Vezető hírek
Reálisabban látni a Közel-Keletet
A Zalaegerszegi Női Szalon és a Zalaegerszeg Barátai Egyesület közös rendezvényének vendége ezúttal Al Ghaoui Hesna riporter, külpolitikai újságíró volt, akivel Balaicz Zoltánné, a szalon vezetője beszélgetett. Meglepő, de egy abszurd novellája – amit rábeszélésre küldött be a Népszabadsághoz – volt a belépő az újságírói pályára. Innentől kezdve egyre több témával foglalkozott, ám származása miatt (édesapja szír) leginkább a Közel-Kelet foglalkoztatta. Hesna Salgótarjánban nőtt fel, de már féléves korában járt Szíriában, s a család évente legalább egyszer mindig meglátogatta a damaszkuszi rokonokat. Arabul viszont 21 éves koráig nem beszélt; később viszont arab szakon diplomázott. Nyelvtudása és érdeklődése miatt lett külpolitikai riporter, az MTV Híradójának munkatársa. Na, meg egyfajta misszió miatt, melynek lényege, hogy árnyalja valamelyest a média által közvetített, sokszor leegyszerűsített képet a közel-keleti országokról. 2010 óta már nem dolgozik a Híradónál, ezt követően saját riportfilmeket, műsorokat készített. Egészen mostanáig: áprilisban ugyanis felmondott az MTVA-nál.
Balaicz Zoltánné Al Ghaoui Hesnával beszélgetett
Hesnával háborúról, félelemről, sztereotípiákról
Mint meséli, gyermekkorában (1978-ban született) még egészen máshogy viszonyultak ahhoz az emberek, mikor szóba került a származása. Akkor még nem volt fajgyűlölet, meg „arabozás”. Sztereotípiák viszont igen, ám ezek inkább tudatlanságból fakadtak, semmint rosszindulatból. Tulajdonképpen az terelgette az újságírás felé, hogy megmutassa; ezek a dolgok nem így vannak! A háborúk és a menekültkérdés azonban sok mindent megváltoztatott. Úgy érzi, borzasztóan polarizált lett a közvélemény: vagy fajgyűlölő valaki, vagy migráns-simogató. Átmenet szinte nincs, indulat viszont annál több. Mindezek rá is komoly hatással vannak, erősödött az ő szíriai identitása is. Ugyanakkor azt is tudja, hogy a Közel-Keleten is és itthon is erősödtek a radikális nézetek, szélsőséges irányzatok, melyekkel könnyű manipulálni. Főleg úgy, hogy ha valamiről kevés információja van az embereknek.
Hiszi, hogy missziója van abban, hogy a közvélemény tisztábban, reálisabban láthassa a dolgokat. A keleti országok kultúráját éppúgy, mint a migráns-kérdést. Hiszen sokaknak tényleg nincs más kiút a lerombolt városokból, mint a menekülés. A tisztánlátás erősítéséhez járultak hozzá a különböző témákban és helyszíneken forgatott riportfilmjei, illetve a népszerű Bábel című műsor is.
Al Ghaoui Hesna mesélt a háborús övezetekben végzett munkájáról is. Például élete első – szerinte bénára sikerült – bejelentkezéséről, amikor még golyóállómellényt sem tudott szerezni, csak egy borzalmas határőrmellényt, aminek a hátán lévő „zoll” feliratot a húga (aki a nemzetközi vöröskeresztnél dolgozik) varrta át „press”-re. Mint mondta: a magyar stáb felszerelése eléggé szegényes a külföldi tévécsatornák kiküldött tudósítóiéhoz képest. Velük ellentétben viszont Hesna sokkal kreatívabb munkát végezhetett, hiszen szabad kezet kapott; ő dönthette el, hogy bizonyos kérdésekről kivel beszél, hol forgat. Még a forgatási napok logisztikáját is ő találta ki. A CNN-nél ezzel szemben nagyjából tizenöt tudósító dolgozik a helyszíneken, ám nekik a központ megmondja, hogy hová álljanak a kamerával.
Az első időszakban egyébként nem magától a háború látványától kapott sokkot, hanem attól, hogy sírás nélkül végdolgozta a napot. Emiatt lelketlennek, empátia nélkülinek érezte magát. Pedig csak arról van szó, hogy munka közben más tudatállapotba kerül az ember. A borzalmak mentális hatása csak később csapódik le. Sokan gondolták róla, hogy nem fél, pedig dehogynem! És nincs is titkos receptje a félelem ellen. Hiába élt át megrázó pillanatokat, veszélyes perceket. Azt tapasztalta, hogy a félelem vagy a legjobbat, vagy a legrosszabbat hozza ki az emberből, és saját magából is. Nem csoda, hogy a Közel-Kelet kérdései után épp a félelem pszichológiájával kezdett el foglalkozni. Jelenleg könyvet is ír a témában. A munka elején előkereste a háborúban készült fotóit, s akkor látta, hogy ez a kérdés valójában mindvégig foglalkoztatta. Az emberek tekintetéből ugyanis minden kiolvasható.
A háborús szituációk sok mindenre megtanították; nemcsak különféle helyzetek, na és a pánik kezelésére, hanem arra is, hogy a jelenben éljen. Mint mondja: szerencséje van, mert szülei, testvére és férje (aki szintén szakmabéli) mindig mindenben támogatta és sosem akarták visszatartani. Egy valaki tartja vissza mostanság, hogy a háborús zónába menjen: a hároméves kislánya…
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Aszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca közöttSegítség a balesetet szenvedett családanyánakÚtépítés pénteken a zalaegerszegi Mészáros Lázár utcábanDiákközgyűlés konkrét javaslatokkalCivil jelölteket támogat a Tiéd a Város EgyesületFussunk együtt egy jó ügyért Zalaegerszegen! -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Egy korszak lezárult az Eötvös-iskolábanElkészült az új Hattyú bisztróSzabó T. Anna versekről, csendrőlNőművészet, vagy feminizmus?A kis Annie-val zárul a színházi évad ZalaegerszegenMegjelent D. Bencze Erzsébet új köteteCziffra Fesztivál ZalaegerszegenKeresztury Dezső emlékév színes programokkalA költészet napjára készülnek a Hevesi-színházbanSzamizdat kultúra a Kádár-korszakban