Kortárs festészeti tárlat nyílt a kultúra napján

Völgyi Miklós, és felesége Skonda Mária lassan három évtizede vásárolnak hazai alkotóktól műveket. Kollekciójuk gerincét jelenkori magyar festmények alkotják. Ezen belül is főleg a táblaképekre koncentrálnak, ahol a figurális megjelenítés a lényeg – mondta a kiállítást megnyitva Wehner Tibor művészettörténész. Mint fogalmazott: bár a gyűjteményszervezési elv első hallásra szűkösnek tűnik, a festészeti, nyelvi és stílusbeli kifejezésmód nagyon sokszínű. Több korosztály (Bukta Imre, Somogyi Győző, Fehér László, Szurcsik Miklós, Csurka Eszter, Nagy Kriszta, Könyv Kata, Bács Emese), többféle szellemiség képviselteti magát a gyűjteményben; vásárláskor pedig nem a név, hanem a kép maga fontos a házaspárnak.

A közel háromezer darabos gyűjteménynek csak egy kis szeletét (ötven alkotást) hozták el a zalaegerszegi kiállításra, ám így is átfogó képet kaphatunk a Völgyi-Skonda szemléletből. Nagyon sok művésznőtől gyűjtenek képeket – így került most a zsinagóga kiállítótermébe például Nagy Kriszta (Tereskova) Orbán Viktor-sorozatának néhány darabja. A portrésorozat tavaly nagy visszhangot váltott ki nemcsak a közönség körében, hanem a művészek között is. dr.Máriás egyenesen plagizálással vádolta az alkotót, mondván ő is jó ideje fest már Orbán-portrékat. A Völgyi-Skonda páros ráadásul dr.Máriástól is gyűjt anyagot; a hangversenyteremben például "A kis Che és játéka" című, Che Guevara-ról készült festményét láthatja a közönség.

A kortárs gyűjtemény érdekessége még, hogy egy-egy konkrét téma köré is vásárolnak festményeket. Egyik legjelentősebb tematikai egységük a fürdőkultúráról szól, míg egy másik csoport talán az ember a szabadban/természetben címet kaphatná. A zsinagógában nyílt Kor-Képek Élet-képek című tárlaton mindkét tartalmi egységből láthatunk néhány jellegzetes alkotást. A képek görbe tükröt mutatnak a hazai fürdő- és strandkultúráról (Apák vonatoznak a melegvízben), sőt még a hozzájuk kapcsolódó fitnesz-áramlatokról is (Kutyajóga). A tárlaton persze a szegénység, esendőség, nőiség éppúgy megjelenik, mint a fogyasztói társadalom kritikája.

Wehner Tibor a kiállítást megnyitva kitért egy fontos kérdésre is: nevezetesen a magánygyűjtők és magángyűjtemények jelenkori szerepére. Mint mondta az efféle gyűjtéseknek a kommunizmus évtizedei nem nagyon kedveztek, csak lassan éledt újjá a mecenatúrának ez a szegmense. A magángyűjtők pedig még a rendszerváltozás után is gyakran titkolóztak, nem hozták nyilvánosságra kollekciójukat. Az utóbbi évtizedben azonban történtek komoly előrelépések; egyre több gyűjtő mutatkozik be országszerte a kiállítóhelyeken. Ma már egyre többen nemcsak klasszikust, hanem kortárs anyagot is gyűjtenek. Erre nagy szükség is van, hiszen a múzeumok nem tudják ezt a feladatot felvállalni. Raktározási és kiállítási nehézségeik vannak, ezzel párosul még a gyűjtőkörök tisztázatlansága is. A művészek így sokszor szívesebben helyezik el magángyűjteménybe alkotásaikat.

A Völgyi-Skonda házaspárt (akik már nem először járnak Zalaegerszegen, hiszen a 2013-as Bukta Imre kiállítás anyaga is az ő gyűjteményükből érkezett a városba) Vadvári Tibor alpolgármester köszöntötte. A magyar kultúra napja alkalmából pedig felidézte a Himnusz és a kultúra nap keletkezési körülményeit.

Az ünnepi gálaest a hagyományokhoz híven a Hevesi Sándor Színházban folytatódott, ahol a program az erdélyi Nyárádszereda köré szerveződött. Ünnepi beszédet Tóth Sándor, a település polgármestere mondott. A gálán egy a székely kisváros mindennapjait bemutató kisfilmet is láthatott a közönség. Az alkotókkal utána Karáth Anita beszélgetett.

Az ünnepség keretén belül került átadásra a Kultúra Mecénása Díj is, melyet ezúttal dr. Iván Nándor fogorvos, és felesége vehettek át.