2024.04.20., szombat - TivadarZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

A bennünk rejlő babukamadár

2017. január 26. csütörtök, 18:18
Szerző: -pet-; Fotó: pP
Mi az a yaybahar, csak a népzene passzolhat –e a népmeséhez és hol keressük a babukamadarat? Ilyen és ehhez hasonló kérdések vetődtek fel a minap a Griff Bábszínház sajtótájékoztatóján.

A teátrum február 3-án mutatja be legújabb előadását, a Szépen szóló babukamadár című mesét, Boráros Szilárd rendezésében. A díszlet- és jelmeztervezőnek ez az első rendezői munkája. Szűcs István, a társulat vezetője elmondta: már az idei évad összeállításánál felvetődött, hogy az előadások között mindenképpen legyen népmese is. Boráros Szilárddal többször dolgoztak már együtt, mint tervezővel. Az ő ötlete volt, hogy a Szépen szóló pelikánmadár című bánáti népmesét adaptálják bábszínpadra. Élőzenével, speciális hangzással és látványelemekkel.

Népmese és modern hangzás a Griffben

Hogy hogyan lett a pelikánmadárból Babuka, azt a rendező mesélte el. A babukamadár egy régi elnevezés, a búbos bankát hívták így. A népi kultúrában is megvolt a fából faragott, szárnyát legyezőszerűen szétterítő, felfüggeszthető változata. Az eredeti történet is, és a babuka figurája is megtetszett a rendezőnek, így lett pelikánból babukamadár a Veres András által bábaszínpadra átírt mese.

A rendező elárulta: a babuka egy metafora. Azt az energiát és utat jelöli, amit az ember szeretne önmagában megtalálni. Annál is inkább, mert a mesében az öreg király babukamadara elveszett. Emiatt a király egyre csak búsul. Lánya ígéretet tett, hogy csak ahhoz megy feleségül, aki megtalálja a madarat; de ez nem is olyan könnyű. A rendező szerint mindannyiunkban rejlik egy babukamadár, aki segít megtalálni lelkünkben a helyes irányt.

Az előadást izgalmas élőzene is kíséri; gitáron Nagy Csaba, ütőhangszereken pedig Üveges Anita játszik. A zeneszerző, Takács Dániel elmondta: felmerült a kérdés, hogy manapság egy népmeséhez milyen zene illik, hogy az mai hangzású legyen a közönség számára. Arra jutottak, hogy nem feltétlenül kell hagyományos népzenét játszani ahhoz, hogy a mese autentikus is maradjon, ugyanakkor kortárs is legyen. Elektronikus gitár erősítővel, többszólamú looper pedál, ütős hangszerek adják a zenei alapot. Az Óperenciás tengeren túlra átvezető hidat pedig egy különleges török akusztikus, húros hangszerrel, a yaybaharral jelenítik meg. A dramaturgia, a színészek játéka, a mozgás és a zene egy egységet alkot majd az előadás folyamán.

Szilinyi Arnold (képünkön), aki Jancsi (vagyis a madarat kereső szolgálófiú) szerepét alakítja a darabban elmondta: számára azért fontos a babuka, mert az útkereső ember bátorságát is kifejezi a madár.

Szűcs István végül arról is beszámolt, hogy a bábszínház fennállása óta ebben az évadban adták el eddig a legtöbb bérletet; összesen 4862 darabot értékesítettek. Ez részben örömteli, hiszen többször tudják játszani az egyes darabokat, másrészt viszont ehhez a nézőszámhoz és igényhez már szűkösnek bizonyul a bábszínház jelenlegi tere. Remélik, hogy a jövőben lesz e téren valamilyen pozitív irányú változás.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK