Vezető hírek

Igazi kincsekre lelt Tóth Sándor operatőr a zalaegerszegi bolhapiacon, melyek közül néhányat október 23-a alkalmából osztott meg a közösségi oldalán. Nem véletlenül.

Lengyelország és Magyarország 1956-os múltjának egyes pillanataiba enged betekintést az a vándorkiállítás, mely a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) jóvoltából érkezett a zalaegerszegi Mindszentyneum előtti térre.

Deák Ferenc reformkori politikus életéről, munkásságáról konferenciát rendezni talán lerágott csontnak tűnik, ám a történészek mindig szolgálhatnak újabb és újabb információkkal. Ezt bizonyítja a napokban megrendezett „Szokatlan hódolat ez…” – Deák és kortársai című tudományos tanácskozás, ahol tíz előadó számolt be a legfrissebb kutatások eredményeiről.

A nemzeti nyelv ügyét felkaroló 19. századi vándorszínészektől kezdve, egészen a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház első előadásáig tekintették át a helyi színházi élet történetét muzeológusok, levéltárosok, kiegészülve egy külsős szakemberrel.

Városszéli vendégfogadók, reformkori díszebédek, a századelő idilli kávéházai, na és számos kocsma, étterem, meg zugkimérés. Egy kisváros több évszázadot felölelő élénk hétköznapjai bontakoznak ki előttünk, ha fellapozzuk a közelmúltban megjelent Vendéglátás Zalaegerszegen a 18-20. században című könyvet.

„A fehér barátok hagyatéka IV.” címmel rendeztek szakmai konferenciát pénteken a zalaegerszegi Mindszentyneumban. Mint azt a címben szereplő szám is jelzi, egy konferenciasorozatról van szó, melynek kezdete 2010-re nyúlik vissza.

Előkerült az egerszegi végvár északnyugati bástyája, és a palánkfal kettős cölöpsora. A Göcseji Múzeum munkatársai a vásárcsarnok mögött, a Mérlegház visszaépítéséhez kapcsolódó földmunkák során találták meg az egykori vár egy részletének maradványát.

A közelmúltban látott napvilágot Cseh Valentin történész „Nándorfehérvár 1521. évi ostroma és elvesztése” című kötete. A zalaegerszegi Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum munkatársának könyvét a Mindszentyneumban mutatták be a közönségnek.

A középkori hétköznapok rejtelmeibe avat be dr. Bilkei Irén történész, nyugalmazott főlevéltáros (a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltárának címzetes igazgatója) könyvhétre megjelent kötete, melyet Zalaegerszegen a napokban mutattak be a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.

Az elmúlt napokban újkőkori körárkok után kutatott a Zala megyei Gétye határában egy régészeti csoport, mely a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézete (MNM NRI), az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Göcseji Múzeum szakembereinek együttműködésével jött létre.

Kevesen tudják, hogy augusztus 29-én ünnepeljük a magyar fotográfia napját. 1840-ben ugyanis ezen a napon készült hazánkban először olyan fotó (egy dagerrotípia), mely szabadtéri eseményt ábrázolt. Mint az az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján olvasható, a kutatók eddigi ismeretei szerint a jeles dátumig csak műtermi – jórészt portrékat és családi fotókat ábrázoló – képek készültek Magyarországon.

Emlékezés, tiszteletadás, ismeretterjesztés és szórakoztatás. Ezzel a mottóval zajlott le a XIII. katonadal fesztivál Zalaapátiban, amely programjaival, fellépőivel, bemutatóival és látogatottságával hűen képviselte a rendezvény életre hívóinak szándékát.

A novai Göcseji Aratónapokon idén 34. alkalommal elevenítették fel az egykori falusi élet legfontosabb eseményét, a megérett gabona fáradságos munkát igénylő kézi aratását. Mielőtt az aratóbandák kivonultak volna a búzatáblához, megnyitották a 7 év – 7 érv – 7 tárgy című kiállítást a Gönczi Ferenc Művelődési Otthonban.

Megjelent az első Magyarországon nyomtatott könyv hasonmás kiadása, mely ezentúl az ország összes megyei könyvtárában elérhető lesz. A bibliotékák közül elsőként a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vehette át a Budai Krónika (Chronica Hungarorum) facsimiléjét és annak kísérőkötetét.

A középkort lehet, hogy sokan nem kedvelték a történelemórákon, hiszen az akkori időszak már túl távolinak tűnik, nehéz kapcsolódni hozzá. Ennek oka lehet az is, hogy jórészt az uralkodók tettei és különféle háborúk kerülnek középpontba. A hétköznapi életről és az akkor élt emberekről ritkán esik szó.

Istenek, ideák, hősök volt a mottója az idei régészet napja országos programsorozatnak. A kétnapos (június 2-3.) eseményhez a Göcseji Múzeum is csatlakozott.

Felavatták Bánkúti Sándor, a magyar szablyavívás egyik kiemelkedő alakjának domborművét Zalaszentmihályon, a Hősök napi ünnepség keretében, amelyen részt vett fia, lánya és unokája. A közép-zalai falu nem először emlékezett meg híres szülöttéről, akinek emléktábláját 2021. október elsején avatták fel.

Első alkalommal várta bemutatóőrléssel látogatóit Szécsiszigeten az egykor az Andrássy–Szapáry-kastélyhoz tartozó Kerka vízimalom, amely egyetlen megmaradt képviselője a Kerka folyón hajdanán működőknek. A kultúr- és ipartörténeti épület helyreállítását a Kerka Vízimalom Egyesület hajtotta végre, így most fizikailag is működőképessé vált a vízimalom, amelynek kerekeit már nem a folyó, hanem a villanyáram hajtja meg.

Milyen hasznos információkat tartalmaz egy korabeli fénykép és hogyan lesz történeti forrás belőle? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Fotografált történelem – Forrásértékű fényképek az MNL Zala Vármegyei Levéltárában című konferencia.

A pölöskei vár legkorábbi időszakától kezdve, a török koron át a Széchényiekig, majd az erődítmény pusztulásáig (18. század) foglalja össze a Zalai kismonográfiák sorozat 11. száma a szóban forgó település egykori várának múltját.