2017.11.18., szombat - JenőZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Szeméttelepből belvárosi erdő

2017. október 29. vasárnap, 12:15
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
A Balatoni úti Parkerdő története és jelenlegi állapota került fókuszba a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület legutóbbi ülésén. A Zala-réten elterülő, 95 hektáros erdő idén negyven esztendős. Kezelésére, karbantartására a civilek szerint különös figyelmet kellene fordítania a fenntartó önkormányzatnak.

Czeglédy András, az egyesület elnöke az ülés előtt érdeklődésünkre elmondta: negyven évvel ezelőtt fejeződött be a Parkerdő kialakítása. Az évforduló jó alkalom arra, hogy a várossal közösen áttekintsék az erdő állapotát, illetve azt, hogy milyennek is szeretnék látni Zalaegerszeg egyik legszebb zöld szigetét. A civilek véleménye az, hogy vannak problémák, hiszen az utóbbi időben olyan sok fát irtottak ki, mintha faipari gazdálkodás zajlana a területen. Ezenkívül sokszor késik a kaszálás. Néhány hete (hosszú szünet után) éppen volt, így most rendezett az összkép. Sajnos a nyár folyamán viharkárok is történtek, amik tovább pusztították a faállományt.

Fókuszban a negyvenéves Parkerdő

Az elnök szerint nemcsak pihenőerdőről van szó, hanem egy belvároshoz közeli természeti értékről is, ami kiemelt gondoskodást igényelne. Bíznak abban, hogy az önkormányzat illetékes szakembereinek vannak konkrét elképzeléseik az intenzívebb karbantartással, és fejlesztéssel kapcsolatban.

A város szerencsés helyzetben van, hiszen déli és keleti részén összefüggő erdők fekszenek, amik jótékony hatással vannak a levegőre, de akár hangulatunkra is. Pihenésre, sportolásra, rekreációra egyaránt használhatjuk őket – fogalmazott az ülésen Szakács László erdész, aki a Parkerdő múltjáról tartott előadást. Mint mondta: a Balatoni úti – vagy, ahogy korábban nevezték Zala-réti – Parkerdő területe és környezete az 1700-as éveket megelőzően összefüggő erdő volt, ami később kipusztult. Ezt követően sokáig marhalegelőként funkcionált, 1969 előtt pedig itt volt a város szeméttelepe. 1969-1977 között alakították ki a mai Parkerdőt; egy új telepítésről van tehát szó. Hivatalosan már 1976. áprilisában megnyílt a látogatók előtt, néhány kivitelezési munka – melyet az Erdőváll végzett – azonban átcsúszott a következő évre. Az erdő terveit a Zalaegerszegi Erdőfelügyelőség készítette. A telepítés és parkosítás állami beruházásban valósult meg, ám a területet ezt követően átadták a városnak.

Sokan nem tudják, s ma már nehéz is elképzelni, hogy eleinte szinte teljesen átlátható volt a terület, hiszen a fák még nagyon kicsik voltak. A park közepén álló domb, pedig valójában szemétdomb. Alatta van ugyanis a „város szemete”. A dombot a korábbi hulladéktelep felszámolásakor alakították ki. Tetejére esőbeálló is került, ami azóta leégett. Az sem köztudott – hiszen csak felülnézetből látszik –, hogy a sétautak egy tölgyfalevél alakot formálnak.

Az erdész is úgy látja, hogy a területen sok a kivágás, annak ellenére, hogy gazdasági célú kitermelés nem zajlik. Csak úgynevezett szálalásos felújítást végeznek a szakamberek. Pedig a Parkerdő hihetetlen értéket képvisel: több mint 80 fa- és cserjefaj található benne, illetve védett növények is gazdagítják az állományt. A pihenésen, sportoláson – tehát a közjóléti célokon – túl, az erdő „feladata” az is, hogy a fajok sokféleségét bemutassa. A parkban tanösvény, tájékoztatótáblák, padok, játszótér és focipálya is található; állaguk azonban nem megfelelő. Sokszor válnak a vandalizmus áldozatává. Mindezek ellenére a Parkerdő még mindig közkedvelt pihenőhely a lakosság körében.

Az önkormányzat részéről Cukker Szilvia, a műszaki osztály vezetője reagált az észrevételekre. Elhangzott: 2006-ban készült koncepció a Parkerdő fejlesztésére, egy évvel később pedig helyi természetvédelmi területté nyilvánították az erdőt. A részletes kezelési terv meghatározására 2010-ben került sor. Az osztályvezető is úgy látja, hogy több gondoskodásra szorulna a hely, ám forráshiány miatt nem minden elképzelés valósul meg, vagy nem olyan ütemben, ahogy azt az erdő állapota megkívánná. Szerinte szakmai körökben, és területrészenként kellene megvitatnia az erdő sorsát, hiszen vegyes összetételű állományról van szó. A vandálok „akcióival” folyamatosan küzd a város, de nem mindig sikerül olyan tempóban helyreállítani az utcabútorokat, táblákat, ahogyan azokat megrongálják. A kilátódomb is rekonstrukcióra szorul, mert a leégett esőbeálló nyomai még ott vannak, ezenkívül a növényzet elburjánzott, pedig korábban nemesített rózsafaj díszítette a dombot.

Az osztályvezető szerint a civil lakosság (egyesületek, intézmények) is sokat tehet azért, hogy rendezett legyen az erdő. Ezt szolgálja például a Te Tedd! program is, mellyel ösztönözni kívánják az itt élőket, hogy fogadjanak örökbe egy-egy városi közterületet, vagy annak egy részét, aminek aztán rendszeresen gondját viselik. A forráshiány ellen ez is lehet egy megoldás.

A város tervei között többek között új kerékpáros-sétányt kialakítása, valamint a játszóterek felújítása, bővítése is szerepel. Az is felmerült, hogy a tervezett Mária-zarándokút várost érintő szakaszának egy része nem a Balatoni úton haladna, hanem a Parkerdőn át; némi csácsi kitérővel. A fejlesztések által így még látogatottabb lehetne a belvároshoz közeli erdő.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK