Történelem

Azt régóta tudjuk, hogy az éremnek két oldala van, azonban hogy alkalmanként egy emlékműnek is lehet, az a laikusok számára elég meglepő. Történészek számára már kevésbé, főleg ha az „előlapon” és a „hátlapon” két korszak szimbolikája jelenik meg.

A korszak szereplői jól ismertek, legalább is országos és világpolitikai viszonylatban; a helyiek viszont kevésbé. Miért merült feledésbe a II. világháború időszakának zalaegerszegi polgármestere? Annak ellenére, hogy dr. Tamásy István elég hosszú ideig, 1936-tól 1945-ig vezette a várost.

Felújították a Rákóczi úton álló, Cs. és Kir. 48. gyalogezred hőseinek tiszteletére 1935-ben emelt emlékművet. A kisebb egységekből álló, eredetileg műkőből készült elemeket most süttői mészkőre cserélték. Az emlékmű fő eleme – az ovális keretben elhelyezkedő, Kisfaludi Stróbl Zsigmond által készített bronz dombormű – így szebb környezetben érvényesül.

Hősök és/vagy áldozatok – Zalai honvédek a második világháborúban, 1940-45 címmel rendezett konferenciát a város dísztermében a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára.

A reformáció 500 éves jubileuma alkalmából hirdetett országos versenyt diákoknak a Magyar Nemzeti Levéltár. Az „Utazás Wittenbergbe” című vetélkedő kapcsán a Zala Megyei Levéltár is igyekezett mozgósítani a megye iskoláinak felső tagozatos-, és középiskolás diákjait.

Azt mindenki tanulta az iskolában, hogy 1517 októberében Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes a wittenbergi vártemplom kapujára tűzte 95 pontból álló tézisét. Fellépve ezzel a katolikus egyház „hibái”, főleg a pápa által elrendelt búcsúcédulák árusítása ellen. Idén 500 éves a reformáció, melynek keretében országos és megyei programok zajlanak.

„Állapota veszélyes, ezért teljes egészében elbontandó”. Emiatt a statikusi szakvélemény miatt távolították el a közelmúltban a zalaegerszegi Bajcsy-Zsilinszky téri Felszabadulási emlékművet.

A magyar királyi 9. honvéd önálló gyalogdandár 1939 márciusi kárpátaljai bevonulásának történetét, és a magyar-szlovák fegyveres összecsapás körülményeit tárja fel Molnár András történész (az MNL Zala Megyei Levéltárának igazgatója) és dr. Szabó Péter hadtörténész (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa) újabb közös kötete.

A reformáció 500 éves jubileumi ünnepségéhez országos pályázaton keresztül csatlakoztak a magyar népművészek is. A cél kettős, egyrészt az emlékállítás, másrészt a ma aktívan alkotó kézművesek munkái járuljanak hozzá a templomi tárgyak, eszközök megújulásához.

A magyar kultúra napjához kapcsolódva rendezte meg hagyományos – immár 17. – évindító sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára. Szó esett az előző év eredményeiről, az idei tervekről, ezenkívül a Zalai Gyűjtemény kiadványsorozat legújabb kötetét is bemutatták.

Harmadik alkalommal szervezett a városi önkormányzat csendes megemlékezést a Hősök kertjében, január 12-én, a doni áttörés tragédiájának emléknapján.

Hogy jutottunk el a zselés szaloncukor uralkodásától a ma már százféle ízben árusított, fára való édességig, és az iskolák egyszerű fenyőünnepétől a karácsonyi díszbe öltöztetett utcákig?

A magyar holokauszt színházi áldozatai címmel nyílt kiállítás a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában. A tragikus sorsú színészek, rendezők, színházigazgatók életét bemutató tablók a fővárosból érkeztek Zalaegerszegre, az Országos Színháztörténeti Múzeum és a Magyar Színházi Társaság és a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség jóvoltából.

Hamisítani jó, és a hamisításnak létezik tisztességes formája is. Még akkor is, ha most épp „történelemhamisításról” van szó. A művészet, azon belül is a kortárs irodalom, tökéletes lehetőség arra, hogy a jól ismert forradalmi eseményeken és szimbólumokon túllépve továbbgondoljuk a sztorit.

A lakosságszám jelentősen nőtt; egy évtized alatt 13 ezerről 18-20 ezerre. Megváltozott a településkép, új városrészek alakultak. A gyárak, üzemek létesítésével pedig olyan termelési kultúra érkezett a városba, ami korábban nem volt ismert. Az 1950-es évekbeli Zalaegerszegen járunk, mely Káli Csaba szerint egy impulzív korszak volt a megyeszékhely életében.

Magyarország középkori, Szent Mártonnak szentelt templomaival kapcsolatos eredményeiket ismertették hazánk neves építészei, régészei, történészei, levéltárosai október végén, Keszthelyen, a Szent Márton-év egyik utolsó tanácskozásán.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának egyik tanulsága, hogy még mindig tudatosítani kell az emberekben, hogy nemcsak Budapesten zajlottak forradalmi események. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban éppen ezért abból a célból szerveződött egy szakmai kerekasztal-beszélgetés, hogy a zalaegerszegi történésekre irányítsák rá a figyelmet.

1956 októberében országszerte egyfajta rituálé zajlott: a vidék tulajdonképpen lemásolta a fővárosi eseményeket. A felvonulások azzal kezdődtek, hogy a tüntetők mindenhol ledöntötték a szovjet hősi emlékműveket, leverték az épületekről a vörös csillagot, kiszabadították a politikai foglyokat.

Rendhagyó konferenciával emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára.