Archivum
Bábmozgatás japán módra
A bunraku egy tradicionális japán bábművészeti irányzat. A szót egyúttal a bábok elnevezésére is használják. Ezek a speciális bábok nagy méretűek, mozgatásukhoz több színész szükséges, akik fekete ruhában, az arcukat is fátyollal takarva elevenítik meg a figurákat.
Mese a lustaságról és a cselszövésről
A fő játékos irányítja a fejet, és a jobb kart, míg a többiek a bal kezet, és a lábakat. De külön mozog a száj, a csukló, és a láb egyes részei is. A Griff Bábszínház a közelmúltban mutatta be a japán Tojama megyei Bungeiza Gekidan Színházzal közösen Kinosita Dzsundzsi "Hétalvó" című mesejátékát.
A bunrakubábokkal játszott előadás ősbemutató is volt egyúttal, hiszen Magyarországon még nem volt műsoron olyan előadás, ahol ezt a bonyolult bábmozgatási technikát alkalmazták volna. A darabot Koizumi Hirosi rendezte, de a díszlet- és a jelmeztervező is japán volt, sőt az itteni színészeknek a rendező felesége, Koizumi Kuniko színésznő, előjátszotta az egyes mozzanatokat.
A történetet a vendégrendező hozta magával, mely egy lusta falusi fiúról szól, akit mindenki csak Hétalvónak (Balázs László) hív. A fiú Nagyanyóval (Benkő Zsuzsanna) él együtt, ám ahelyett hogy dolgozna, azon töri a fejét, hogy hogyan tudna ésszel, vagyis leginkább csalafintaságokkal és mások átejtésével pénzt keresni. Elnyerve ezzel a falu leggazdagabb lányának kezét.
Európai szemmel érdekes ez a japán történet, hiszen Hétalvó majdnem lelepleződik, de aztán mégsem bukik el. Míg a hagyományos magyar és európai mesék végén a rosszaságért mindig jár valami méltó büntetés, vagy legalább egy végső tanulság, itt más filozófiai síkon fejeződik be a történet. Hétalvó egyik cselszövése ugyanis szerencsés kimenetelű lesz, és a "megsegített" ember helyreállítja a szavahihetőségét. A dolgok így jó irányba terelődnek.
A Hétalvó egy nyugodt, már-már lassú mese, sajátos, visszafogott, de időnkét éles humorra. A díszlet, és a speciális bábmozgatás pedig különleges színpadképeket és jeleneteket eredményez. Néha a Mátrix filmekre emlékeztető "belassítások" és fényeffektusok színesítik az előadást. Bár tradicionális bábjátékról van szó, a rendező mégis újítónak számít ezzel a produkcióval, hiszen - mint az az előadás után kiderült - Japánban a bunraku az arisztokrata világot mutatja be. Koizumi Hirosi ezzel szemben a falusi társadalmat ábrázolja a történetben.
Az előadásban a bábszínház egész társulata részt vett, a magyar társrendező pedig Pinczés István, a Griff Bábszínház igazgatója volt, aki évtizedek óta jó kapcsolatot ápol a Tojama megyei művészekkel.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Takarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokbanMegállapodás a ZalaZONE és a Modenai Egyetem Ferrari Tanszéke közöttMegújul a Várkör utca egy szakaszaA 76-os főútra dőlt egy fa a csácsi arborétum közelébenBusz helyett biciklivel! Eltűnt, majd megkerült a kerékpárAszfaltozás miatt lezárják a Budai Nagy Antal utcai parkolót ZalaegerszegenLess Nándor-díjas földrajztehetségIvóvíz-és szennyvíz-rekonstrukció a Hoffhalter Rudolf utcábanBejelentette polgármester-jelöltjét a Tiéd a Város EgyesületFejlesztések a Platán sor és Arany János utca között -
rovatunk hírei
Uniós jogok és tudnivalók utazóknak!Felejthetetlen hétvégi program az egész családnak!Hová tűnt május 1. szellemisége?Élő internetes közvetítés az egerszegi Kamarák HázábólAz új Európai Bizottság (x)A pergamen nem kutyabőr2014.09.19. POP UPvideoGyenesdiás gyorsan gyarapodikTermészettudományos oktatás eszközrendszerének és módszertanának fejlesztése a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban TÁMOP-3.1.3.-11/2-2012-0023 top 10
Anya csak egy van; várostörténeti sétát szervezett a Tourinform irodaTakarékosság - Kiszámíthatóság éves távlatokban