Történelem

Februártól új történész kollégával bővült a Göcseji Múzeum csapata. Erős Krisztina persze nem ismeretlen a helytörténet iránt érdeklődőknek, hiszen eddig a levéltár munkatársaként dolgozott; több tanulmány szerzője, és számos konferencia előadója is volt.

A közelmúltban védte meg doktori értekezését Káli Csaba történész, a MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese. A „Zala megye szovjetizálása 1945 és 1950 között” című disszertáció mintegy ötszáz oldalon keresztül elemzi a megye 2. világháború utáni történéseit; a szovjet csapatok bevonulásától kezdve egészen a tanácsrendszer kiépítéséig.

Idén harminc éves az önkormányzatiság. Zalaegerszegen a rendszerváltást követő, első szabadon választott testület 1990. október 20-án alakult meg hivatalosan, ekkor választották meg Bogár Imre személyében az első polgármestert is. Előtte néhány nappal – a megbízólevelek átadása után – a képviselők a jeles alkalomból Deák Ferenc szobrához vonultak, ahol egy koszorúzást követően megfogadták, hogy mindig a város érdekeit tartják szem előtt.

Csak egy kis visszaemlékezés… Hogyan kezdődött? Nem ment könnyen, - ezt válaszolja szinte mindenki, akivel a rendszerváltoztatás éveiről, a tanácsi rendszer utáni önkormányzatiság kialakulásáról beszélgetünk. Az első közgyűlés tagja lett, majd alpolgármestere Müller Imre (MDF).

30 éve Szabadon – Amit lebontottunk címmel adtak át egy úgynevezett Hypercube oszlopot a színház előtti Ruszt József téren. A nagyméretű installáció a rendszerváltozás 30. évfordulójára emlékezik, különös tekintettel a zalaegerszegi eseményekre.

Egy zalaegerszegi születésű légvédelmi tüzér 1944-45 közötti mindennapjaiba kalauzolja el az olvasót az a kötet, melyet kedden mutattak be a városházán. Dr. Havas Rezső egykori főhadnagy katonanaplóját Molnár András történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatója és Illésfalvi Péter hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa rendezte sajtó alá.

Hosszú évtizedes hagyománya van az európai országokban a Kulturális Örökség Napjai rendezvénynek, mellyel az épített örökségre, a régészeti emlékekre és a természet értékeire hívják fel a figyelmet az intézmények. Az idei örökségvédelmi programsorozatra Európa-szerte szeptember 19-20-án került sor, az eseményhez a Göcseji Múzeum is csatlakozott.

Életkorunktól függően, kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindannyian a szocializmus gyermekei vagyunk. Még a legfiatalabb korosztály sem bújhat ki alóla teljesen, hiszen szüleik, nagyszüleik még biztos, hogy eltöltöttek néhány évet vagy évtizedet a rendszerváltozás előtti időszakban.

Befejeződött a türjei kolostor területének feltárása. Az elmúlt hónapok régészeti kutatásainak eredményét egy nyilvános bejárás keretében tekinthették meg az érdeklődők. Mint ismert, a Csornai Premontrei Prépostsághoz tartozó türjei templom, és annak épületegyüttese egy 2016-os, majd 2017-es kormányrendelet értelmében nemcsak felújítás, hanem fejlesztés alatt is áll.

Nem mindig örvendett nagy népszerűségnek az olasz fagylalt. Legalábbis ez derül ki a korabeli reklámokból és újságcikkekből. A téma a május 8-i fagylalt világnapja kapcsán került elő, mégpedig a Göcseji Múzeum jóvoltából, akik Facebook oldalukon osztottak meg egy 20. század első feléből származó „fagyizós” fotográfiát.

Az Ady-iskola csapatai kerültek dobogós helyekre az idei „Kossuth katonája leszek” elnevezésű történelmi, honismereti vetélkedőn, melyet már sok-sok éve szerveznek az Apáczai Művelődési Központ munkatársai. Az idén kiemelkedően magas volt a megyei szintű versenyen a részvevők száma.

Miskulancia saláta, meg tikfi éles lében. Mit ettek eleink a középkorban, és a mai ételek közül mi nem kerülhetett volna az asztalra Mátyás király idején? A Zalaegerszegi Lokálpatrióta Klub legutóbbi vendége dr. Bilkei Irén főlevéltáros volt, aki a középkori és kora újkori táplálkozás rejtelmeibe avatta be a hallgatóságot.

Muzeális kincseivel villant fel kerek évfordulókat az idén folytatódó Hónap könyve kiállítássorozatával a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum történelmi könyvtára.

30 éve szabadon címmel látható kiállítás a Hevesi Sándor Színház előtti Ruszt József téren. A tizenkét tablóból álló tárlat a rendszerváltozás 1989-90-es éveinek állít emléket. Az installációt egy grafikákkal díszített Trabant is színesíti.

Általában már gyerekkorunktól kezdve azt halljuk, hogy könyvbe firkálni, sorok közé, vagy lapszélre írogatni nem szabad. Kivéve a tankönyveket, vagy a tanulás céljára használt köteteket. (Ám ez utóbbiak esetében is sokan inkább a „kijegyzetelésre” esküsznek és nem az aláhúzogatásra.)

Napjainkban egyre többen vágnak bele – akár teljesen laikusként is – családfakutatásba, hiszen szinte alig van olyan ember, akit ne érdekelne valamilyen szinten dédszülei, ükapái, vagy épp szépanyái múltja.

Áruló volt vagy sem, kártékony alak, vagy a magyar történelem egyik kiemelkedő hadvezére, személyisége? „A Görgei-kérdés egykor és ma” címmel tartott előadást a közelmúltban prof. dr. Hermann Róbert történész. A VMK Cafféban rendezett találkozón az 1848/49-es szabadságharc hadvezérének, Görgei Artúrnak az emlékezete és megítélése volt a téma.

A Tanácsköztársaság 100. évfordulója apropóján rendezett tudományos ülést a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára. A város dísztermében megtartott konferencián – melyen Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt – főleg a Zala megyei események (beleértve Lendvát is) kerültek fókuszba, de némi dunántúli kitekintésre is sor került.

Az adventi készülődést segítendő nyitott műhelybe várták az érdeklődőket a Gébárti Kézművesek Házába. Az alkotó munka végén, pihentetőül a Gébárti Szabadegyetem újabb előadására került sor. Ez alkalommal Prokné Tirner Gyöngyi, a ház szakmai vezetője a gyertyatörténelembe kalauzolt.

A jelentős magyar király, Hunyadi Mátyás születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából az idén Mátyás emlékév rendezvénysorozat tiszteleg a kiemelkedő államférfi előtt. Zalaegerszegen egy héten át látható ezzel kapcsolatos vándorkiállítás a Mindszenthy-iskola kápolnájában.