2017.11.18., szombat - JenőZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Elhunyt Bedő Sándor festőművész

2017. május 24. szerda, 14:02
Szerző: Pánczél Petra
Hetven éves korában, súlyos betegségben elhunyt Bedő Sándor Székely Bertalan-díjas festőművész, tanár, a Ságvári- majd Kölcsey Ferenc Gimnázium oktatója. 1947-ben született Bicskén, ám pár hetes korától Zalaegerszegen élt és alkotott.

Felsőfokú tanulmányait előbb Pécsett végezte, ahol magyar-rajz szakos diplomát szerzett, majd a Képzőművészeti Főiskolára, később ismét Pécsre járt, vizuális nevelési szakra. 1970-2007-ig tanított a Ságvári Endre (majd Kölcsey Ferenc) Gimnáziumban.

Kevesen tudják róla – ám a 2000-es évek elején a Lokálpatrióta Klub egyik ülésén elárulta –, hogy színésznek is készült, többször felvételizett a Színművészeti Főiskolára. Az utolsó próbálkozás örökre emlékezetes maradt számára. Épp a felvételi eredményre várakoztak a folyosón, mikor letipegett a lépcsőn Garas Dezső, és odaszólt a fiataloknak: türelem, valami Bedőn meg Kernen vitatkoznak.

Színész ugyan nem lett, ám a zalai, sőt az országos művészvilág gyorsan befogadta a festőművész-tanárt. Több hazai alkotótelep, valamint a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Festő Szakosztályának tagja lett. A 70-es, 80-as években az ország több pontján, sőt külföldön is nyíltak egyéni tárlatai, de csoportos kiállításokon is részt vett. Nemcsak festett és tanított, hanem könyveket is illusztrált, ezenkívül faluzászlókat, pecséteket is tervezett. Soha nem riadt vissza az új dolgoktól, a 90-es évek végétől az elektrografikába is belekóstolt; több korábbi munkáját, kollázsát dolgozta újra az elektronikus eszközök adta lehetőséggel.

Munkássága során több díjat, elismerést is szerzett: 1982-ben a IX. Országos Pedagógus Tárlat grafikai fődíját, és a Székely Bertalan-díjat, kétszer a Zala Megyei Tárlat fődíját, majd 1998-ban a Zala’Art Díjat. Nevéhez fűződik a Kölcsey-gimnáziumban működtetett galéria is, ahová éveken keresztül szervezett kiállításokat.

Szemadám György egyszer így írt róla: „Ha az ember alkotás közben nézi, hajlamos úgy fogalmazni, hogy szinte elveszíti önmagát. Pedig ilyenkor találja meg. Talán ő maga sem tudja, hogy ideges-érzékeny mozdulataival önmagán dolgozik...” Akiket tanított, azok viszont jól tudják, hogy ezek a sokszor tényleg idegesnek, sőt reszketőnek tűnő kézmozdulatok azért megszűntek, mikor krétát fogott: hogy afféle bevezetésként, vagy órai vázlatként csodás alkotásokat varázsoljon az iskolai táblára néhány perc alatt. Mindezt egy egyszerű, fehér krétával. Sajnos ezek a „művek” csak 45 percig éltek. Komoly művei azonban Afrika kivételével minden kontinensen megtalálhatók, magán- és közgyűjteményekben egyaránt. Zalaegerszegen a Göcseji Múzeumban is fellelhetők alkotásai.

Korábban többször nyilatkozott úgy lapunknak, hogy rajztanárként és művészként is bánja, hogy manapság oly keveseket érdekel maga a tantárgy és a képzőművészet, és hogy sokan alapból viszolyognak a vizuális neveléstől. Mint ahogy annak sem örült, hogy az oktatásból sokszor hiányoztak a rajztanítás, művészeti nevelés tárgyi feltételei. Arra azonban büszke volt, hogy jó néhány mai neves alkotót – például Ludwig Zoltánt és Kotnyek Istvánt – elindított a pályán.

Nagyobb tárlata utoljára 1998-ban volt a Városi Hangverseny –és Kiállítóteremben, majd rá egy évre a Hevesi Sándor Színházban. A kétezres években néhány galériában nyílt még kisebb kiállítása. Az utóbbi tíz esztendőben egészségi állapota folyamatosan romlott, emiatt egyre ritkábban vett részt a helyi kulturális életben, majd a munkától is visszavonult.

Bedő Sándor május 16-án hunyt el. Temetése május 26-án, 12 órától lesz a zalaegerszegi Új Köztemetőben. (A család a részvétnyilvánítás mellőzését kéri.)

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK