Archivum
Finnugor néprajzi park.
A finnugor népek lakókultúrája.
Göcseji Falumúzeum és Finnugor Néprajzi Park (8900 Zalaegerszeg, Falumúzeum u. 18.)
Állandó kiállítás
A Göcseji Falumúzeum 1998-ban ünnepelte fennállásának harmincadik évfordulóját, amely ünnepi alkalom kapcsán felmerült a falumúzeum bővítésének gondolata. A továbbépítés azonban nem további göcseji építményeknek idetelepítésével valósult meg, hanem egy új létesítmény, a Finnugor Néprajzi Park létrehozásával, majd első egységeinek 2001-ben történő felavatásával.
A Finnugor Néprajzi Park alapkoncepciója az volt, hogy a göcseji épületeket és életmódot bemutató falumúzeumi együtteshez tematikájában kapcsolódva állítsák ki nyelvrokon népeink anyagi- és építőkultúráját, az adott területen élő népcsoportra jellemző lakóhelyek felépítésével és berendezésével. A szabadtéri néprajzi múzeumok adta lehetőségeket felhasználva, magukban a tárgyak életterét adó házakban mutatják be nemcsak a mindennapi tevékenységhez kapcsolódó tárgyakat, hanem használati helyüket és a hozzájuk kapcsolódó életmódot is.
Az új portákat a zalai épületeket bemutató magyar falumúzeumi résztől távolabb, a Zala folyó holtágának túloldalán kezdték építeni, így a látogató egy hídon átsétálva érkezik meg a Finnugor Néprajzi Parkba. Az egyes portákat olyan fákkal és cserjékkel választották el egymástól, amelyek a nyelvrokon népeink lakhelyén is megtalálhatóak, mint például az erdei- és a vörösfenyő, a nyír vagy a berkenye. Ezzel a módszerrel is megpróbálták érzékeltetni, hogy az egyes házak egymástól több száz vagy ezer kilométerre fekvő területeken élő népek egymástól igen különböző kultúráját mutatják be.
Finn Zsellérház
A következő porta a finn zsellérház, amelynek tervezett együtteséből a jelen időpontig csak a lakóépület készült el. A későbbiekben szükség lesz a finn kultúrában olyan fontos szerepet játszó szauna felépítésére és a gazdasági épületek elkészítésére. A lakóépület illetve a berendezési és kiállított tárgyak egy kifejezetten Varkaus városra jellemző lakóstílust képviselnek, az enteriőr pedig egy, a településen élő zsellér család életét hivatott bemutatni.
A szükséges gyűjtéseket a varkausi múzeum muzeológusai végezték el. A munka Zalaegerszeg és Varkaus testvérvárosi kapcsolatának kulturális együttműködése keretében valósult meg. A zsellérek úgy a vidéki, mint a városi lakóság legszegényebbjei, ennek megfelelően házuk is egyszerű és szegényes. A zalaegerszegi zsellérház a finn lakóépület egy alaptípusát mutatja be, amely egy kis előszobából, kamrából és egy nagyobb lakókonyhából áll. Az előszoba-kamrás házban a szoba szolgált a család lakhelyéül, a kamra tároló feladatot látott el, illetve itt is végezhettek különböző háztartási munkákat. A 20. század elejéig Finnországban a fa volt az uralkodó építőanyag, így a házak fala, tetőzete és padlózata egyaránt fából készült. A fa gerendákat bárddal tisztázták, és simán hagyták, vagy mintákkal díszítették.
A zsellérház berendezése igen egyszerű és követi a hagyományos mintákat. Rögtön az ajtó mellett található a sütőkemence. A kemencével szembeni sarokban áll az étkezőbútor, ami hosszú faasztalból és körben a falhoz rögzített padokból áll. A leghátsó sarokban volt az ágy, ahol többen is aludtak. A család más tagjai a szőnyegekkel borított padlón is tölthették az éjszakát, ha az ágyban már nem fértek el. A lakószoba berendezéséhez más bútor nem is tartozott. A dél finnországi, savoi lakószoba volt a központja a család minden tevékenységének. Itt aludtak és végezték a háztartási munkák nagyobb részét. A lakóteret nem és kor szerint osztották fel, így a kemence előtti rész és az ott tárolt eszközök jelentik a nő térfelét, a férfiak része pedig a szoba hátsó része.
Mari kerített porta
A mari kerített porta a finnugor gyűjtemény egyik legszebb épülete, a házban elhelyezett gyűjtemény pedig a Finnugor Néprajzi Park leggazdagabb szelete. Az épület eredeti változata a kozmodemjanszki szabadtéri néprajzi múzeumban áll, és egy Morkinszkij járásra jellemző falusi portát mutat be.
A porta közös tető alá épített lakóépületből és előszobával összekötött kamrából, valamint a lakóépülettől külön álló, ám ugyancsak egy tető alá elhelyezett gazdasági épületekből, méhesből és szaunából áll. Házaik alapanyagául a marik kizárólag fát, lucfenyőt, ritkábban erdeifenyőt használtak, a fedél pedig fenyődeszkából készült sátortető.
A lakóházakat fafaragással díszítették. A régi hagyományokat őrző ornamentika egyszerű: körök, pontok, hullámos vonalak váltakozása jellemzi. Fafaragással díszítették a kapukat, ablakokat, a házak párkányát. A Zalaegerszegen felépített mari porta egy módos paraszt család portáját, kétosztatú házát mutatja be, ahol az egyik lakrészben áll a kemence, így ez télen is alkalmas a család lakhelyéül, míg a másik lakrész egy ajtónyílással ellátott, ablakok és kemence nélküli szoba, amely a nyári lakhelyként szolgál.
Az Urál hegység dél nyugati oldalán, a Mari-El Köztársaság területén élő mari lakósság földművelésből, állattartásból és vadászatból-halászatból élt. Fontos foglalkozás volt náluk a méhészkedés, így a zalaegerszegi gyűjteményből sem hiányozhat a méhészet bemutatása.
A gyűjteményben elhelyezett műtárgyakat a Mari Nemzeti Múzeum muzeológusai gyűjtötték. A gazdag háztartási eszközökből álló darabok mellett a gyűjtemény kiemelkedő része a gyönyörű textil anyag, amelynek különlegesen gazdag részét képezik a hímzett fejrevalók és férfi, illetve női ingek.
A Hanty és a Manysi szálláshely
Az 1999-ben felépült első épületegyüttesek a hanti majd a manysi szálláshelyek voltak, amelyek tárgyi anyagát a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága és Szurgut város kulturális együttműködésében részt vevő muzeológusok, illetve az autonóm terület kulturális osztályának megbízásában dolgozó szakemberek gyűjtötték. A szálláshelyek építményei másolatok, míg a kiállításban elhelyezett tárgyak gyűjtésből megvásárolt eredeti műtárgyak.
Legközelebbi nyelvrokonaink Északnyugat-Szibériában az Ob és mellékfolyói mentén élnek, a Hanti-Manysi Autonóm Körzetben, illetve a hanti népcsoport egy része a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzet területén. Az obi-ugorok egészen a legutóbbi évtizedekig halászatból, vadászatból és bogyók gyűjtögetésből tartották fenn magukat, azonban az olajkitermelés okozta természeti károk megváltoztatták lakókörnyezetüket, és ma már nagyon sok család a városokban kénytelen élni, felhagyva hagyományos életmódjával.
A Zalaegerszegen felépített két szálláshely és a berendezett enteriőrök egy-egy halász-vadász hanti és manysi család tagjainak életét hivatottak bemutatni, így mindkét szálláshely egy-egy lakóépületből, lábakon álló gazdasági- és kultikus épületből illetve egy kenyérsütő kemencéből áll. A manysi szálláshelyen ezen felül egy halszárító és egy a lakóház mellett felállított sátor, a hanti szálláshelyen pedig egy halfüstölő áll.
Az épületek hagyományosan fenyőgerendából épültek, a közök szigetelését pedig szárított moha adta. A lakóház közvetlenül a földön, míg a gazdasági- és kultikus épületek faragott lábakon állnak, hogy a rágcsálók ne férjenek hozzá az épületekben tárolt élelmiszerhez és egyéb tárgyakhoz. A lakóház a család szálláshelye, ahol kevés, a praktikus igényeknek megfelelő berendezési tárgy és használati eszköz található, így tároló alkalmatosságok, alvás célját szolgáló, deszkákból kialakított fekhely és tűzhely. A legfontosabb berendezési tárgy a fűtésre és főzésre szolgáló tűzhely, amelyet kiállításunkban archaikus, fa pallókkal elkerített nyitott tűzhely formájában mutatunk be. A gazdasági épület termény, ruhanemű és háztartási eszközök tárolására szolgál. Míg a hanti lakóház mögött álló kultikus építmény a családi bálványok lakhelye és családi szertartási helyszín, a manysi háztól távolabb épített, kisebb, szintén lábon álló kultikus épület a közösségi bálványok helye, közösségi szertartási szent hely.
A gyűjtemény egyedülálló darabját képezik a nagy halászvarsák és a bödönhajó.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Hétfőn reggel két helyszínen is felújítás kezdődik ZalaegerszegenPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanMegállapodás a ZalaZONE és a Modenai Egyetem Ferrari Tanszéke közöttMegújul a Várkör utca egy szakaszaA 76-os főútra dőlt egy fa a csácsi arborétum közelébenBusz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcában -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Retro majális a zalaegerszegi AlsóerdőnMindig is nagycsaládot tervezettAnya csak egy van; várostörténeti sétát szervezett a Tourinform irodaSzomoru Miklós előadása a Zöld Könyvtári Esték sorozat keretébenÚj szemlélet a 25 éves Bogáncs ÁllatmenhelynélPrószasütő csapatok jelentkezését várják a XXVIII. PrószafesztiválraHétfőn reggel két helyszínen is felújítás kezdődik ZalaegerszegenKisfaludi Szent Imre szobra a hónap műtárgyaTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanNyitott porták, nyitott emberek