhírek
Busz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca közöttSegítség a balesetet szenvedett családanyánakÚtépítés pénteken a zalaegerszegi Mészáros Lázár utcábanDiákközgyűlés konkrét javaslatokkalCivil jelölteket támogat a Tiéd a Város Egyesület -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Egy korszak lezárult az Eötvös-iskolábanElkészült az új Hattyú bisztróSzabó T. Anna versekről, csendrőlNőművészet, vagy feminizmus?A kis Annie-val zárul a színházi évad ZalaegerszegenMegjelent D. Bencze Erzsébet új köteteKeresztury Dezső emlékév színes programokkalCziffra Fesztivál ZalaegerszegenA költészet napjára készülnek a Hevesi-színházbanSzamizdat kultúra a Kádár-korszakban