Vezető hírek
A grafikai műfajok mestere
A kiállításon dr. Kostyál László művészettörténész idézte fel Gácsi Mihály életének fontosabb állomásait, valamint művészetének jellegzetességeit. Elhangzott: 1956-ban a Képzőművészeti Főiskola után a Szolnoki Művésztelep alkotója lett. Tizennyolc évig élt ott, és ez a kiteljesedés időszaka volt számára. Nagyon jó közeg vette körül; sok olyan értelmiségi és alkotó ember került ebben az időszakban Szolnokra, akiket a rendszer Budapesten nem nézett jó szemmel.
Gácsi emlékkiállítás az Apáczaiban
Gácsi főleg a grafikai műfajok – linómetszés, rézkarc – mestere volt, bár festményeket (tájképeket) is készített. Leginkább a Képcsarnok-hálózat számára, hiszen ez jelentette számára a megélhetést. Szarkasztikus, látomásos, a haldokló világot ábrázoló grafikái anyagi sikert nem hoztak számára, annak ellenére, hogy kifinomult megmunkálás, igényes kivitelezés jellemezte munkáit.
1974-ben elhagyta Szolnokot (valószínűleg valamilyen magánéleti probléma miatt), egy rövid ideg Hódmezővásárhelyen élt, majd 1976-ban Zalaegerszegre költözött. Kostyál László – aki személyesen is ismerte az alkotót – úgy látja, hogy bár a városban nagyon sokan szerették és tisztelték a művészt, és sok barátja is akadt, mégsem érezte igazán itt jól magát. Az a harmónia már sosem tért vissza életébe, ami a szolnoki éveire volt jellemző. Bő egy évtizedig élt városunkban, mikor 1987. februárjában váratlanul elhunyt.
A művészettörténész szerint a 20. századi magyar grafika egyik kiemelkedő alakját tisztelhetjük benne. Alkotásaiban – mint az a mostani tárlaton is látható – a humoros, groteszk hangvétellel együtt mindig valami társadalmi probléma is megjelent. Több történelmi ihletésű sorozatot is készített, például Dózsa Györgyről, illetve a hidrogénbombáról. Grafikáinak témái egyre inkább látomásossá váltak, s mind jobban megjelent bennük a jövőért való aggódás.
A képein látható, sokszor nyomasztó témák ellenére, Gácsi egy jó humorú, vidám, „nagydarab mackó” volt, akinek mindenki szeretett a közelében lenni. Harminc évvel ezelőtt többek között ezért is sokkolta a helyi közéletet halálhíre. Hagyatékának jó része a Göcseji Múzeumba került, így – bár csak egy évtizedig élt a városban – tovább őrizhetjük művészetének szellemiségét.
A tárlat február 4-ig látogatható.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Aszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca közöttSegítség a balesetet szenvedett családanyánakÚtépítés pénteken a zalaegerszegi Mészáros Lázár utcábanDiákközgyűlés konkrét javaslatokkalCivil jelölteket támogat a Tiéd a Város EgyesületFussunk együtt egy jó ügyért Zalaegerszegen! -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Egy korszak lezárult az Eötvös-iskolábanElkészült az új Hattyú bisztróSzabó T. Anna versekről, csendrőlNőművészet, vagy feminizmus?A kis Annie-val zárul a színházi évad ZalaegerszegenMegjelent D. Bencze Erzsébet új köteteCziffra Fesztivál ZalaegerszegenKeresztury Dezső emlékév színes programokkalA költészet napjára készülnek a Hevesi-színházbanSzamizdat kultúra a Kádár-korszakban