2017.10.23., hétfő - GyöngyiZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Fenyőünnep, Télapó, Jézuska

2016. december 19. hétfő, 17:44
Szerző: Pánczél Petra
Hogy jutottunk el a zselés szaloncukor uralkodásától a ma már százféle ízben árusított, fára való édességig, és az iskolák egyszerű fenyőünnepétől a karácsonyi díszbe öltöztetett utcákig?

Béres Katalin muzeológus csak egy szót említ: globalizáció. A Göcseji Múzeum történészét arról kérdeztük, mennyit változott a karácsony tárgykultúrája a szocializmus évtizedei óta, s milyen tárgyak lelhetők fel a múzeumban. A korszak életmódját és történéseit kutató szakember azt mondja: a rendszerváltozás és a fogyasztói társadalom alapjaiban változtatta meg az ünnephez való viszonyt. A karácsony vallási tartalma és a vásárlásra való folyamatos ösztönzés egyre erőteljesebbé vált az elmúlt évtizedekben.

Régi díszek a múeum gyűjteményében

Karácsonyi szimbólumváltozások

A szocializmus idején szinte csak a fenyőfa volt, és a díszek, mint karácsonyi szimbólumok. Az állam nem támogatta a kínálat bővítését, sem a túlzott karácsonyi szimbolikát, az eredendő vallási tartalom miatt. Főleg az ajándékozás, azon belül is a gyerekek öröme került fókuszba. Persze a hatalom ezt az ünnepet is igyekezett saját képére formálni. Hivatalosan fenyőünnepnek hívták az ehhez kapcsolódó eseményeket, de a közvélemény szemében mindvégig karácsony maradt. December 24-e pedig sokáig munkanap volt, így idő (ahogy pénz) sem nagyon volt hosszú előkészületekre.

Az említett vallási okok miatt nem volt hangsúlyos az adventi várakozás időszaka sem. Az iskolákban voltak ugyan kisebb rendezvények, a jellemző azonban inkább az volt, hogy gyakorlati foglalkozás keretében a gyerekek különféle díszeket, színes füzéreket kreáltak. Az adventi koszorú vásárlása vagy készítése, a kopogtató- és ajtódíszek mind a rendszerváltozást követő időszak termékei. Csakúgy, mint az utcák, közterek feldíszítése, illetve fénybe öltöztetése; mindezt részben amerikai, részben pedig Nyugat-európai, főleg német minták alapján.

Képeslap a 60-as évekből (Göcseji Múzeum)

A Göcseji Múzeumban egyébként nincs túl sok karácsonyhoz köthető tárgy a rendszerváltozás előtti korszakból. Régi karácsonyfadíszek, szaloncukros –és habcsókos dobozok, valamint képeslapok alkotják a kollekciót. Béres Katalin szerint azt például érdemes megvizsgálni, hogy az egyes évtizedek képeslap kínálata hogyan változott. A hatalom ugyanis mindig üzent a lapok grafikáin keresztül; tehát egyfajta propaganda szerepük is volt. A képeslapokat nézve is jól látszik, hogy a karácsonynak nem volt vallási jellege; sem betlehemet, sem Jézuskát, sem a Szent családot nem látni rajtuk. A legjellemzőbb képi ábrázolás a feldíszített fa, üveggyöngyökkel, az alatta lévő ajándékok, és a körülötte ülő sok vidám gyermek. A gyerekek több képeslapon úttörőként is megjelennek.

Az ötvenes évek képeslapjain gyakran szerepeltek úttörők

A történész úgy látja, hogy az ünnep mai szimbolikájában elég nagy a keveredés. A vallási tartalmak és szimbólumok éppúgy a fogyasztás és az üzlet részévé váltak, mint a Mikulás, vagy a lakberendezéshez kapcsolódó dizájn-elemek. Mikulás és Télapó téren pedig végképp teljes a káosz; az egyik amerikai mintára érkezett, a másik pedig még orosz/szovjet emlékeket őriz. Gyakran az sem tiszta, hogy december 6-án, illetve karácsonykor ki hozza az ajándékot. Bár ez utóbbi esetben már inkább a Jézuska „térnyerése” figyelhető meg.

Néhány évtized múlva a téma kutatói minden bizonnyal találnak érdekességeket, ha a mostani tárgyak között vizsgálódnak.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK