2017.11.19., vasárnap - ErzsébetZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Történeti hitelesség-alkotói fantázia

2017. március 27. hétfő, 16:37
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP, Tóth Norbert
Készül az egerszegi vár, formálódik a belváros látképe is, madártávlatból. Mindez persze művészeti alkotásokon: térplasztikán és grafikán. Első írásos említésének 770. évfordulóját ünnepli idén Zalaegerszeg. Az ünnepségsorozat részeként új köztéri alkotás készül a Mindszenty térre, ősszel pedig egy várostörténeti képeskönyv is megjelenik.

Farkas Ferenc szobrászművész és Frimmel Gyula grafikusművész kissé a múlt nyomába eredt az elmúlt hónapokban, hiszen ők készítik a jubileumi évforduló fent nevezett alkotásait. A szobrászművész az egykori végvár körbejárható makettjét, a grafikus pedig a készülő könyvhöz négy darab, részletgazdag rajzot, amik a belvárost ábrázolják más-más korszakban, ám ugyanabból a nézőpontból.

Farkas Ferenc és Frimmel Gyula alkotások a 770. évfordulóra

Történeti hitelesség, művészi szabadság, közönségnek tetsző megoldások – többek között ezek összhangjáról beszélgettünk az alkotókkal a formálódó művek kapcsán.

- Egy olyan kötet illusztrálására kaptam felkérést, ami különféle tanulmányok, fotók és más dokumentumok segítségével mutatja be a város történetét. Az ősszel megjelenő kiadványt dr. Gyimesi Endre és Seres Péter szerkeszti, akiktől azt a feladatot kaptam, hogy képzeljem el, milyen lehetett a belváros, hogyan alakult a táj és a városkép az egyes történeti korszakokban – avat be a kezdetekbe Frimmel Gyula.

Mint mondja, a kiindulás nála is a korabeli vár. Ezt ábrázolja majd többek között az első grafika, ám a négy fekete-fehér tollrajzon keresztül tulajdonképpen napjainkig kell eljutnia.

- A szerkesztőkkel közösen kitaláltunk egy nézőpontot: mintha egy légifelvételt néznénk a városról, északnyugat – vagyis a Zala rét – felől, délkeleti irányba. Az ötletet tényleg egy korabeli légifotó adta, melyet az 1930-as években készített Serényi Árpád fényképész. A közelmúlt ábrázolása kevéssé problémás, hiszen arról vannak ismereteim, magam is benne éltem. A régebbi korszakok megjelenítése már nehezebb, kevesebb az információ. Emiatt ezekben a rajzokban – bár konzultáltam szakemberekkel – kicsivel több lesz a „költészet” – mondja a grafikus.

Részlet Frimmel Gyula készülő grafika-sorozatából

Farkas Ferencnek látszólag annyival egyszerűbb a dolga, hogy nem egy egész belvárost, hanem „csak” a korabeli várat kell bronzba álmodnia a májusi ünnepségig… viszont nem akárhogy.

- Manapság divattá váltak a városmakettek. Több város történelmi főterét díszíti olyan három dimenziós köztéri műalkotás, amely a belvárosnak azt a látképét jeleníti meg kicsiben, ahol ténylegesen is áll a szemlélő. Nálunk annyival izgalmasabb a helyzet, hogy tulajdonképpen egy nem létező objektumnak, az egykori Egerszeg végvárnak állítunk emléket. A nézőpont persze stimmel, csak ha a látogató felnéz a makettről nem a várat, hanem a bíróság épületét, a Várkört, illetve a nagytemplomot látja majd. Így egyfajta időutazás lesz a bronz alkotás – meséli a szobrászművész. Persze minden nézőpont kérdése, hiszen a plasztika körüljárható lesz…

Elárulja: a részletgazdagság nála is nagyon fontos, ezért viszonylag nagy alapterületű (170x150 centiméteres) makett készül. Ez azt jelenti, hogy a várkapu körülbelül 20 centiméteres, a házak ennél kisebbek, de az ajtók, ablakok még kivehetők lesznek.

Kint vagy bent? Vagyis mi volt a várfalon belül és kívül? Mennyire kell ragaszkodni a történelmi tényekhez és mennyi a fantázia?

- Valahogy úgy kell ezt elképzelni, mint egy történelmi regényt – mondja Frimmel Gyula. Hiteles is, de az alkotó fantáziája is benne van azért, hogy élvezhető legyen. A lényeg talán az, hogy képileg hihető legyen az, amit az egyszeri szemlélő lát.

- Nagyon igaz ez a vár esetében, hiszen nincs teljesen részletes ábrázolás róla – veszi át a szót Farkas Ferenc. Nem tudjuk például, hogy hány ház volt a falon belül, de a hatás kedvéért több is lesz a maketten. És más látványelemekkel is kiegészül a vár.

Alakul a vár... részlet Farkas Ferenc készülő munkájából (Fotó: Tóth Norbert)

A képzőművészek többször is kikérték a helyi történészek, régészek véleményét, annál is inkább, mert volt egy átmeneti zavar akörül, hogy a 17. században vajon a várfalon kívül, vagy azon belül volt –e a templom. Néhány ábrázoláson mind a kettőre van példa. A mai ismereteink szerint a falon kívül volt, így a bronz plasztikán is és a grafikán is kívülre helyezték azt az alkotók. Az ábrázoláshoz a mintát az a – sokak által ismert és sok helyen felhasznált – 17. században készült metszet adta, melyet Johann Le Dentu hadmérnök készített az egerszegi végvárról.

Hogy van –e kihívás és élmény a munkában? Mindketten azt feleik, hogy igen. Nem is kevés! Izgalmas volt számukra kicsit elmélyedni a város történetében, ugyanakkor szabad kezet kaptak az alkotáshoz, tehát saját ötleteik is benne lesznek a művekben. Sőt, technikai kísérletezésekre is lehetőséget adott a felkérés. Frimmel Gyula például egy mostani várostérképet fotózott le úgy, mintha az légifelvétel lenne. Majd erre vetítette rá az egyes korokat, így az utcák, terek minden grafikán a megfelelő helyre kerülnek.

- Nekem dupla kihívás a munka – mondja Farkas Ferenc. Nemcsak maga a vár három dimenziós ábrázolása az izgalmas, hanem annak bronzba öntése is. Nagyméretű műről van szó, amit egybe nem lehet kiönteni. Komoly dilemma, hogy hol is szedje szét az ember…
     

 

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK