2017.11.23., csütörtök - Kelemen,KlementinaZalaegerszeg időjárása

Vezető hírek

Válóperek és templomépítések

2017. október 12. csütörtök, 18:31
Szerző: -pet-; Fotó: S.P., pP
A reformáció és a protestantizmus történeti kérdéseit helyezte középpontba az a konferencia, melyet a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára szervezett az önkormányzattal közösen, a Reformáció 500 Emlékbizottság támogatásával, a vallás születésének 500. évfordulója alkalmából.

 „A protestantizmus zalai évszázadai” című tudományos ülésre a város dísztermében került sor. Az eseményen köszöntőt mondott Balaicz Zoltán polgármester, és Soltész Miklós, egyházi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár.

A polgármester elmondta: a város 35 millió forintot fordít a reformáció 500. évfordulójának méltó megünneplésére. Kiadványok jelennek meg, illetve koncertek, előadások színesítik a programot. Október végén felavatásra kerül Luther Márton szobra az evangélikus templom melletti téren, de a Rózsák tere is megújul a református templom előtt.

Konferencia a protestantizmus történetéről

Soltész Miklós beszédében kiemelte: a kormány 2,7 milliárd forinttal támogatja országos szinten az emlékév különféle rendezvényeit; mintegy 1200 programra kerül sor idén, és számos protestáns templom is megújul.

A konferenciát megnyitva, dr. Ö. Kovács József, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese elmondta: a reformáció alaptéziseit Luther Márton 500 esztendővel ezelőtt a hitélet megújítása érdekében tárta a nyilvánosság elé. A mai emlékülés többek között arra keresi a választ, hogy miként lett ezekből politikai, társadalmi kérdés; jóval túllépve az eredeti célon. Az sem utolsó szempont, hogy a vallás milyen funkciót töltött be az egyén vagy a kisközösségek életében, s hogy maga a reformáció milyen változásokat idézett elő az európai társadalmi, kulturális térben: például az oktatásban, Biblia fordításokban és az anyanyelvi könyvnyomtatás terjedésében.

A rendezvényen – melynek levezető elnöke Török Zoltán, a város nyugalmazott református lelkésze volt – tizenkét előadás hangzott el a témával kapcsolatban, bemutatva többek között a reformáció 16. századi elterjedését Zala megyében (dr. Bilkei Irén főlevéltáros), egy prédikátor életét a 18-19. század fordulóján (Kapiller Imre nyugalmazott levéltáros), illetve hogy a protestantizmus hogyan hatott a válóperek számának emelkedésére a megyében. És egyáltalán miféle indokkal lehetett a 18-19. században felbontani egy házasságot (dr. Németh László Sándor főosztályvezető, MNL). Szóba kerültek a megyéhez, és az egykori Zala vármegyéhez kötődő protestáns professzorok és más személyiségek, kiemelkedő református lelkészek és családok.

A zalaegerszegi evangélikus templom

Zalaegerszeg protestáns múltjával kapcsolatban az evangélikus, -és a református templom építésének – nem éppen zökkenőmentes – története került fókuszba. Dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese az evangélikus templommal kapcsolatban elmondta: bár már 1900-ban felvetődött a kis helyi közösségben a templom építésnek gondolata, a tényleges építkezésnek csak 1906-ban álltak neki az akkori Fehérképi (ma Kossuth) utca végén. A neogótikus stílusú templom Gerey Ernő budapesti építész tervei alapján készült el, a kivitelező pedig Morandini Tamás volt. Az épületet 1907-ben avatták fel, s ekkor került az orgona is a helyére. A templomnak eredetileg két harangja volt: egy nagyobb G-hangú, és egy kisebb H-hangú, ám a nagyobbat az állam 1916-ban hadi célokra „igénybe vette”.

A művészettörténész szólt arról is, hogy a templomkert mérete többször csökkent az elmúlt évszázadban (a kórházi parkoló, majd a kerékpárút-fejlesztés miatt). A későközépkori arányrendszert idéző, puritán templombelső Jézust ábrázoló oltárképe pedig kissé elhibázott. Sinkó Pál festőművésznek valószínűleg nem ez a legsikeresebb munkája.

A Rózsák terén álló református templom felépítése körüli mizériákat dr. Gyimesi Endre, a levéltár nyugalmazott címzetes igazgatója elevenítette fel tanulmányában.  Az első gyűjtés már az 1910-es évek elején lezajlott, a templom megépítésére azonban még sokáig várni kellett. Nemcsak pénzügyi nehézségek, hanem jogi –és telekviták is akadályozták a végleges tervek elkészítését. Közben 1928-ban felépült a református lelkészlak, melynek következtében újra felmerült a templomépítés gondolata. Végül Szeghalmy Bálint 1937-ben elkészült tervei alapján, 1942-ben épült fel a város református temploma. Az imaház a népies stílus elemeit, a kalotaszegi formavilágot viseli magán, ám az építész a korszakra jellemző modernizmus alól sem vonta ki magát. A református templom felépítésének egyik jelentősége abban rejlik, hogy a sok huzavona után, mindezt a II. világháború idején sikerült megvalósítani.

A konferencia előadói a reformáció zalai történetét egészen a kommunizmus időszakáig; vagyis a felekezeti iskolák államosításáig, a gyülekezetek betiltásáig követték nyomon.

A tervek szerint az emlékülés anyaga bővített formában, kötetben is napvilágot lát.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL
CÍMKÉK