Archivum
Konferencia a helyi zsidóság történetéről
"A zalaegerszegi zsidóság és a holokauszt" címmel rendeztek konferenciát a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, a 2014-es Holokauszt Emlékév zalaegerszegi eseményeinek nyitányaként. Az országos emlékévet a miniszterelnökség által létrehozott Civil Alap-2014 támogatja. Zalaegerszeg a pályázati programon 8,2 millió forintot nyert a novemberig tartó eseménysorozat lebonyolítására.
Megkezdődött a Holokauszt Emlékév
Hetven évvel ezelőtt, 1944-ben közel 1200 zsidó vallású és származású embert gettósítottak, majd deportáltak a megyeszékhelyről, és a környező falvakból. A tudományos konferencia nemcsak rájuk emlékezett, hanem felelevenítette a zsidóság városba településének főbb momentumait, valamint a helyi társadalmi életben vállalt szerepüket: kiemelve néhány jeles – és a maga korában jól ismert – személyiséget, családot is.
A rendezvényen köszöntőt mondott Gyutai Csaba polgármester, aki szerint a holokauszt fájó eseménye nem csak a zsidó honfitársaink sorstragédiája, hanem a magyar történelem egyik tragikus fejezete is. Ez az esztendő egyrészt az emlékezés éve, másrészt viszont szólnia kell a még megmaradt közösségről is; annál is inkább, mert az emlékezés segíti a közösség újjáépítését.
Siklósi Vilmos szólt az emlékezés fontosságáról
Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség vezetője nyitóbeszédében úgy fogalmazott: nem az a gyilkos, aki lő, és nem is az, aki a lágerbe tereli a foglyokat. A gyilkos az ezt megelőző bő három évtized – vagyis a Horthy-korszak – a maga kirekesztő politikájával, és zsidótörvényeivel. "Ha mindez nincs, akkor ez az épület máig zsidó imaház, és éppen pészah-ra készülnénk" – mondta. A néhány hete lezajlott országgyűlési választások eredményére utalva hozzátette: aggasztónak tartja a Jobbik előrenyomulását, ám úgy látszik, ezt teszi a gyűlölet és a történelemhamisítás. Az elnök szerint viszont örömteli, hogy Zalaegerszegen a város rendezi az emlékévet, és a mostani tudományos konferencia megszervezésében a könyvtár, a múzeum és a levéltár is szerepet vállalt.
A Kiss Gábor könyvtárigazgató által moderált konferencián az MNL Zala Megyei Levéltárának, és a Göcseji Múzeumnak a munkatársai (Béres Katalin, Megyeri Anna, Kapiller Imre, dr. Paksy Zoltán), valamint a Mindszenty-iskola képviseletében Csalló Gergely történelemtanár, és a Béke-Shalom Baráti Társaság tagja, Siklósi Vilmosné tartott előadást.
A történeti részben a zsidó társadalom 18. századi betelepülésétől kezdve egészen az 1944-es deportálásig bepillantást nyerhettünk a helyi zsidóság kulturális és gazdasági életében, valamint a közéletben betöltött szerepükbe. Megyeri Anna történész a Schütz kékfestő és kereskedőcsalád két generációjának életét, Béres Katalin történész pedig a zalaegerszegi zsidóság két világháború közötti kulturális életében betöltött szerepét vizsgálta. Siklósi Vilmosné az 1945-től napjainkig tartó helyzetet elemezte, kiemelve a hitélet alakulását.
Kapiller Imre a betelepülő zsidóság történetéről tartott előadást
Kapiller Imre levéltáros előadásából kiderült: az 1750-es évektől vizsgálta a fokozatosan betelepülő zsidóság adatait, akik ekkor még főleg kereskedelemmel foglalkoztak. A családok kilétének kutatását nehezítette az, hogy csak egy 1860-as törvény tette lehetővé számukra az állandó névhasználatot, 1840-ig pedig anyakönyvezés sem volt. A betelepülés Bíró Márton püspök korlátozó tilalma miatt az 1700-as évek közepén átmenetileg megtorpant. 1757-ben például a korábbi kilenc háztartás mindössze kettőre csökkent. 1848-ra azonban már 11 háztartást számlált, a számuk pedig következő évtizedekben folyamatosan nőtt. A kezdetben szinte csak kereskedéssel foglalkozó zsidóság társadalma a 19. század közepére differenciálódott, az itt megtelepült családok pedig nagymértékben hozzájárultak a város gazdasági és társadalmi fellendüléséhez.
A helyi zsidóság történetéről részletesen beszámol majd az a kötet, melyet az emlékév zárásaként novemberben mutatnak be, szintén a zsinagógában. A Paksy Zoltán és Kapiller Imre által írt és szerkesztett könyv a 18. századtól napjainkig elemzi a város zsidóságának történetét.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Busz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca közöttSegítség a balesetet szenvedett családanyánakÚtépítés pénteken a zalaegerszegi Mészáros Lázár utcábanDiákközgyűlés konkrét javaslatokkalCivil jelölteket támogat a Tiéd a Város Egyesület -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Egy korszak lezárult az Eötvös-iskolábanElkészült az új Hattyú bisztróSzabó T. Anna versekről, csendrőlNőművészet, vagy feminizmus?A kis Annie-val zárul a színházi évad ZalaegerszegenMegjelent D. Bencze Erzsébet új köteteKeresztury Dezső emlékév színes programokkalCziffra Fesztivál ZalaegerszegenSzamizdat kultúra a Kádár-korszakbanA költészet napjára készülnek a Hevesi-színházban