Nyitott és időszerű

Tizenöt éves a Pannon Tükör

Az ünnepségen mindenekelőtt egyperces néma felállással tisztelegtek a közelmúltban elhunyt Utassy József költő emléke előtt. A régió irodalmi és művészeti folyóiratát Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke, Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere és Balogh László, a nagykanizsai önkormányzat kulturális bizottságának vezetője, a lap szerkesztőbizottságának elnöke köszöntötte.

Gyutai Csaba elmondta: a város kulturális életének fontos szellemi műhelye a folyóirat, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez így is maradjon, sőt illendő lenne a lap támogatását is megemelni. A kiadvány a minőségre törekszik, hiszen komoly szűrőn esnek át a kéziratok, s időnként előfordul az is, hogy a szerzők visszakapják írásaikat. A polgármester úgy látja, hogy a folyóirat a „Mi Nyugatunk”, hiszen épp olyan úttörő és nyitott, mint a századelő népszerű újsága.

A Pannon Tükör 1995-ben jelent meg először, alapító-főszerkesztője a – két évvel ezelőtt elhunyt – nagykanizsai költő-irodalmár, Pék Pál volt, aki 2000-ig vezette a lapot. Az azt követő két évben a kanizsai könyvtár vezetője, Czupi Gyula volt a főszerkesztő, majd 2003-tól Péntek Imre költő. A Székesfehérvárról Zalába visszaköltöző szerkesztőnek sikerült stabilizálnia a lap anyagi helyzetét és szerkesztői gárdáját.

Péntek Imre főszerkesztő felszólalásában megemlékezett Pék Pál munkásságáról, s mint mondta, a néhai alapító nevének mindörökre szerepelnie kell az impresszumban. A folyóirattal kapcsolatban elmondta: törekszenek az országos érdeklődésre és ismertségre, azzal együtt, hogy a regionalitást is szem előtt kell tartaniuk. Örülnek, hogy egy rövid szünet után a Nemzeti Kulturális Alap támogatását is élvezik.

A Pannon Tükör profiljának kialakításánál a sokszínűség, sokrétűség és a fiatal szerzők helyzetbe hozása a cél. „Egy folyóirat folyjék, ne álljon, vagyis legyen mindig időszerű, a kortárs művészet fóruma. Ez a lap hivatása“ – fogalmazott a főszerkesztő. A cél érdekében, követve a 21. század kihívásait szeretnék bővíteni az internetes hozzáférést is; Pannon Pallas néven indítanak a közeljövőben weboldalt.

Pécsi Györgyi irodalomtörténész szerint a lap azért jó országos viszonylatban is, mert az arány-mérték-ritmus egysége jellemzi. Szerinte egy ehhez hasonló kulturális lapot akkor is támogatni kell, ha alacsony az olvasottság, hiszen fontos tükröt nyújtanak az utókornak is a művészet mostani állapotáról.

A tanácskozás további részében a szerkesztőbizottság tagjai és a rovatvezetők beszéltek az egyes rovatok tartalmáról, szerepéről. Kardos Ferenc munkatárs a nagykanizsai szerzőkről szólt, Bence Lajos főmunkatárs pedig a muravidéki magyar irodalom és képzőművészet szerepéről, s lapban betöltött szerepéről beszélt.

Horváth M. Zoltán festőművész a képzőművészeti rovatról és a folyóirat dizájnjáról értekezett. Mint mondta 2003-tól változott a kortárs képzőművészet megjelenítése a Pannon Tükörben: a korábbi portrécentrikus írások helyett az események – kiállítások – kerültek előtérbe. A tanácskozás végén Szemes Péter főszerkesztő-helyettes szólt röviden a friss lapszámról.