Archivum
Funkcióváltások a Deák téren
Vár, vármegyeháza, bíróság. A mai Deák Ferenc tér évszázadok óta a város központja. Az itt felépített épületek szimbolikus jelentőségűek voltak Zalaegerszeg történetében. Kiss Gábort, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatóját arról kérdeztük, hogy milyen funkcióváltások játszódtak le a téren, s az egyes épületeknek, hivataloknak milyen történelmi szerepe volt.
Végvártól a könyvtárépítésig
„Amit a középkori városról biztosan tudunk az az, hogy a nagytemplom helyén már a 13. századtól templom állt. A mostani Kazinczy tér a város központi tere volt, sokáig – egészen a 20. századig - ez volt a piac tér is. Ami a Deák teret illeti, a középkorban még nem játszott nagy szerepet. Tér volt már akkor is, de jóval kisebb.” Kiss Gábor úgy tudja, hogy a középkorban – még a vár építése előtt – a téren a püspöki uradalom egyik kúriája állt. A vár ennek a helyére épült fel.
Az első fontos állomás a török kor lesz, hiszen várat végvárrá alakították, a várost pedig cölöpfallal vették körül. (Ennek nyomait az előző évek építkezései alkalmával meg is találták a Göcseji Múzeum régészei.) Ekkoriban alakult ki a város utcaszerkezete, melynek elrendezése ma is jól látszik a piac körül. A Sütő-, Munkácsy utcai rész a várfalon belül volt, s ezek az utcácskák már a legkorábbi, 17. századi ábrázolásokon is szerepelnek. Maga a helyszín azért lett fontos, mert a várkapu és a várárok a tér felé nézett, ami kialakított egy olyan szerkezetet, hogy a városnak ezt részét ezután csak térként lehetett kezelni.
„A végvárkorszak véget ért, a vár fokozatosan elpusztult, de a településszerkezet megmaradt. A térnek az adott új lehetőséget, hogy itt épült fel a Vármegyeháza. A 18. századtól ezért megerősödött maga a tér-funkció. Nyomatékosította ezt az is, hogy az országút a nagytemplom előtt haladt el, a templommal szemben felépült a városháza épülete, később pedig az uradalom még egy épületet állított a környéken; a Sóházat. Ez egy raktárépület volt, mely ma is áll. Mivel előtér a Vármegyeházának is kellett, így az immár épületekkel körülhatárolt helyszín továbbra is térként funkcionált, de még mindig kisebb volt a mainál.”
Az igazgató szerint a 19. század elején azért nőtt meg a tér jelentősége, mert a nemesek választójoga megváltozott: addig közfelkiáltással szavaztak, az 1820-as évektől viszont „fejenként”, vagyis egyénileg kellett voksolniuk. Egy-egy vármegyei tisztújítás, vagy követválasztás alkalmával sok ezer ember érkezett ide. Különösen a reformkorban. Ekkora embertömeg befogadására a Vármegyeháza közgyűlési terme nem volt alkalmas, ezért a ház előtt, a téren gyűltek össze. A tisztújítások a városnak is jót tettek: erősítették a kereskedők, szállásadók bevételeit. A nemesek több napig is Egerszegen tartózkodtak, így Olától, Kaszaházáig megteltek a szálláshelyek és a kocsmák.
A tér további fejlődéséhez az járult hozzá, hogy 1879-ben felállították Deák Ferenc szobrát. Néhány év múlva a nemesi pénztár megvásárolta a környéken álló régi házakat, hogy bontásukkal növelhessék a teret. Így a Deák szobornak elegendő „légtere” lett. A déli oldalon aztán elkezdtek épülni azok a polgárházak, melyeket épp napjainkban szanálnak a piactér tervezett rekonstrukciója miatt. 1888-tól már Deák nevét viseli a tér. Lassan a város és lakosság is parkként kezelte a szobor környékét. Bizonyíték erre a platánfa ültetés, és a két ginkgo biloba (kínai eredetű páfrányfenyőfa) ritkaság.
„A 20. század első felében is végig park és tér funkciót töltött be a hely. Az egerszegiek szerettek is itt sétálni, hiszen a Kazinczy tér forgalmas volt a vonuló kocsik és a piac miatt. A Deák téren viszont lehetett sétálgatni, pihenni. Szép és nyugalmas park volt.”
A háború után aztán nagy változás jött. 1952-ben a pártbizottság kísérletet tett arra, hogy a városi tanáccsal közösen eltávolítsák a Deák szobrot. Személye, és a kiegyezésben betöltött szerepe ugyanis a marxista elvekkel nem fért össze. Az akció azonban nem sikerült: Jánosi Ferenc, népművelési miniszter-helyettes (Nagy Imre veje) nem hagyta jóvá a javaslatot. Elkészült viszont egy szabadtéri színpad (nagyjából a mostani könyvtár helyén), mely a ’60-as évekig fennállt. Ezen kívül játszóteret is terveztek a parkba.
„1967-ben aztán – miután a piac is átkerült a mostani helyére – felépítették a megyei könyvtár épületét. A kor stílusa szerint sok üveggel és vassal; kocka alakban. Sehogy sem illett a tér hangulatához. Ehhez hasonlóan került ide az ügyészség és a Lottó áruház impozánsnak egyáltalán nem nevezhető épülete is.”
Kiss Gábor úgy látja, hogy 1990 után szerencsésen alakultak a dolgok, hiszen a könyvtár és az ügyészség is barátságosabb, környezethez jobban illő külsőt kapott. A Deák teret később újra parkosították: frissítették a faállományt, új térburkolattal és kandeláberekkel tették díszesebbé a környezetet. Az egységes képhez immár hozzátartozik a templom előtti, valamint a múzeum előtti rendezett, felújított tér is. A Szent Háromság- és a Szent Flórián szobrok áthelyezésével pedig végre azt mondhatjuk, hogy újra van a városnak egy szép, rendezett központi tere.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Busz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca közöttSegítség a balesetet szenvedett családanyánakÚtépítés pénteken a zalaegerszegi Mészáros Lázár utcábanDiákközgyűlés konkrét javaslatokkalCivil jelölteket támogat a Tiéd a Város Egyesület -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Egy korszak lezárult az Eötvös-iskolábanElkészült az új Hattyú bisztróSzabó T. Anna versekről, csendrőlNőművészet, vagy feminizmus?A kis Annie-val zárul a színházi évad ZalaegerszegenMegjelent D. Bencze Erzsébet új köteteKeresztury Dezső emlékév színes programokkalCziffra Fesztivál ZalaegerszegenSzamizdat kultúra a Kádár-korszakbanA költészet napjára készülnek a Hevesi-színházban