Archivum
A fejszámolás nem megy
Van, aki kisujjból kirázza, mások csak sok szorgalommal tudnak jó jegyet szerezni belőle, míg vannak olyanok, akik teljesen reménytelennek érzik, hogy valaha is helyesen oldjanak meg egy feladatot. Nyilván a matematikáról van szó! Mitől lett sokak szemében "félelmetes" ez a tantárgy, változott -e valami az oktatás gyakorlatában, és tudnak -e a mai gyerekek fejben számolni?
Sztálin utolsó hónapjai
Joszif Visszarionovics Sztálin paranoiás, jó képességű, okos, de nem értelmiségi ember volt. Életében szinte minden a hazugság köré épült, notórius hazudozó volt; még születési évére vonatkozóan is többféle variáció létezett. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban az elmúlt héten Kun Miklós történész professzor tartott előadás Sztálin életének utolsó hónapjairól, tavaly megjelent legújabb kötete, a Sztálin alkonya kapcsán. A szerzőt - a szépszámú érdeklődő mellett - Kiss Gábor könyvtárigazgató, és Vigh László országgyűlési képviselő köszöntötte.
Mérnökség és design fúziója
Hogy lesz díjnyertes egy felkiáltójel nyíllal, vagy éppen az izraeli zászló csillagja alapján készített, végtelen háromszög-mátrix? Természetesen úgy, ha megfelelő arculattal rendelkezik, vagyis kellően formatervezett. Lepsényi Imre zalaegerszegi születésű (1989-1993-ig a Zrínyi-gimnázium diákja), jelenleg Budapesten élő designer, grafikai tervező (és csapata) kétszer is sikeresen szerepelt a legnagyobb német design-versenyen, Red Dot-on. 2011-ben a fővárosi Izraeli Kulturális Intézet, 2012-ben pedig az Electronic Failure Investigation Labs - EFI, és a Kassák Múzeum arculattervével nyert Berlinben.
Sikkasztás a hévízi művelődési központban
Sikkasztás gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett a hévízi önkormányzat, miután a Festetics György Művelődési Központ gazdálkodásában egy belső vizsgálat visszaéléseket tárt fel, s ennek kapcsán megszűnt három ember foglalkoztatása is - tájékoztatta a város önkormányzata pénteken az MTI-t.
Melléklet a 30 éves Hevesi-színházról
Megjelent a Pannon Tükör idei első száma. A kulturális folyóirat egy összeállítással köszönti az idén 30 éves Hevesi Sándor Színházat. Ennek alkalmából a teátrum nézőtéri büféjében került sor a lap és a színházi melléklet bemutatójára.
Fusizás és csettegőgyártás
Április végén folytatódik a Göcseji Múzeum népszerű kiállítás-sorozata, az "Így éltünk...". A tárlat ezúttal az 1970-es évek életmódjába, valamint társadalmi-és politikai viszonyaiba nyújt betekintést; a korszak hétköznapi tárgyainak segítségével. Béres Katalin történész-muzeológus, a kiállítás rendezője lapunknak elmondta: a tárgygyűjtés tulajdonképpen befejeződött, már csak néhány kellék hiányzik (lásd az oldal alján lévő felhívást - a szerk.), amiket fontos lenne beszerezniük az időszak minél tökéletesebb jellemzése érdekében. A tárlat koncepciója és terve készen van. Olyan enteriőröket láthat majd a közönség, amik egyrészt megfelelnek a korszak hangulatának, szimbolizálják a mindennapi életet, ugyanakkor plusz információkat is hordoznak a 70-es évek gazdasági, politikai, demográfiai viszonyairól - fogalmazott a muzeológus.
Vizes-jeges hétkaland a Hűvös Kastélyban
Téli evezésre és természetismereti programokra várja az érdeklődőket a botfai Mindszenty Ifjúsági Ház. A budapesti székhelyű HétKaland Közhasznú Egyesület Zalába hívja legújabb kiruccanásra a tagokat, és minden érdeklődőket, mivel az országban szinte egyedi módon csak itt van télen is evezhető természetes víz. A vízi túra mellett egyéb élményekről is gondoskodik a házigazda intézmény. Dr. Illyés Zoltán, a ház vezetője tájékoztatott a programmal kapcsolatban. "A budapesti egyesület tagjaihoz személyes kötődés fűz, így már második alkalommal szerveznek Zalaegerszegre programot, mely a tavalyihoz képest bővített kínálatú" - mondta.
Tangó és klasszikus hangversenyek
A zalaegerszegi Városi Hangverseny-és Kiállítóterem soron következő eseményeivel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót Nagy Johanna, az intézmény vezetője. Mint fogalmazott, a következő hónap elején egy ritkaságnak számító, fergeteges moderntangó-show várja a közönséget.
Himnusz-történet a zivataros századokból
Éppen 190 esztendővel ezelőtt, 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt, mely hazánk - alkotmányban is rögzített - hivatalos nemzeti himnusza. A megírástól a törvénybe iktatásig hosszú volt az út. De mit énekeltek eleink a Himnusz előtt? Bármilyen furcsa is, a magyarság nem volt teljesen egységes e tekintetben. A katolikus vidékeken a XVIII. századtól a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga ének volt a jellemző, a reformátusoknál pedig a Tebenned bíztunk, elejétől fogva című zsoltár. A nemzetijelképek.hu portál szerint a két vallásos éneken kívül, a XIX. századtól egyre többször hangzott el a Rákóczi-induló, mint a magyarság egészének és egységének kifejezője, ám ezt a császári hatalom többször betiltotta.
Fókuszban a látványraktárak és a 70-es évek
Közel másfél éve nevezték ki Kaján Imrét - a Budapesti Közlekedési Múzeum volt főigazgató-helyettesét - a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának (ZMMI) élére. Az elmúlt időszakot értékelve lapunknak elöljáróban elmondta: mozgalmas hónapokon vannak túl, annál is inkább, mert igazgatóságának rövid ideje alatt kétszer is új fenntartót kapott az intézmény. A megyei önkormányzattól előbb a Zala Megyei Intézményfenntartó Központhoz kerültek a megyében lévő múzeumok, január elsejétől pedig a városi önkormányzatok látják el ezt a feladatkört. A ZMMI ugyan megszűnt, a szakmai kapcsolat a zalaegerszegi, keszthelyi és nagykanizsai múzeum, valamint a kisebb kiállítóhelyek között mindenképpen megmarad.
Nosztalgiából gyűjtőszenvedély
A gyenesdiási Tóth Antalnak köszönhető, hogy a felnövekvő új nemzedék körébe újra hódit az egykor igen népszerű gyermekjáték: a pedálos Moszkvics. Emlékek ébresztették fel benne a kisautóhoz fűződött élményeit, majd a nosztalgikus érzés gyűjtő szenvedéllyé vált nála. Ez immár sokaknak jelent szórakoztatást: Tóth Attila gyűjteménye ma 107 darabos, az autókkal versenyeket rendez. Felfigyelt rá az ország, hobbijával egy internetes versengésen közönségszavazatok alapján "Az ország legfanatikusabb gyűjtője" címet jelentő oklevelet nyerte el.
215 éves a keszthelyi Georgikon
A jubileumi évvel kapcsolatban az ember első gondolata azzal kapcsolatos, hogy bizony nem akármilyen intézmény örökösei, jelenlegi és egykori tanárai, hallgatói vagyunk. A napjainkban alapított intézmények, vállalkozások esetében nem igazán cél a hosszú távú kiszámítható működés. A tradíció, a patina sem fontos, nehezen piacosítható, nem hoz direkt profitot. Emiatt egy-egy nagy múltú intézmény megszűnésekor már fel sem kapják fejüket az emberek.
Harminc év legszebb pillanatai
Harminc éves jubileumát ünnepelte egész év során a zalaegerszegi Ady-iskola énektagozata. A záróakkordot a december 14-i koncert jelenti majd. Előtte azonban az elmúlt 3 évtized legszebb pillanatait, eredményeit bemutató kiállítás nyílt az iskola aulájában.
Moziból Agóra?
Ismét pályázik Zalaegerszeg a multifunkcionális közösségi terek kialakítását célzó Agóra-programra. 2008-ban a megyei önkormányzat tulajdonában lévő MMIK átalakítására nyújtottak be pályázatot, de akkor a projekt nem nyert támogatást. Az önkormányzat az év végén újra próbálkozik, ám ezúttal egy új tervvel: az egykori Ady-mozi (most Art Mozi) épületét szeretnék több funkciós kulturális térré alakítani. A részletekről Velkey Péter, az oktatási, kulturális és sport osztály vezetője érdeklődésünkre elmondta: az országos keretben összesen 2 milliárd forint áll rendelkezésre, s négy pályázó nyerhet.
Mesefa és Cimbora klub
A két legrégibb könyv 1904-ből, illetve 1909-ből való. Az utóbbi Benedek Elek "A honfoglalás mondái" című gyűjteménye, az első pedig egy elbeszélés-kötet (Jolánka mesél), amit annak idején "serdültebb gyermekek" számára ajánlottak. A zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtára körülbelül 20 ezer kötetet számlál. Aktuális könyvekről, olvasási szokásokról és interaktív programokról érdeklődtünk a Zalai Gyermekkönyvhetek rendezvénysorozat apropóján.
Búcsú Fischer Györgytől
A közelmúltban, 56 éves korában váratlanul elhunyt Fischer György Munkácsy-díjas szobrászművésztől, az Ady- művészeti iskola egyik alapító tanárától vettek búcsút a város kulturális-és közéletének szereplői, barátok, ismerősök, tanítványok. Szimbolikus helyszínen, a 2002-ben, közadakozásból felállított "Országépítő" szobránál Frimmel Gyula grafikusművész emlékezett és idézte fel alakját.
"Átaludta magát az öröklétbe"– kezdte, majd felidézte, milyen is volt Gyuri, akit mindenki szeretett, de igazából senki nem ismert, mert mindig körülfogta a magány. "Halk szavú volt, lassú, jellegzetes mozgású, mélyen érző". Mélyen élte át munkáját, kapcsolatait.
"Egyike volt a legnagyobbaknak, olyan művész, aki hátrahagyta saját jelrendszerét. Műveiben a tragikum és a klasszikus szépség harmonizált" – mondta Frimmel Gyula, hozzátéve: iskolateremtő volt Zalaegerszegen, fiatal művészgenerációt nevelt fel. Élete összefonódott a tanítással is; az iskola falain kívül, műhelyében is rendszeresen fogadta a rajz és szobrászat iránt érdeklődő, vagy felvételizni készülő diákokat.
Egy jobb Magyarországért
Az Európa Bizottság országértékelő jelentése szerint reális esély van arra, hogy jövőre hazánk kikerüljön a 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás alól – fogalmazott Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz Európai Parlamenti képviselője, a párt országos alelnöke a Fidesz és a KDNP országjáró rendezvénye keretében tartott sajtótájékoztatón, Zalaegerszegen.
Címeres pecsét Ebergénynek
A jogi lehetőségek tisztázása után hivatalosan is használják Zalaegerszeg Ebergény városrészének dokumentumain azt a címeres pecsétet, melyet a közelmúltban adományozott a településrészi önkormányzatnak Magyar Sándor helyi lakos, aki hobbiból kutatja a helytörténetet, s a hiteles források alapján elkészítette a címernyomatot. Az Ebergényi (Telekesi)-család Zala vármegye egyik legrégebbi adományos birtokú családja. A család nevét adó Ebergény-pusztát már 14. századi határjárásról szóló hiteles okmány is említi. (A családot vérségi kötelék fűzi a később kihalt Thelekessy családhoz, egyes okmányokban felváltva használják a két család nevét.) A 17. században két ágra szakadt az Ebergényi-család.