2017.10.18., szerda - LukácsZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Tudományos konferencia az egykori városvezetőkről

2017. június 08. csütörtök, 17:09
Szerző: -pet-; Fotó: pP
Zalaegerszeg első írásos említésének 770. évfordulója alkalmából rendezett a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára az önkormányzattal közösen várostörténeti konferenciát.

A díszteremben zajló tudományos ülésen ezúttal a város egykori vezetőinek – vagyis a városbíróknak és a polgármestereknek – tevékenysége került fókuszba. Bemutatva az egyes korszakokra jellemző politikai vitákat, ellenségeskedéseket is; a 17-18. századtól kezdve egészen az 1950-es évekig.

A rendezvényt – mely egyúttal az Egerszeg Fesztivál nyitóeseménye is volt – Balaicz Zoltán polgármester és dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese nyitotta meg. Elhangzott: fehér foltok bőven vannak még az egykori városvezetők életrajzában. Többek között ezeket a hiányosságokat igyekszik pótolni egy-egy előadás.

A konferencia előadói Balaicz Zoltán polgármesterrel

Fejlesztések után adósságrendezés

Kapiller Imre nyugalmazott levéltáros a kezdeteket bemutatva utalt arra, hogy a korábbi évszázadok kutatása azért is nehéz, mert hiányos a forrásanyag. Jegyzőkönyveket csak az 1600-as évek végétől vezettek a városról, és ezek közül is sok megsemmisült. Emiatt a városbírók és a tisztikar tagjainak sora még ma sem ismert teljesen.
Nem volt ritka jelenség, hogy a város első emberei nem tudtak rendesen írni-olvasni sem; maximum a nevüket. Többek között ez is kiderült Csomor Erzsébet nyugalmazott levéltáros előadásából, aki Kemény József városbíró (1820-as évek) tevékenységét tárta a hallgatók elé. Ő kivételnek számított, hiszen írni-olvasni tudó ember lévén, megbecsült polgára volt a városnak. Öt évig töltötte be a tisztséget, hivatali ideje alatt volt a legnagyobb tűzvész Zalaegerszegen (1826), ami után nemcsak újjáépítés vette kezdetét, hanem tudatos várostervezés is indult; rendezési terv készült.

Foki Ibolya főlevéltáros előadásában vázolta, hogy hogyan, és milyen viták mentén lett a nagyközségi státuszú településből 1885-ben rendezett tanácsú város, és ebben a folyamatban miképp kavarta fel az állóvizet, és állt a szükséges változások élére egy agilis és tehetséges ügyvéd, Kovács Károly. Aki aztán a város első polgármestere lett. Nevéhez számos fejlesztés köthető, ám nem számolt a település teherbíró képességével, emiatt rengeteg adósságot halmozott fel, elveszítve ezzel népszerűségét.

A konferencián előadás hangzott el két másik közismert polgármester, Botfy Lajos (1895-1900) és Czobor Mátyás (1918-36) tevékenységével kapcsolatban is. Botfyról Megyeri Anna főmuzeológus (Göcseji Múzeum) többek között elmondta: Kovács Károly távozása után takarékossági programot hirdetett, de nem adta fel városfejlesztő elképzeléseit sem. Az ő ideje alatt épült meg a főgimnázium, ekkor indult el a villanyvilágítás és fejlődtek a város útjai is. Ő volt az egyetlen olyan polgármester, akit aktív városvezetőként ért a halál, így sok elképzelése, ötlete valóban csak terv maradt.

Czobor Mátyást ma is a „virágos Zalaegerszeg” program megteremtőjeként tiszteljük. Béres Katalin főmuzeológus (Göcseji Múzeum) előadása rávilágított arra is, hogy Czobor 1918-ban vagyonfelméréssel és a háború okozta közellátási problémák megoldásával, valamint új tervek kidolgozásával kezdte munkáját. Neki köszönhető, hogy a belváros városiasabb jelleget kapott. Nagyon sok fejlesztés zajlott hivatali ideje alatt. Mai szóhasználattal élve annyira aktívan lobbizott a városért, hogy a minisztériumok réme volt. Kovács Károlyhoz hasonlóan ő sem számolt a megnövekedett terhekkel. Nagyon sok hitelt vett fel elképzelései megvalósításához, ami megrengette a város költségvetését. Ráadásul felrótták neki, hogy sokszor a képviselőtestület felhatalmazása nélkül hozott döntéseket. 1936 nyarán lemondott.

A Kazinczy tér a 40-es évek végén

A konferencián szó esett elfeledett, vagy alig ismert városvezetőkről is. Dr. Gyimesi Endre nyugalmazott levéltár-igazgató a századforduló utáni évek két feledésbe merült polgármesterének alakját és tevékenységét elevenítette fel. Várhidy Lajos (1900-1907) a történelmi Magyarország legfiatalabb polgármestere volt, a maga 29 évével. Sokaknak nem tetszett fiatalsága, dinamizmusa, illetve a nevéhez kötődő fejlesztések (villanyvilágítás, telefonhálózat kiépítése) magas költségei. Magatartása miatt – jogtalanul – fegyelmi eljárás indult ellene, ami után nem is vállalta tovább a hivatalt. Hasonló konfliktusok jellemezték utóda, Korbay Károly (1908-1915) ténykedését is, pedig az ő nevéhez is sok pozitív változás köthető (városi mészárszék, első mozi, belépés a megyei telefonhálózatba, hűtőház). Az első világháború kitörése nem tett jót modernizációs elképzeléseinek, ráadásul mindvégig komoly vitái voltak Mindszenty (Pehm) József plébánossal is, aki a legfőbb politikai erőt jelentette a városban. Korbay ellen több tucat apró ügy miatt indítottak eljárást, végül megroppant egészségi állapota miatt felmentették.

Mint az jól látható, egyfajta ismétlődés figyelhető meg Zalaegerszeg történetében: a nagyobb formátumú, agilisabb polgármestereket kisebb volumenűek követik, akik általában az elődök hátrahagyott adósságait rendezik – fogalmazott dr. Paksy Zoltán előadása kezdetén. A főlevéltáros a II. világháború időszakának elfeledett városvezetőjéről, Tamásy Istvánról szólt, aki 1936-45-ig töltötte be a hivatalt. Szó szerint hivatalnok típus volt, inkább precíz, semmint ambiciózus karakter. Szerencsétlen korszakban volt polgármester, kevés volt a mozgástere. Nagyobb beruházásokra nem volt lehetősége, ráadásul a zsidótörvények, a gettósítás és a holokauszt időszaka is az ő polgármestersége alatt történt. 1943-44-es tevékenységéért a népbíróság 1945-ben öt év börtönre ítélte.

A háborút követő évek egymást viszonylag gyorsan váltó és szintén kevéssé ismert polgármestereinek (Baráth Ferenc 1945-47; Mikula Szigfrid 1947-49; Siklósi Mihályné 1949-50) életútját Káli Csaba, a levéltár igazgatóhelyettese vázolta fel. Mint mondta: ez a néhány év sem a nagyberuházások, hanem sokkal inkább a romeltakarítás időszaka volt. Apróbb előrelépések – járda aszfaltozás, kórházbővítés, kisebb lakások építése – azért történtek. A korszakot főleg az jellemezte, hogy a kommunista párt országos előretörése miatt egyre több volt a konfliktus a városvezetés és az MKP helyi vezetői között. A korszak kutatása még nem zárult le; nem teljes például a kakukktojásnak számító Siklósi Mihályné életútja sem.

A várostörténeti konferencia kibővített anyaga várhatóan könyv formájában is napvilágot lát.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK