2017.07.23., vasárnap - LenkeZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Reálisabban látni a Közel-Keletet

2017. május 16. kedd, 20:18
Szerző: Pánczél Petra; Fotó: pP
Képzőművésznek készült, aztán jogi diplomát szerzett, végül külpolitikai újságíró lett a Magyar Televíziónál. Leginkább olyan helyekről tudósított, ahonnan mások menekülni szoktak; konfliktuszónákból, háborús övezetekből.

A Zalaegerszegi Női Szalon és a Zalaegerszeg Barátai Egyesület közös rendezvényének vendége ezúttal Al Ghaoui Hesna riporter, külpolitikai újságíró volt, akivel Balaicz Zoltánné, a szalon vezetője beszélgetett. Meglepő, de egy abszurd novellája – amit rábeszélésre küldött be a Népszabadsághoz – volt a belépő az újságírói pályára. Innentől kezdve egyre több témával foglalkozott, ám származása miatt (édesapja szír) leginkább a Közel-Kelet foglalkoztatta. Hesna Salgótarjánban nőtt fel, de már féléves korában járt Szíriában, s a család évente legalább egyszer mindig meglátogatta a damaszkuszi rokonokat. Arabul viszont 21 éves koráig nem beszélt; később viszont arab szakon diplomázott. Nyelvtudása és érdeklődése miatt lett külpolitikai riporter, az MTV Híradójának munkatársa. Na, meg egyfajta misszió miatt, melynek lényege, hogy árnyalja valamelyest a média által közvetített, sokszor leegyszerűsített képet a közel-keleti országokról. 2010 óta már nem dolgozik a Híradónál, ezt követően saját riportfilmeket, műsorokat készített. Egészen mostanáig: áprilisban ugyanis felmondott az MTVA-nál.

Balaicz Zoltánné Al Ghaoui Hesnával beszélgetett

Hesnával háborúról, félelemről, sztereotípiákról

Mint meséli, gyermekkorában (1978-ban született) még egészen máshogy viszonyultak ahhoz az emberek, mikor szóba került a származása. Akkor még nem volt fajgyűlölet, meg „arabozás”. Sztereotípiák viszont igen, ám ezek inkább tudatlanságból fakadtak, semmint rosszindulatból. Tulajdonképpen az terelgette az újságírás felé, hogy megmutassa; ezek a dolgok nem így vannak! A háborúk és a menekültkérdés azonban sok mindent megváltoztatott. Úgy érzi, borzasztóan polarizált lett a közvélemény: vagy fajgyűlölő valaki, vagy migráns-simogató. Átmenet szinte nincs, indulat viszont annál több. Mindezek rá is komoly hatással vannak, erősödött az ő szíriai identitása is. Ugyanakkor azt is tudja, hogy a Közel-Keleten is és itthon is erősödtek a radikális nézetek, szélsőséges irányzatok, melyekkel könnyű manipulálni. Főleg úgy, hogy ha valamiről kevés információja van az embereknek.

Hiszi, hogy missziója van abban, hogy a közvélemény tisztábban, reálisabban láthassa a dolgokat. A keleti országok kultúráját éppúgy, mint a migráns-kérdést. Hiszen sokaknak tényleg nincs más kiút a lerombolt városokból, mint a menekülés. A tisztánlátás erősítéséhez járultak hozzá a különböző témákban és helyszíneken forgatott riportfilmjei, illetve a népszerű Bábel című műsor is.

Al Ghaoui Hesna mesélt a háborús övezetekben végzett munkájáról is. Például élete első – szerinte bénára sikerült – bejelentkezéséről, amikor még golyóállómellényt sem tudott szerezni, csak egy borzalmas határőrmellényt, aminek a hátán lévő „zoll” feliratot a húga (aki a nemzetközi vöröskeresztnél dolgozik) varrta át „press”-re. Mint mondta: a magyar stáb felszerelése eléggé szegényes a külföldi tévécsatornák kiküldött tudósítóiéhoz képest. Velük ellentétben viszont Hesna sokkal kreatívabb munkát végezhetett, hiszen szabad kezet kapott; ő dönthette el, hogy bizonyos kérdésekről kivel beszél, hol forgat. Még a forgatási napok logisztikáját is ő találta ki. A CNN-nél ezzel szemben nagyjából tizenöt tudósító dolgozik a helyszíneken, ám nekik a központ megmondja, hogy hová álljanak a kamerával.

Az első időszakban egyébként nem magától a háború látványától kapott sokkot, hanem attól, hogy sírás nélkül végdolgozta a napot. Emiatt lelketlennek, empátia nélkülinek érezte magát. Pedig csak arról van szó, hogy munka közben más tudatállapotba kerül az ember. A borzalmak mentális hatása csak később csapódik le. Sokan gondolták róla, hogy nem fél, pedig dehogynem! És nincs is titkos receptje a félelem ellen. Hiába élt át megrázó pillanatokat, veszélyes perceket. Azt tapasztalta, hogy a félelem vagy a legjobbat, vagy a legrosszabbat hozza ki az emberből, és saját magából is. Nem csoda, hogy a Közel-Kelet kérdései után épp a félelem pszichológiájával kezdett el foglalkozni. Jelenleg könyvet is ír a témában. A munka elején előkereste a háborúban készült fotóit, s akkor látta, hogy ez a kérdés valójában mindvégig foglalkoztatta. Az emberek tekintetéből ugyanis minden kiolvasható.

A háborús szituációk sok mindenre megtanították; nemcsak különféle helyzetek, na és a pánik kezelésére, hanem arra is, hogy a jelenben éljen. Mint mondja: szerencséje van, mert szülei, testvére és férje (aki szintén szakmabéli) mindig mindenben támogatta és sosem akarták visszatartani. Egy valaki tartja vissza mostanság, hogy a háborús zónába menjen: a hároméves kislánya…
    

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
LAPCSALÁD (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK