Sikereket elérni csak összefogással lehet

A polgármester megköszöni

Kultúrát hoztak, sört mértek

Prószasütési rekord


XVII. Egerszeg fesztivál: város napi ünnepi közgyűlés,
belvárosi kavalkád

Sikereket elérni csak összefogással lehet

A rendezett tanácsú várossá nyilvánítás 126. évfordulóját ünnepelte Zalaegerszeg május 13-án, a város napján. Az ünnepi közgyűlést megelőzően, már hagyományosan a Mária Magdolna Plébániatemplomban közös imán vettek részt az önkormányzati képviselők, majd a városvezetés megkoszorúzta Kovács Károly, Zalaegerszeg első polgármesterének szobrát.

Dr. Tóth József, dr. Gyimesi Endre, Gyutai Csaba és Péntek Imre.

Az ünnepségen részt vettek a testvérvárosi küldöttségek, és köszöntötték a Cseh Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Helena Bambasovát, aki megköszönte, hogy az idén országa lehet a díszvendége az Egerszeg Fesztiválnak.

Gyutai Csaba polgármester ünnepi beszédében Kovács Károlyra emlékezett, mint fogalmazott, ő kezdeményezte 1884-ben a rendezett tanácsú várossá alakítást. 1885. május 13-án pedig az alakuló ülésen őt választották a város polgármesterének. Utalt arra, hogy őseink megmutatták, a siker érdekében össze tudnak fogni „a kedves város fejlődéséért”. Példát mutatnak a hálás utódoknak, mely szerint a hit és az elkötelezettség mennyire fontos.

Gyutai Csaba szólt a tavalyi októberi önkormányzati választások óta eltelt időről is, kiemelve a jelentősebb fejlesztéseket, a vállalkozói szenátus megalakulását, a nyugat-dunántúli gazdasági tengely létrehozását.

Köszöntötték az ünnepi közgyűlést, és a város lakosait is a testvérvárosokból érkező delegációk vezetői: Krosno polgármestere, Marosvásárhely alpolgármestere, a dobricsi delegáció vezetője, Herszon város alpolgármestere, a klagenfurti delegáció vezetője, a Marl–Zalaegerszeg Testvérvárosi Egyesület elnöke, és Varasd város osztályvezetője. Zalaegerszeg születésnapja alkalmából valamennyien azt kívánták, hogy a város terveit, elképzeléseit a gyarapodás érdekében tudja megvalósítani. Ehhez kívántak erőt és kitartást a munkában.

Ezt követően került sor a kitüntetések átadására. A legmagasabb helyi elismerést, a „Zalaegerszeg Város Díszpolgára” címet dr. Gyimesi Endre országgyűlési képviselő kapta, aki 1994-től 2010 októberéig volt a zalai megyeszékhely polgármestere. 2002-ben, 2006-ban és 2010-ben pedig a Fidesz vezette polgári szövetség jelöltjeként választották meg országgyűlési képviselőnek. Gyutai Csaba megköszönte dr. Gyimesi Endre áldozatos munkáját, melyet 16 éven keresztül tett a város érdekében.

„Én is sokat tanultam tőle, nagyra becsültem megfontoltságát, elkötelezettségét és legendás munkabírását – fogalmazott. A volt polgármester vastaps mellett vette át az elismerést, majd azt mondta, ez a nap életének egyik legszebb napja, mert azoktól kapta az elismerést, akik között dolgozott, és akik jól ismerték erényeit és hibáit is. Büszke arra, hogy a város eddigi díszpolgárai között foglalhat helyet.

Ketten kaptak Pro Urbe-díjat: Péntek Imre, József Attila-díjas költő, a Pannon Tükör főszerkesztője, aki nem csak művészeti íróként, de számos irodalmi program szervezőjeként is szerepet tölt be a város kulturális életében.

Zalaegerszeg születésnapjára írt versét Gyutai Csaba olvasta fel. Dr. Tóth József a másik Pro Urbe díjazott, aki húsz évig volt a zalaegerszegi pénzügyi és számviteli főiskola igazgatója. Irányítása alatt az intézet meghatározó részévé vált Zalaegerszeg felsőoktatásának. Folyamatosan bővülő képzési palettája mára a régió egészéből vonzza a hallgatókat. Mint elhangzott, sokat tett a főiskola önálló karrá válásának előkészítésében.

* * *
A XVII. Egerszeg Fesztivál a város napján, május 13-án nyílt meg hivatalosan a Felhőkarcolók művészeti csoport gólyalábas műsorával.

Az egyhetes rendezvény arról szól, hogy jó itt élni, jó zalaegerszeginek lenni – fogalmazott Gyutai Csaba a megnyitón. A közönséget köszöntve elmondta: már megvan a következő évi fesztivál szlogenje is. „Mindenki Egerszegi! Mindenki Egerszegre!” A programok ugyanis nemcsak helyieknek szólnak. A szervezők szeretnék, ha a következő években minél többen érkeznének a megyén túlról, vagy akár az ország másik részéről is a fesztiválra.

A Kossuth utcán már az első délután érezhető volt a fesztiválhangulat. Jó borok, kemencés lángos, frissen sültek, különböző édességek és biotermékek várták az egerszegieket.

vissza az elejére


A polgármester megköszöni

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere köszöni a város lakosságának a programokban való részvételt és támogatást.

– A szervezők becslése szerint mintegy 100 ezer látogatója volt az egyhetes Egerszeg Fesztiválnak. Ekkora érdeklődés még soha nem volt a programok iránt, és ha az időjárás szombaton este és vasárnap kedvezőbb lett volna, talán még többen ellátogatnak Zalaegerszegre, illetve részt vesznek a rendezvényeken.

Szeretném megköszönni a sikeres fesztivált a szervezőknek és a sajtónak is a korrekt felvezetésért, melynek hatására nagyobb figyelmet kaptak a programok a hét során. Igyekeztünk eleget tenni annak az elvárásnak, hogy minden korosztály és mindenfajta kulturális irányultságú állampolgár megtalálja a neki tetsző programokat – mondta Gyutai Csaba és hozzátette:

– A jövőre nézve, jobban ki kellene használni a Kvártélyház udvarát gyerekeknek szóló programokkal. Voltak ilyen rendezvények több helyszínen is, de az igazi az lenne, ha egy helyszín kizárólag a kisgyerekeké lenne.

vissza az elejére


cseh remekek zalaegerszegen

Kultúrát hoztak, sört mértek

Filmekkel, régi képeslapokkal, képzőművészeti alkotásokkal és nem utolsó sorban kiváló cseh sörökkel érkeztek az Egerszeg Fesztiválra a Cseh Köztársaság Nagykövetségének képviselői. Az úgynevezett Cseh Napok keretében immár a tizennegyedik állomáshelyen mutatkoztak be, hogy végigjárva Magyarország megyéit, népszerűsítsék a cseh kultúrát.

Balaicz Zoltán és Helena Bambasová

A fesztivál nyitónapján a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában régi képeslapokból nyílt tárlat. Az egyedi kollekció a cseh történelmet elevenítette fel a legendák világától egészen a II. világháborúig. Lukács Ladislav, a Cseh Köztársaság Nagykövetségének politikai főtitkára a kiállítást megnyitva elmondta: a 19. századból származó képeslapok 20 tablón mesélik el az ország történetének főbb állomásait.

A kezdetek egészen a legendákig nyúlnak vissza. Az első tabló pedig megemlékezik a leányháborúk és a nőuralom éveiről is. A magyarok és csehek históriája több ponton összekapcsolódik; ilyen például a Luxemburgiak, később Mátyás király uralkodása, valamint a Jagellók vagy éppen a Habsburgok kora.

A Dísz téri rendezvénysátorban a fesztivál idején cseh sörnapok várták a vendégeket. Köztudott, hogy Csehország a sörfőzés tradicionális bölcsője, itthon azonban csak kivételes alkalmakkor kóstolhatunk a ritkaságokból. Az egyhetes rendezvényre hat cseh sörfőzde hozta el aranyló italát.

Ízelítőt kaphattunk a cseh filmgyártás remekeiből is. Elsőként a tavalyi CinePécs filmszemle fődíjas alkotását, „A védelmező”-t nézhették meg az érdeklődők. A film a II. világháború Prágájába kalauzolja el a nézőt, egy házaspár drámáján keresztül. A cseh filmnapok alatt az Art Moziban a nyitófilmen kívül még három alkotást (Őfelsége pincére voltam, a Kisvakond kalandjai és a Nem félünk a farkastól) láthatott a közönség.

Concordia2010 címmel csehországi magyar képzőművészek kiállítása is várta a fesztiválozókat. A Városi Hangverseny és Kiállítóteremben nyíló tárlatot Helena Bambasová, a Cseh Köztársaság magyarországi nagykövete nyitotta meg. Mint mondta az első Concordia kiállításra 2000-ben került sor a Prágai Magyar Kulturális Központban.

Akkor hat művész vett részt a projektben, akik Magyarországon és Szlovákiában is bemutatkoztak. A tavalyi kiállításon – melynek anyaga került most Zalaegerszegre – már tizenegy Csehországban élő magyar alkotó állította ki képeit. A művészek különböző stílusban és műfajban dolgoznak, az eltérő gondolkodásmód ez esetben viszont erősítette egymást.

vissza az elejére


fél óra alatt 390 darab készült

Prószasütési rekord

Magyar rekordot állított fel az Egerszeg Fesztiválon az a 21 lelkes csapat, amely 30 perc alatt 390 darab prószát sütött, megdöntve ezzel a szervezők elképzeléseit, mely eredetileg egy óra alatt 365 prószával kalkulált.

Sebestyén István, a Magyarországi Rekordok regisztrátora visszajáró vendégként jött Zalaegerszegre, ahol az ovis torna magyar rekordját hitelesítette nemrég. Most szintén ő jelentette be a hivatalos eredményt, mely szerint percenként 13 darab prószát sütöttek a csapatok. Ez a sebesség és mennyiség pedig magyar rekord. Igaz nem is volt e téren mit felülmúlni, de hasonló jellegű rekordok vannak hazánkban. Így Nógrád megyében 24 órán keresztül sütöttek hasonló finomságot, csak főtt krumpliból (6000 darabot).

Kérdésünkre válaszolva megjegyezte, nem valószínű, hogy a Guinness-rekordok könyvébe bekerül ez az adat, mert az angolok számára a prósza ismeretlen étel, s így kategóriába illeszteni sem tudják. A regisztrátor természetesen meggyőződött az amatőr szakácsok főztjének ízéről is.

A prószasütő verseny zsűrijének élén Tóth Endre mesterszakács állt. A versenyt szervező Keresztury ÁMK csapata meg is tréfálta a mestert, mivel az ő receptje alapján sütötték a prószát. Erre persze nem lehetett nemet mondani, ahogy a kóstolást segítendő egyéb hungarikumnak sem. Mindezt kellő vidámsággal.

Ez utóbbival kitűnt egy érdekes nevű csapat, a „Szőke nők” formáció, akik Aranyi Magdolna vezetésével, a nevüknek megfelelő hajkoronával és bájjal szorgoskodtak. De nemcsak ők voltak idén új arcok a fakanál mellett, hanem cégek, vállalkozások képviselői, a ságodi nyugdíjasok, a botfai lányok–asszonyok.

Hibás prószák nem igen akadtak, és a rossz idő ellenére számos „kiéhezett” városlakót vonzottak, s talán érdemes lett volna rekordként rögzíteni a vödörszám fogyó alapanyag mennyiségét is.

vissza az elejére


Zalai Napló

Zala Média online

Zala.hu