Vezető hírek

A világ legismertebb múmiái Egyiptomban vannak, ám néhány hónapja Zalaegerszegen is láthatunk egy különleges leletegyüttest, mégpedig a váci múmiákat. „Rejtélyek, sorsok, múmiák” címmel a Mindszentyneum időszaki kiállítótermében állomásozik a Magyar Természettudományi Múzeum és a váci Tragor Ignác Múzeum vándorkiállítása.

A Kádár-kori szamizdat kiadványokról és az ezekhez kapcsolódó ellenzéki mozgalmakról esett szó a zalaegerszegi Utóvéd – Képzőművészeti Terepasztal-beszélgetések előadássorozat legutóbbi összejövetelén.

Születésének 348. évfordulóján II. Rákóczi Ferencre, egykori vezérlő fejedelemre, az utolsó erdélyi fejedelemre, a nevéhez köthető szabadságharc vezetőjére emlékeztek Zalaegerszegen.

Emlékkonferenciát szerveztek a Göcseji Múzeumban dr. Szentmihályi Imre (1924-1986) néprajzkutató, múzeumalapító- és igazgató születésének 100. évfordulója alkalmából.

Első alkalommal hirdetett teadélutánt a Göcseji Múzeum, mégpedig a Nőnek lenni akkor… című időszaki kiállítás témájához kapcsolódóan. A rendezvényre elsősorban olyan zalaegerszegieket vártak, akik még ismerhették a kiállításon bemutatott kilenc hölgy valamelyikét, vagy esetleg szüleik, rokonaik révén érdekes történeteket hallottak a szóban forgó nőkről.

Csesztregen született, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, ma pedig az Országos Széchenyi Könyvtár és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kódex kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Évek óta Mátyás király Corvina könyvtárának díszes kódexeivel foglalkozik.

Zalaegerszegre érkeztek a világviszonylatban is kuriózumnak számító váci múmiák. A rejtélyek, sorsok, múmiák című vándorkiállítás a Mindszentyneum kiállítótermében fogadja a látogatókat február 16-tól. Mint az közismert, 1994-ben Vácon, a Domonkos templom felújítási munkálatai során egy templom alatti kriptára bukkantak az építők.

Dél-itáliai eredetű, Magyarországon készült habán korsó és tál lettek az idei év első „Hónap műtárgyai”. A Göcseji Múzeum gyűjteményéhez tartozó restaurált fajansz korsó és tál még egy 1976-1978 közötti ásatáson került elő a Lenti várból.

Szeretné megosztani felmenői történetét Pehm Józsefről? Kíváncsi arra, hogy amiket hallott, mennyiben felel meg a valóságnak?Vajon milyen hibái, gyengéi, túlzásai voltak a bíborosnak, és miért tartják őt sokan nemzeti hősnek? Miért szeretnék őt a katolikusok boldoggá avatni?

Megnyílt a Göcseji Múzeum új időszaki kiállítása, mely kilenc zalai, jobbára zalaegerszegi nő életútján keresztül mutatja be, hogy milyen lehetőségei voltak egy nőnek a 20. század első felében.

Itt a tél, ideje kicsit visszanézni a hidegebb történeti korszakok akkor még nem létező Zalaegerszegének élővilágára. Bár múlt időben beszélünk a legutóbbi jégkorszakról (Würm-glaciális), valójában az eljegesedési periódus – a még meglévő jeges sarkkörök miatt – máig tart.

Jogtudós, országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter, nemzeti liberális politikus. Wlassics Gyula Zalaegerszegen született 1852-ben, iskoláit Nagykanizsán végezte, a jogi egyetemet pedig Budapesten. 1892-től haláláig (1937-ig) aktív politikus volt, szellemisége, valamint munkásságának érdemei mégis méltatlanul elfelejtődtek.

Van, aki gyógyszernek, van, aki „folyékony télikabátnak”, mások meg búfelejtőnek használják. Akárhogy is, a pálinka hosszú ideje része Magyarország (gasztro)kultúrájának. A pálinkafőzés története azonban nem volt konfliktusoktól mentes.

Különleges szállal kapcsolódik Madách Imre Mózes című drámája Zalaegerszeghez. A történetben a kapocs nem más, mint Keresztury Dezső író, akadémikus. Madách Imre 200 évvel ezelőtt született, ám az idei évforduló kicsit háttérbe szorult a Petőfi emlékév eseménysorozatai miatt.

A második világháborút követő év úgynevezett inflációs pénzei kerültek a zalaegerszegi polgármesteri hivatal üvegvitrinjébe a „Hónap műtárgya” sorozat keretében. A Göcseji Múzeum munkatársai azt az időszakot elevenítik fel a minikiállítással, amikor Magyarországon hajmeresztő nagyságú volt az infláció.

Telefonlehallgatás, levélfelbontás, vizuális megfigyelés, falfirkák elkövetői utáni nyomozás: néhány jellemző tevékenység a szocialista időszak állambiztonsági szerveinek napi rutinfeladataiból.

A Zalaegerszegi Ruhagyár létrejöttének, működésének politikai és gazdasági okairól, hatásairól több tanulmány is született már az elmúlt évtizedekben. Erős Krisztina történész-muzeológus (Göcseji Múzeum) viszont a ruhagyár, mint közösség történetét kutatja, elsősorban az egykor ott dolgozó nők életútján keresztül.

Nem szenvedett vértanúságot, mint annyi sok hitéhez, elveihez hű paptársa, de a kommunista hatalom börtönnel, fizikai bántalmazással sújtotta, majd félreállította. Üldöztetést szenvedett pap volt az egykori zalaegerszegi plébános, dr. Galambos Miklós, aki Mindszenty (Pehm) József utódjaként töltötte be a papi helyet a Mária Magdolna plébánián.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja program keretében dr. Csorba László történész, egyetemi tanár, az MTA tagja, egykor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Deák Ferenc humoráról és történelmi koráról tartott előadást Zalaegerszegen, a Mindszentyneumban.

Folytatódott a Múzeumi kerengő, melyen ezúttal a szüret, illetve a szőlőtermesztés zalai és dunántúli hagyományait elevenítették fel a muzeológusok.