Archivum
Fókuszban a falumúzeum fejlesztése
Ismét fókuszba került a Göcseji Falumúzeum fejlesztése. Az ország első szabadtéri múzeumának modernizálása már többször napirenden volt az elmúlt években. Készült már terv egy nagyméretű fogadóépület létrehozásáról, melyhez forrást is találtak, ám a közigazgatás átalakítása miatt többször fenntartót váltott a múzeum, így a megvalósítás elmaradt.
Cél: 21. századi élmény a zsúpfedelek között
A város idegenforgalmi fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a skanzen szolgáltatásainak és programjainak bővítése. Mindennek az alapja viszont az, hogy megtörténjen a Falumúzeum utcában a régóta várt csatornázás – mondta lapunknak Varju András, a Göcseji Múzeum osztályvezetője, aki a skanzen 2014-24-es fejlesztési stratégiáját készítette.
- A közműfejlesztés jelenleg közbeszerzési eljárás alatt van, így remélhetőleg hamarosan megoldódhat ez az évek óta húzódó probléma. Ezt követően neki lehet állni az ütemtervszerű fejlesztésnek.
- Mi lenne a kezdőlépés?
- Blokkokra és témacsoportokra bontottuk a területet, ami azt jelenti, hogy a látogatók fogadására, és a skanzenben eltöltött idő meghosszabbítására is hangsúlyt szeretnék fordítani. Első körben a falumúzeum előtti területen épülne új fogadóépület és étterem. Megváltozna a beléptetés és a parkolás rendje, bővítenénk a parkolóhelyek számát. Ha ez megvan, jöhet egy szakmai, vagy ha úgy tetszik muzeológiai fejlesztés. Azt is várjuk, hogy tovább folytatódjon a belső elkerülő út kiépítése, ami a Stadion utcától a Kiskondás étteremig tart majd. Ezzel megközelíthetőbbé válik a skanzen, és megoldódnak a közlekedési problémák egy-egy nagyobb rendezvény alatt.
- Új épületek is kerülhetnek a skanzenbe, vagy inkább a meglévő porták jobb kihasználásáról van szó?
- Az a cél, hogy a látogatók akár egy fél, vagy egy teljes napot is eltölthessenek a falumúzeumban, úgyhogy mindkét irányban szeretnénk mozdulni. Hiányzik több közösségi épület ahhoz, hogy teljes legyen a falukép. A tervek között szerepel egy klasszikus falusi kocsma és egy iskola felépítése is. A Finnugor Néprajzi Parkkal szemközt, pedig nyitnánk egy új utcát, ahol már téglaépületek állnának. Az itt felépített házakat később apartmanként lehetne használni; vagyis kiadnánk őket, hogy legyen bevétele a múzeumnak. A már meglévő porták funkcióját bővítenénk: mesteremberek költöznének az udvarokba, ahol különféle munkafolyamatokkal ismerkedhetnek meg a látogatók.
- Az új épületek esetében valós házak kerülnénk át a falumúzeumba, vagy az iskola és a kocsma imitálná csak a korabeli építészeti jellegzetességeket. Egyáltalán mennyire lelhető még fel Göcsejben építészeti érték?
- Ez egy olyan kérdés, amin még a szakemberek is vitatkoznak. Szerencsére vannak olyan régi házak, épületek, amiknek bizonyos részeit fel lehet használni, át lehet emelni; homlokzati elemeket, nyílászárókat. Az azonban biztos, hogy mai anyagokkal és eszközökkel is kell dolgoznunk.
- Említette a Finnugor Néprajzi Parkot; az itteni házakra is ráférne némi felújítás...
- Ez igaz, hiszen a 90-es évek végén létesült a park, és azóta jó néhány épület állaga leromlott. Sajnos a múzeum költségvetésében nincs erre külön összeg, így egyelőre nem látjuk, hogy milyen forrásból valósulhat meg a felújítás. Lehet, hogy újra kell gondolni a park és a skanzen viszonyát, szerepét, és hogy mi az, amit be tudunk mutatni a hanti-manysi kultúrából. A Manysi-porta például alkalmas arra, hogy mind a finnugor építészet, mind a lakáskultúra és életmód sajátosságait megjelenítse.
- Milyen eszközökkel lehet a mai gyerekeknek és fiataloknak érdekessé tenni a skanzent? Hogy lehet 21. századi élményt varázsolni a zsúpfedelek közé?
- Sokfajta megközelítés létezik. Az biztos, hogy élővé kell tenni a helyet! Az a jó, ha minél több házban és udvaron történik valami látványos dolog. A malom őröljön, a kemence süssön, a Zala holtágát pedig használjuk ki valamilyen vízi tevékenységhez. Manapság divatosak az élményparkok, a különlegesen kialakított játszóterek, tanösvények. Ezeket valamilyen organikus, a múzeumhoz illő, természetközeli formában mindenképpen szeretnénk beépíteni az új elemek közé. Újdonság lenne továbbá az is, hogy a Magyar Olajipari és Gázipari Múzeummal szorosabbra fűznénk a kapcsolatot. A megye történetéhez ugyanis szervesen hozzátartozik az olajipar, ami jó néhány falu életmódját, építészetét és kultúráját megváltoztatta. Valamilyen látványos, áthidaló térelemmel össze lehetne kapcsolni a két intézményt és a két múzeum kiállítási anyagait. A lényeg az, hogy a múlt, a ma eszközeivel, élményszerű módon kerüljön bemutatásra.
- A tervek gyakorlatilag készen vannak, mikorra várható, hogy elindul a fejlesztés első üteme?
- Bizakodóak vagyunk, hiszen Balaicz Zoltán alpolgármester és polgármester-jelölt volt már a skanzenben terepszemlén, ismeri az elképzeléseinket, és maximálisan támogatja is azokat. Az új skanzen része a város megújult idegenforgalmi koncepciójának is. Remélhetőleg a választások után elindulhat egy intenzív lobbitevékenység, annál is inkább, mert 2018-ban 50 éves lesz az ország első skanzene, ami egy jó lehetőség és hívó szó a különböző források felkutatására. Azt gondolom, hogy amit a göcseji ember tudott a fenntarthatóságról, és az ökológiáról, azt kár volt elfelejteni, mert ez a tudás kincset ér. Ha úgy tetszik, a skanzen ennek a tudásnak a kincsesbányája, ami nem csak a múlt bemutatására alkalmas, hanem egyfajta környezettudatos személet kialakítására is.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Megállapodás a ZalaZONE és a Modenai Egyetem Ferrari Tanszéke közöttMegújul a Várkör utca egy szakaszaA 76-os főútra dőlt egy fa a csácsi arborétum közelébenBusz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca közöttSegítség a balesetet szenvedett családanyának -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10